Utánanéztünk, hogy mire számíthat a Befektető-védelmi Alapnál és az Országos Betétbiztosítási Alapnál abban az esetben, ha a jegybank véglegesen visszavonja a Buda-Cash és a tulajdonosok érdekeltségébe tartozó DRB Bankcsoport engedélyeit.
Az utóbbi évek egyik legkomolyabb brókerbotránya lehet a Buda-Cash története: hétfő este razziázott a rendőrség a brókercég épületénél, kedd reggelre pedig kiderült, az MNB akár 15 évre is visszanyúló csalássorozatot szimatol a cég körül. Az ügyben ezért büntetőfeljelentést tettek, felügyeleti biztosokat küldtek ki a céghez, az ügyfelek számláit pedig zárolták.
A Buda-Cashsel kapcsolatban két korábbi PSZÁF-elnököt is megkerestünk: Farkas Ádámot nem értük el, Szász Károly pedig nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Annyit jegyzett meg, hogy az „elnöksége szép időszak volt az életében, de már elmúlt”.
Arra is rákérdeztünk, hogy mire számíthatnak a Buda-Cash befektetői és a Buda-Cash tulajdonosainak érdekeltségi körébe tartozó DRB Bankcsoport betétesei, ha a brókercégnek és a bankoknak esetleg véglegesen visszavonja a jegybank az engedélyét.
Kérdésünkre a Befektető-védelmi Alapnál (Beva) elmondták, a Buda-Cash által szolgáltatott utolsó, 2014. decemberi adat szerint 13 ezer befektetőnek volt számlája a szolgáltatónál. Közülük az számít károsultnak, akinek a Buda-Cashnél vezetett számláján kevesebb pénz vagy értékpapír van, mint amennyinek lennie kellene. Ők 20 ezer eurónak megfelelő forintnyi összegig számíthatnak kártalanításra, amelynek mértéke egymillió forintig száz százalék, az efölötti ötmilliós részre kilencven százalék.
A kártalanítási eljárás viszont csak akkor kezdődik meg, ha a Buda-Cash felszámolás alá kerül. Azt viszont egyelőre nem tudták megmondani, hogy a kártalanítást mennyi idő alatt tudják majd lebonyolítani, mivel ez még sok, nem ismert részlettől is függ.
A Beva jelenleg 12 milliárd forintnyi értékpapírból tud kártalanítani, de ha ennél több pénz kell, akkor van arra jogi lehetősége, hogy még szerezzenek.
Arról azonban még nem tudunk nyilatkozni, hogy mennyibe kerülhet a kártalanítás, ez attól függ, milyen hiány mutatkozik a cégnél, és ez hogyan oszlik meg a befektetők között.
– írták. Úgy tudjuk, a piaci szereplők, akik kötelezően tagjai a Bevának, és akiknek a zsebükbe kell nyúlniuk, ha a szükség úgy hozza, leginkább abban reménykednek, hogy a jegybank által emlegetett, kissé meredeknek tűnő százmilliárdos kár jóval kisebb lesz, illetve hogy a veszteség egy része a Buda-Cash-tulajok banki érdekeltségeinél keletkezett. Ilyenkor ugyanis nem a Bevának, hanem a bankbetéteket biztosító OBA-nak kell kifizetnie a veszteségeket.
Ugyanis a Buda-Cash elleni felügyeleti és rendőrségi eljárás részeként felfüggesztették a köztudatban nem túlságosan ismert DRB Bankcsoportot is, amely a BRB BUDA Regionális Bankból, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bankból, a Dél-Dunántúli Takarék Bankból és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bankból áll. Jelenleg mindegyik bank élén egy-egy felügyeleti biztos áll.
A bankcsoportnak körülbelül 120 ezer ügyfele lehet: ők az MNB rendelete értelmében jelenleg legfeljebb egymillió forintot vehetnek ki bankból.
Az Országos Betétbiztosítási Alapnál (OBA) ezért rákérdeztük arra, hogy
De azt a választ kaptuk, hogy ezekről addig nem tudnak nyilatkozni, amíg a Magyar Nemzeti Bank csak felfüggesztette a bankcsoportot. Az OBA-nál azt mondták, ők csak akkor kapják meg a megfelelő adatokat az MNB-től, ha az visszavonja a bankcsoport engedélyét. Ezért a kérdéseinket az MNB-nek is elküldtük, de addig, amíg válaszolnak, érdemes pár általános szabállyal tisztában lenni.
Az OBA (a Bevához hasonlóan) a hazai pénzügyi világ, főként a bankok kötelező és rendszeres befizetéseiből, és ennek a pénznek a hozamából fizeti ki a károkat, ha a szükség úgy hozza. Ez mostanság egyébként nem is olyan ritka: tavaly 63 ezer károsult 119 milliárd forintját utalta ki az alap.
| Összeg (Mrd HUF) | Betétesek száma | |
| Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet | 22,9 | 10 000 |
| Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet* | 54,2 | 30 000 |
| Alba Takarékszövetkezet | 11,8 | 13 200 |
| Széchenyi István Hitelszövetkezet | 8,7 | 2 700 |
| Széchenyi Kereskedelmi Bank | 12,7 | 1 400 |
| Tisza Takarékszövetkezet | 8,9 | 7 100 |
Most egyébként pontosan a rengeteg tavalyi kifizetés miatt nem túl rózsás a helyzet: a nyilvános adatok alapján tavaly év elején az OBA vagyona 94 milliárd forint fölött volt, a tagdíjakból év közben 22 milliárd forint folyt be, a befektetések hozama pedig elérte a 7 milliárdot. A mostani helyzetet nem ismerjük pontosan, ami tudható, hogy az alap 11 milliárd forintos likvid vagyonnal zárta az évet, és gyanítható, hogy ennél most sincs sokkal több a számlán.
Ami miatt viszont mégsem érdemes túlságosan aggódni, az az, hogy a Bevánál is alkalmazott szabály itt is érvényes: eszerint, ha a kasszában heverő pénz nem elég, akkor állami garancia mellett olcsón vehet fel hitelt a szervezet. Vagy mondjuk a tagokat rendkívüli díjfizetésre szólíthatja fel.
Ha a források rendben vannak, akkor a többi általában eléggé olajozottan megy. Ha egy hitelintézet fizetésképtelensége miatt az ott lévő bankbetét nem vehető fel, akkor az OBA jellemzően 20 munkanapon belül kártalanítja az érintetteket. A kártalanítás betétesenként és egy bankra legfeljebb 100 ezer eurónyi, tehát bő harmincmilliónyi forint lehet. A kártalanításra nemcsak a magánszemélyek, hanem a cégek is jogosultak, ha több bankban van legfeljebb száz-százezer eurójuk, akkor akár többször is.