Négy, egyelőre ismeretlen magánszemély számára hozott jelentős megkönnyebbülést a kormány tavaly december közepi döntése, miszerint a végelszámolás alá vont Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. azon betéteseit, akik a banknál elhelyezett pénze meghaladta az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által garantált összeget (100 ezer eurót), 49 százalékban (tulajdoni hányadának megfelelően) kártalanítja – tudta meg a Napi.hu.
Így a szerencsések - illetve cégeik - a 30,7 millió forintos kárenyhítés helyett több száz millió forinthoz juthatnak a napokban - ami persze csak sovány vigasz, mivel a lap informáci szerint a csődbe ment bankban egyenként egymilliárd forinton felüli betéttel rendelkeztek.
Az OBA december 11-i bejelentése szerint a Széchenyi Bank betéteseinek kártalanítása 1 338 ügyfelet (ebből 1033 magánszemély, 305 pedig vállalkozás, társadalmi szervezet) érint 13,96 milliárd forint értékben, a betétek átlagos nagysága 13,7 millió forint.
A kártalanítási értékhatárt 107 betétes haladta meg, a számukra ki nem fizethető összeg összesen 7,4 milliárd forint: az állam ennek 49 százalékát fizeti ki. A legnagyobb kártalanítási értékhatáron felüli - OBA által nem biztosított betétrész - magánszemély esetében: 826 millió forint, jogi személy esetében: 638 millió forint - közölte akkor az alap.
A rendkívüli kárenyhítéshez a 2014-es költségvetésben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) fejezetéből, a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja terhére csoportosították át a 6 milliárd forintot, amelyből létrehozták a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai című fejezetben a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. betéteseinek kártalanítására szolgáló kárenyhítési keretet. A kormány indoklása szerint ezen az előirányzaton ennyi megtakarítás várható. A döntést korábban Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be.
Több nagybetétes cég és magánszemély szinte teljes pénzét elvesztette volna, ha nem érkezik az állami segítség. A lap által megkérdezett pénzügyi szakértők szerint azonban legalábbis kétséges az állami lépés jogossága és indokoltsága - ráadásul uniós szabályokba is ütközhet a megsegítés módja.
Emellett a bank nem stabil helyzetével a "kivételezett betétesek" vélhetően tisztában voltak, hiszen a felügyeleti feladatokat ellátó PSZÁF, majd az MNB tavaly április óta három alkalommal is felszólította a bank vezetését, és többségi tulajdonosát, Töröcskei Istvánt a tőkehelyzet rendezésére - mégsem történt sokáig semmi. Az érintett nagybefektetők bizonyára az állami segítségben bíztak, amikor ennek ellenére sem vették ki pénzüket a bankból.