Európában Magyarországon a legátláthatatlanabb a lobbizás, legalábbis erre jutott a Transparency International (TI) legújabb kutatásában. A korrupcióellenes civil szervezet az unió 19 tagországában és az EU csúcsszerveinél kutatta, hogy mennyire átlátható és ellenőrizhető az, ahogy az üzleti érdekkörök érvényesíteni tudják az érdekeiket.
A helyzet az egész EU-ban nem túl jó, a lobbizás a legtöbb vizsgált országban nem vagy csak gyengén szabályozott, és még az EU-s intézményekben is könnyen és átláthatatlanul lehet befolyásolni a döntéseket, Magyarország viszont a lista legeslegutolsó helyén végzett.
Ennek a TI szerint két fő oka van:
A TI a magyarországi irodájának novemberi jelentése alapján azt írja, hogy a magyar kormány siralmasan keveset tesz a korrupció ellen, az pedig, hogy az Orbán-kormány 2010 és 2014 között módszeresen meggyengítette a végrehajtó hatalmat korlátozni tudó intézményeket, oda vezet, hogy a korrupció egyre inkább központosított lesz. Ez pedig megkönnyíti és intézményesíti az átláthatatlan lobbizást. A civil szervezet szerint a közhatalom és egyes üzleti csoportok összefonódása miatt született több olyan törvény is az elmúlt időben, amit egy-egy, a kormányhoz közel álló üzleti körre írtak.
nem tudható például, ki lobbizott kinél azért, hogy sok milliárd forintnyi közpénz egy kockázatos magánbefektetői társasághoz kerülhessen.
Ahhoz, hogy javuljon a helyzet, a Transparency szerint arra lenne szükség, hogy
A TI listájának első három helyén Szlovénia, az Európai Bizottság és Litvánia végzett, a lista végén pedig Magyarország után Ciprus és az Európai Unió Tanácsa a legátláthatatlanabb.