Rengeteg azonnali károsultja lesz a DRB-bankcsoport és a Buda-Cash brókerház csalásai körüli zárolásoknak. Nemcsak az azonnali közvetlen veszteségeket érdemes számba venni, hanem a pénzhiány miatt gyorsan becsődölő cégek, alvállalkozóik és egyéb szervezetek kárai is óriásiak lehetnek. Elképzelhető, hogy többen be fogják perelni a Buda-Casht, esetleg annak vezető tisztségviselőit magánemberként – vagy akár az MNB-t is, amely felügyeletként jónak minősítette az óriási csalókat.
Egyelőre nehéz felmérni, hogy mekkora károkat okoz a Buda-Cash és DRB-bankcsoport számláinak zárolása. Az valószínűleg csak később derülhet ki pontosan, hogy mennyi pénz tűnt el a fenti cégekből, és hogy kik milyen arányban felelősek ezért.
Ami viszont azonnal jelentkezik, az a kényelmetlenségbe vagy komoly bajba kerülő magánemberek gondja, és a pénzüktől ideiglenesen megfosztott szervezetek kára vagy akár a gyors csődje. Azt az igen jelentős kárt pedig még később is nehéz lesz felmérni, ami a pénzügyi intézményekbe, bankokba, takarékokba, brókercégekbe vetett bizalom várhatóan jelentős csökkenése okozhat.
És hogy az állami intézmények iránt is bizalmatlanságot szül egy ilyen helyzet, azt jelzi: várhatóan sokan be fogják perelni az MNB-t is, mivel teljesen felháborodtak azon, hogy ezek szerint a valóságtól eltérő üzeneteket kommunikáltak korábban. Nekik felügyeletként biztosan nem lesz egyszerű elmagyarázniuk, hogy ha sok éve szinte mindenben csal egy ilyen nagy cégcsoport, akkor hogy nem vették észre, ha észrevették, akkor miért nem szóltak, és amikor szóltak, akkor miért azt mondták, hogy tulajdonképpen minden rendben. (A pénzügyi felügyeletet korábban önállóan gyakorló állami szervezetet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét 2013-ban vonták össze az MNB-vel.) Windisch László, az MNB alelnöke a Portfoliónak ezzel kapcsolatban azt mondta: „Azzal számolunk, hogy az ügyfelek a Buda-Cashsel szemben indítanak majd pereket, mivel a brókercég okozott kárt az ügyfeleknek. Az MNB tárta fel és akadályozta meg a további károkozást.”
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy pénteki tévéinterjúban felháborítónak nevezte, hogy korábban éveken keresztül lehetett adatokat hamisítani, szerinte valószínűleg jól szervezett körről van szó, ha a felügyelet elől el tudták titkolni az információkat. A már idézett interjúban Windisch úgy fogalmazott: „Csak emlékeztetőül: az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelés feladatait, s mégis a gyanú szerint egy 15 éve háborítatlanul működő visszaélés-sorozatot tudott feltárni. A mostani tapasztalatok alapján ennek ellenére teszünk majd javaslatokat a felügyelés szigorítását célzó jogszabály-módosításokra."
„Beraktam a cégünk pénzét egy olyan bankba, ahol külön ki is emelték, hogy állami garancia van a százmilliónál is nagyobb betétünk egészére. Erre most zárolták az egészet, pedig ez a pénz nekünk létkérdés. Azt se tudtam eddig, hogy mi az a Buda-Cash, soha nem is hallottam róla" – panaszkodott egy kelet-magyarországi építési cég vezetője, Turi György.
„Mi ebből dolgozunk, 30 embert foglalkoztatunk, az alvállalkozókkal együtt 50 család megélhetése van komoly veszélyben, mert most hirtelen az alapanyagokat se tudjuk kifizetni" – folytatta. „Nem fér a fejembe, hogy az állam kötelez, hogy bankban tartsuk a pénzünket, aztán egyszer csak bemondják, hogy köszönjük, de lehet, hogy így nincs egy filléretek sem. Azzal se megyünk sokra, ha 90 nap múlva esetleg kapunk pár milliót, csak az alapvető havi kiadásaink több mint tízmilliósak. És most még azért kell rohangálni, hogy senki ne fizessen nekünk semmit, mert az utalást cserébe még befogadja a bank” – mondta Turi György.
„Mihamarabb be fogjuk perelni a Buda-Cash illetékeseit, de az MNB-t is” – mondja egy másik, szintén nagy összeggel, de a Buda-Cashhez beragadt befektető. „Az MNB még januárban is azt mondta, hogy minden rendben, nincs intézkedésre okot adó körülmény, megvan minden fedezet a pénzünkre, senkinek nem kell félnie. Szóval vagy akkor hazudtak, vagy most. De egyébként is milyen felügyelet az, aminél nem hogy 15, hanem mondjuk 3 évig simán el tud csalni lényegében mindent egy ekkora szereplő? Ez lehetetlenség” – magyarázta a neve elhallgatását kérő károsult.
A bizalmatlanságot és azt, hogy a helyzet kezelésében az ügyfelek tájékoztatása az egyik legfontosabb feladat, mutatja, hogy a károsult így folytatja panaszát: „Sietnünk kell, mert ezek alapján a kijelölt felügyelőbiztosban sem bízhatunk, csak ő és az MNB fog rálátni, hogy ténylegesen mi fog történni az érintett cégek vagyonával. Ha majd a felszámolás előtt bemondja, hogy nincs pénz, nem lehet biztosan tudni, hogy tényleg nincs-e, vagy hogy kinek nincs" – mondta. „Nem félünk attól, hogy netán politikai szála is lehet a történetnek, inkább abban bízunk, hogy hátha valami kormánypárti politikus is beragad – korábban többen nyilatkozgatták, ha a vagyonukról kérdezték őket, hogy mekkora árfolyamnyereségre tettek szert."
De számtalan kisebb önkormányzat pénze ragadt még be, akik így mondjuk épp a legrászorultabbaknak nem tudják odaadni a járandóságukat, vagy alapítványok, iskolák, egyéb szervezetek is leállhatnak teljesen. És közben már olyan pletykák is elkezdtek terjedni, hogy néhány túl jól értesült nagyobb önkormányzat a zárolás előtt pár órával még kimentette a milliárdjait az érintett bankokból.
Az MNB nyilvántartása alapján az elmúlt 15 évben nagyságrendileg százszor hozott határozatot a felügyelet valamilyen ügyben a Buda-Casht érintően, a 2010-es kormányváltás után hússzor. Ezek közt persze többségében voltak a tematikus vizsgálatok, és volt olyan ellenőrzés is, ami végül semmilyen következménnyel nem járt. Windisch László szerdán azt mondta, politikai indíttatásúnak tartja az MNB szerepét számon kérő nyilatkozatokat, hiszen szerinte éppen a jegybank volt az, amely az első adandó alkalommal felszínre hozta a visszaéléseket.
Nyilatkozatában az alelnök azt is megmagyarázza, hogy a korábbi vizsgálatoknál miért nem bukott ki a mostani csalás. Szerinte „téves és rosszindulatú” dolog számon kéri ilyesmit, mert 2010 májusa óta a cégnél nem volt átfogó vizsgálat, csak úgynevezett témavizsgálatok, amikkel nem lehetett teljes körű képet adni a vállalat működéséről. Például „az MNB a januárban lezárt vizsgálatában a most felszínre került visszaélésekkel nem érintett online kereskedési platformok működését vizsgálta”.
A Buda-Cash nagyjából 13 ezer ügyfele a Befektető-védelmi Alapból kaphat biztosan egy kis pénzt.
Ők 20 ezer eurónak megfelelő forintnyi összegig számíthatnak kártalanításra, amelynek mértéke egymillió forintig száz százalék, az efölötti ötmilliós részre kilencven százalék. A takarékokból lett DRB-bankcsoport 120 ezer ügyfele egyrészt kivehet hatvanezret nem sokára, másrészt őket az OBA kártalanítja némileg, azaz 100 ezer euróig. Részletesen ezekről itt írtunk.
Átfogó vizsgálat utoljára az MNB nyilvános adatai alapján 2010 szeptemberében zárult, de akkor ráadásul meghosszabbított határidővel. Egész nyáron egészen szeptember közepéig vizsgálták a cég minden tevékenységét, de végül büntetésként csak egy 3 millió forintos, jelképes bírságot kaptak. Rájuk sóztak még 16 figyelmeztetést, és még pár olyan dolgot, hogy nyújtsanak be pár saját belső ellenőri jelentést vagy intézkedési tervet.
Ezután főleg fogyasztóvédelmi ellenőrzésekben volt része a cégnek, de például a Facebook-részvényjegyzési ajánlatuk körül magától, a folyamatos ellenőrzés részeként is kiszúrt a felügyelet szabálytalanságokat a cégnél. Utoljára tavaly áprilisban büntették meg őket félmillióra „az ellenőrizhetőség biztosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt”. Az MNB szerint idén januárban, a svájci frank emelkedése kapcsán is átnézték a brókercégek kereskedését, azt megállapítva, hogy nincs szükség jegybanki intézkedésre.
Sok megkeresést kaptunk elég korán már mi is ez ügyben – mondta Székely Andrea, a Dr. Székely ügyvédi iroda irodavezető jogásza.
Szerinte két szála van ilyenkor egy ügynek. Az egyik büntetőügyi szál, itt pedig valószínűleg nagy összegű csalás történhetett, amiért járhat valami büntetési tétel. Itt nem pénzre érdemes gondolni, hanem inkább börtönre. Az ügyben az MNB már megtette a feljelentést.
Pénzt kártérítési pénzként láthatnak a károsultak, ami már egy polgári jogi igény. Itt először tisztázni kell, hogy milyen jogalapon kérnek kártérítést, ezt kell bebizonyítani, hogy akár egy forintot is kapjon valaki. Ha a jogalap megáll, utána jön csak az, hogy mennyit kap a károsult.
Ilyenkor meg kell nézni, hogy a brókercég vagy bank kiknek a felelősségéből ment zátonyra, és ők milyen polgári jogi felelősséggel tartoznak. A felügyelőbizottsági tagok és a vezetőség felelőssége például rögtön erősen felvethető, ők azért kaptak nem kevés pénzt, hogy ilyen ne fordulhasson elő, még ha nem is pont ők csaltak. A tulajdonosokkal egybevéve őket, ha a „felelőtlen magatartásukkal” voltak ludasok, akkor a magánvagyonukkal is felelhetnek.
Érdemes tehát jól megfontolni, hogy kiket perelnek, mert ha rosszat választanak, akkor lehet, hogy pont egy fillér sem jár. A legbiztosabb persze minden potenciális érintettet elővenni.
A kárigénynél nem csak a már megtörtént effektív károkat és költségeket kell beleszámolni, hanem az elmaradt haszontól kezdve a várható károkig mindent érdemes szintén belevenni. Ha akárcsak emiatt veszít a jó hírnevéből a cégünk odáig, hogy esetleg nem tudunk megpályázni valami munkát, vagy enélkül az örökkévalóságig termelhetett volna jövedelmet a normális üzleti kockázattal a cégünk, de most becsődölt.
Ráadásul, ha hamar beadnak egy keresetet, akkor biztosan nem csúsznak ki az elévülési időkből, közben meg lehet módosítani az kártérítési igényen vagy akár a jogalapon is.
Azért érdemesebb pertársaságot alapítani, mert egy ilyen ügynek bőven van költsége is, amiknek egyes elemei így eloszlanak. Annak az összegnek, amit a károsultak kérnek, hat százaléka, de maximum 900 ezer forint egyből peres illeték. Aztán jön az ügyvédi költség, a több százezres szakértői költségek és esetleg egyebek. De ha sokan vannak, az egy más komolyságot is ad a bíróságokon a kereseteknek. De Székely Andrea szerint ilyen esetben ezek elég esélyes pereknek tűnnek.