Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a kormány is 15-15 százalékos tulajdont vásárol az Erstében – jelentette be Andreas Treichl, az Erste Bank vezérigazgatója hétfőn. „A bank átvilágítása és a pontos ár meghatározása a következő hetek feladata" – mondta Orbán Viktor a sajtótájékoztatón.
Orbán arról is beszélt, hogy 2016-ban és 2017-ben csökkenni fog a bankadó. Elmondása szerint 2016-ban 60 milliárddal csökken az adónem – összehasonlításképpen: idén bankadóból 144 milliárdot vár a kormány – , ami az adókulcs és az adóalap változásából áll majd össze.
A miniszterelnök szerint 2017-ben is csökkenésre lehet számítani, bár nem akkora mértékűre, mint 2016-ban. Orbán azt mondta, 2018-ban és 2019-ben is csökkenni fog, de azt egyelőre nem tudják, hogy mekkora mértékben. A cél, hogy az európai átlag körül legyen a magyar bankadó, ami jelenleg a legmagasabb Európában.
Orbán szerint olyan szerződést kötöttek az Erstével, amelyben a bank vállalja, hogy több hitelezéssel járul hozzá a magyar gazdasági növekedéshez. Andreas Treichl az Erste vezérigazgatója azt mondta, a bankot érdekli a Citibank lakossági üzletágának megvétele, de egyelőre még nem tudják, hogy az övék lesz-e.
A Portfolio azt írja, hogy az Erste Group a honlapján bejelentette: 550 millió eurós (kb. 170 milliárd forintos), hároméves hitelprogramot indít Magyarországon. Ebből 250 millió eurót a közszféra dolgozóinak, 100 energiahatékonysági programokra, 200 millió eurót pedig őstermelőknek fog nyújtani. Az évi 56 milliárd forintos kihelyezés erre a három területre viszonylag soknak tűnik.
Az Erste honlapjára kikerült közlemény szerint a kormány azt is biztosítja, hogy devizaalapú ingatlanhitelek forintosításáról 2014.december 15-én elfogadott törvényt oly módon hajtják végre, hogy abból nem származnak további, az árfolyamkockázatból eredő terhek a bankszektorra. Nem születik továbbá a Magyar Bankszövetséggel való előzetes konzultáció és a bankszövetség támogatása nélkül a magáncsőd intézményére vonatkozó törvény vagy jogszabály.
Az EBRD honlapján a megállapodás részleteiről azt írják, hogy a kormány vállalta, hogy nem szerez közvetlenül vagy közvetve többségi befolyást a rendszerszinten fontos helyi bankokban, és a most bankokban birtokolt többségét a következő három évben a magánszektor kezébe adja. A kormány emellett azt is vállalta, hogy tartózkodni fog az olyan új törvényektől és intézkedésektől, amelyek negatív hatással lennének a bankszektor jövedelmezőségére, valamint biztosítja a tisztességes versenyt és az egyenlő bánásmódot a piacon aktív bankok esetében.
Az Erste 15 százalékának vételárát független könyvvizsgálói átvilágítás alapján határozzák majd meg, ami május végéig megtörténik, mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 Az este című műsorában. A bank március végéig megad minden olyan információt, ami az átvilágításhoz szükséges.
Mint mondta, nem biztos, hogy a vételárat az ez évi költségvetés terhére kell kifizetni, elképzelhető, hogy az csak 2016-ban lesz esedékes. Hangsúlyozta, hogy a hétfői megállapodás előtt alapos számításokat végeztek, amelyek alapján a tranzakció várható költségeit, a csökkenő bankadóból adódó kiesést jelentősen meghaladják majd a hitelezési tevékenység bővüléséből származó gazdasági előnyök.
A bankok teljes egészében leróhatják régi bűneiket 2015-ben, mondta a bejelentésről Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Azt mondta, hogy a bankadóval az unióban szokásos szintre vagy éppen egy kicsivel afelettire szeretnének jutni, ez azonban még nem 2016-tól várható, talán 2017-re érheti el azt a szintet. A bankadó csökkentésének feltételeként említette, hogy a pénzintézetek beindítsák a kis- és közepes vállalatok hitelezését, amely szerinte a gazdasági növekedés egyik előfeltétele.
Szimbolikusnak nevezte, hogy a magyar állam 15 százalékos részesedést szerez az Erste Bankban, amely szerinte így már nem olyan pénzintézet lesz, amely pusztán osztrák érdekeket képvisel. A piac felé is üzenetnek nevezte, hogy korábban a jelentős devizahitel-kihelyezése miatt igen kritikusnak számító bank úgy érzi, érdemes Magyarországon maradni. Mint mondta, az állam cserébe azt reméli, hogy a bank többet forgat vissza hiteleken keresztül a magyar gazdaságba.
Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke üdvözli a bankadó lehetséges csökkentéséről szóló bejelentést. Mint mondta, a bankadó fokozatos kivezetésével a hazai bankrendszer egyre jobban el tudja majd látni azt a nélkülözhetetlen szerepét, amellyel serkenti a vállalatok és háztartások finanszírozásán keresztül a magyar gazdaság növekedését.
A kormány és a bankszektor közeledése segíti a pénzügyi rendszer kiegyensúlyozott fejlődését, a gazdaság növekedését, nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Az MSZP és a Magyar Liberális Párt (MLP) pazarlásnak tartja, hogy a kormány tulajdont szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben. Az MSZP szerint akár százmilliárdokba is kerülhet a kormány akciója, és kérdés, ki jár jól az üzlettel. Az LMP szerint viszont csak a pontos ár ismeretében lehet majd eldönteni, hogy előnyös üzletet kötött-e az állam. Szerintük fennáll a veszélye annak, hogy az MKB és a Budapest Bank után a kormány újfent a valós értéke feletti összeget fizet majd a tulajdonrészért.
Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a bankadó drasztikus csökkentése javíthatja a hitelezést, és ezáltal gyorsíthatja a gazdasági növekedést. Pozitív az is, hogy a kormány fokozatosan tervezi kivezetni az adót, így ez vélhetően nem jelent majd nagy terhet a költségvetésnek, nem úgy, mintha ez egyik napról a másikra történne, mondta az MTI-nek. Hozzátette, az OTP-részvény árfolyama közel 200 forinttal emelkedett a bejelentésre.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője szerint az OTP árfolyamteljesítményén látszik, hogy a piac pozitívan értékeli a bejelentést. A makroelemző ugyanakkor hangsúlyozta: ez egyelőre ígéret, nincs törvénybe foglalva. Korábban is voltak megállapodások a bankszektor és a kormány között, és előfordult már, hogy az élet, a gazdasági helyzet felülírta a terveket. A bankadó fontos pillére a költségvetés különadókra épülő részének, ezért nincs olyan nagy mozgástér a kormány számára, csak akkor, ha teljesülnek azok a gazdaságnövekedési célok, amelyekkel kalkulálnak, mondta Réczey.