Még balkáni szinten is elég komoly káosz van Bulgáriában. Egyre jönnek a bankrohamok, és nem biztos, hogy itt a vége a mostani hangulatban. Egymásnak estek az ország leghatalmasabb oligarchái, de már a egész bankrendszerük kockázatai emelkednek. És még sem kizárt, hogy ismét Putyin érdeke a minél nagyobb zűr.
Bulgária az elmúlt napokban a bankrohamoktól hangos. Először ugyanis Deljan Pejevszki helyi médiamogul és képviselő bejelentette, hogy a negyedik legnagyobb bolgár bank (KTB) tulajdonosa és az egyik leggazdagabb bolgár, Cvetan Vasziljev merényletet szervezett ellene és egyébként is lop a bankjából. Majd az ügyészség hirtelen lecsukta Vasziljev három munkatársát, de két nap múlva elengedték őket.
Jó tudni, hogy Pejevszki forintban több tízmilliárdos összeggel tartozik a KTB-nek, a médiavállalkozásai kapcsán, de ezek egy részét nem tartja jogosnak. Emellett Pejevszkit a Der Standard szerint körözik Ausztriában, mivel tavasszal ő akarta volna megöletni Vasziljevet.
Mindenesetre a sajtóban heves spekuláció indult be a bank sorsával kapcsolatban, sms-ekben és mailekben sokan olyan híreket is gyorsan megpróbáltak elterjeszteni, hogy Vasziljevet már eltették láb alól és egyébként is komoly bajban van a bank. Ennek hatására a betétesek megrohanták a bankot, és pár nap alatt kivették a betétek ötödét. A bajban lévő bank hírét az is erősítette, hogy az orosz kisebbségi tulajdonos két hete elutasította, hogy tőkét emeljen a cégnél, de egyébként egyáltalán nem volt instabil helyzetben a KTB.
A bolgár jegybanknak kellett lépnie, felfüggesztették a KTB igazgatóságát, irányításuk alá vették az intézményt, felfüggesztettek minden kifizetést. A hírek szerint a bolgár fejlesztési bank fogja kisegíteni a hirtelen bajba jutott céget.
Adott pillanatban bizony, hogy nincs, illetve csak egy kis része. Egy kereskedelmi bank ugyanis hamar csődbe menne, ha csak annyit csinálna, hogy bevenné a betéteket, aztán puszta jószívűségből kamattal visszaadná. Az alapvető üzleti modelljük szerint a betéteket kihelyezik hitelként, amire betéti kamatnál többet kérnek, ezen lehet nyereségük.
Viszont a kihelyezett hitelek jellemzően hosszabb távúak, míg sok kis betétes jellemzően rövidebb távon kérheti vissza a pénzét, ezért bankoknak kötelező egy megfelelően kis részt tartalékolni a betétesek várható igényeire. Ha viszont betétesek mind egyszerre akarnák kivenni az összes pénzüket, azzal komoly veszteséget okozhatnak a banknak és akár maguknak is. Ezért a világ összes fejlett országában büntetik, ha valaki bankpánikot akar gerjeszteni.
Aztán rá pár napra bankpánik történt a harmadik legnagyobb banknál, a First Investment Bankból (FIB) egy nap alatt 800 millió levát (128 milliárd forintot), a teljes betétállomány tizedét kivették. Itt is likviditási gondok jelentkeztek azonnal, lezárták az ATM-eket és bezártak a bank fiókjai. A bolgár jegybank emellett elég vészjósló üzenetet adott ki, szerintük szervezett támadás zajlik az egész bolgár bankrendszer ellen.
Emellett komolyabb belpolitikai káosz is kialakulóban lehet, nem sokkal az őszi parlamenti választások előtt. Becsatlakozott például a korábbi miniszterelnök-helyettes, Ivaono Kalfin is, aki szerint Pejevszki és Vasziljev belharca ez az egész, több szervezet arra szólította fel az ügyészséget, hogy fedjék fel, hogy "kik állnak a mostani kormány mögött", Vasziljev szerint Pejevszki és ő konfliktusa csak a látszat, igazából az egész országot akarják valakik destabilizálni. A KTB bank kisebbségi tulajdonosa, a az orosz állami VTB pedig nyíltan szeretné megszerezni a teljes bankot, így sokan Putyinék trükkjeit is sejtik a mostani káosz mögött.
A bankrendszer egésze mindenesetre megfelelően tőkeellátott, alapvetően nem lennének veszélyben, különösen nem a bankszektor 70 százalékát adó külföldi bankok, akik közt ott van a OTP tulajdonában lévő DSK is.
A Fitch szerint azonban a likviditási kockázatok az egész bankrendszert veszélyeztetik, ilyen ideges hangulatban könnyeben kirobbantható egy bankpánik mások ellen is. Ugyanakkor leginkább a bolgár tulajdonú bankok vannak veszélyben, nekik ugyanis jellemzően sokkal gyengébb a vállalatirányításuk, és inkább átszövi őket a korrupció is.
Bulgáriában egyébként is igen egészségtelen módon fonódtak össze a politikai és a gazdasági szálak, a kormányzat nehezen irányít és ország az IMF-segítség szélén egyensúlyoz, emellett több milliárd eurónyi uniós támogatásuk áll a korrupciógyanú és a szabálytalan eljárásaik miatt. Szinte még az a legkevesebb, hogy a leva árfolyama is érzékeny lehet az újabb botrányokra.