Az Alkotmánybíróság 2014. május 27-én kelt végzésével megszüntette az eljárást azoknak a beadványoknak az ügyében, melyet korábban a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága nyújtott be. Az AB-től a takarékszövetkezeti alapszabály-módosítások bejegyzése tárgyában eljáró bíró a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény megsemmisítését kérte. Az AB azzal indokolta az eljárást megszüntető döntését, hogy a cégbírósági eljárások időközben lezárultak. A döntés rossz hír a Demján Sándor által vezetett ellenlábas OTSZ számára.
A veszprémi megyei cégbíróság bírája 2013 novemberében az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, három takarékszövetkezet alapszabály-módosításának bejegyzésére irányuló eljárást felfüggesztve, és kérte az Alkotmánybíróság eljárását, kifogásolva az integráció kötelező jellegét, írja a Napi.hu.
A szövetkezeti integrációs törvény nyomán a takarékszövetkezeteknek új egységes alapszabályt kellett elfogadniuk ahhoz, hogy azok az integráció rendszerében működni tudjanak.
A bíró előbb – az ősz folyamán – a zirci takarékszövetkezet esetében bejegyezte a szövetkezetek új szövetkezeti integrációs törvénynek megfelelően készült alapszabályát, majd röviddel ezt követően megtagadta három másik takarékszövetkezet a korábban bejegyzettel gyakorlatilag szó szerint megegyező (Balatonfelvidék, Forrás, Szentgál) változásbejegyzési kérelme alapján az eljárást, és az alapszabály bejegyzését, illetve az AB-hoz is fordult.
Mivel a cégbíróság alkotmánybírósági beadványának benyújtását követően a három érintett takarékszövetkezet működését napi szinten akadályozta az a bizonytalanság, amely abból fakadt, hogy a közgyűlésen elfogadott alapszabályuk bejegyzésére nem került és esetleg még hónapokig nem kerül sor, az érintett takarékszövetkezetek kérelmezték a bírónál, hogy döntését változtassa meg, folytassa az eljárását és az alkotmányos igényei ellenére jegyezze be az alapszabály-módosításokat, mivel ez a takarékszövetkezetek érdeke. A cégbíróság 2014 januárjában eleget tett a három takarékszövetkezet kérésének, és eredeti végzését megváltoztatva bejegyezte a módosított alapszabályokat a cégnyilvántartásba. Ezzel a cégbíróság eljárása befejeződött.
Az Alkotmánybíróság végzése e fejleménnyel indokolta az eljárás megszüntetését. A végzés utal rá, hogy a bíróságok csak az előttük folyamatban lévő ügyekben kérhetik az Ab döntését, és ha így tesznek, saját eljárásukat fel kell függeszteniük. A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága ugyanakkor az indítványának beadását követően tovább folytatta a felfüggesztett eljárást, és be is fejezte azt a módosítások bejegyzésével. Így a cégbíróság előtt hónapok óta nincs folyamatban eljárás, amivel a három takarékszövetkezet ügyében született alkotmánybírósági indítványok okafogyottá váltak, aminek az alkotmánybírósági eljárás megszüntetése szükségszerű következménye.
Az Alkotmánybíróság döntését követően valamennyi takarékszövetkezet a takarékszövetkezeti integrációt megteremtő törvény szerinti alapszabály szerint működhet, az alapszabályok bejegyzésének jogszerűsége többé nem vitatható.
A lap által megkeresett alkotmányjogász szakemberek véleménye szerint bár az Alkotmánybíróság döntése nem dönti el a takarékszövetkezeti integrációs törvénnyel kapcsolatos valamennyi alkotmányos panaszt, de azt jelzi, hogy az alkotmánybíróság áttekintette az elé került nagyszámú beadványt és azokkal kapcsolatban hamarosan döntésre juthat.