Sokan vannak, akik a mai napig nem értik, miért lenne érdemes pénzt lekötni 2-3 százalék kamat mellett. A tisztánlátás hiánya jól tükröződik abban, hogy ma minden 100 forint lakossági megtakarításból 14 forint készpénzben áll. Ugyanez 5 évvel ezelőtt még csak 11 forint volt. A készpénzállomány aránya közel 20 éves csúcson van... Miközben fulladozunk a készpénzben a tavalyi évben az egy éves állampapírt, vagy bankbetétet választók az infláció felett olyan hozamot (4 százalék) értek el, mely normál esetben csak jelentős kockázat felvállalásával lehetséges. Mutatjuk, miről is van szó!
Először is fontos fejben tartani, hogy pénzünk banki lekötésekor a banki kamat (más néven nominális kamat) nagysága csak az egyik fontos tényező. Legalább ilyen fontos, hogy a mekkora a kamat infláció feletti része, vagy más néven a reálkamat.
Ezt az egyáltalán nem elhanyagolható tényt azonban sokan nem veszik figyelembe, erre is utal a csökkenő banki kamatokkal együtt a magyar lakosság vagyonában az egyre nagyobb készpénzarány megjelenése. Ezzel a hibával viszont több mint 4,1 százalékos reálkamattól eshettünk el 2014 során.
2014 elején az átlagos banki lekötésért, vagy egy 1 éves állampapírért 3,2 százalékot lehetett kapni, év végére pedig 1,9 százalékos inflációt vártak. Ez összesen 1,3 százalék körüli infláció feletti kamatot (reálkamatot) jelentett volna. Mint azt utólag már látjuk, a valóság ettől jelentősen eltért, hiszen az infláció lényegesen alacsonyabb (-0,9 százalék) lett, ezzel pedig az infláció fölött több mint 4,1 százalékos kamatot értek el azok, akik tavaly év elején a nem túl vonzó kilátások ellenére lekötötték pénzüket.
Ez a 4 százalék fölötti hozam pedig megegyezik egy kockázatos részvénybefektetés hosszú időtávra vett infláció feletti hozamával: azaz egy bankbetét lekötéssel olyan hozamot értünk el, melyet jellemzően normál esetben csak jelentős kockázat felvállalásával érhetünk el.
Ha ebből a szemszögből nézzük a jelenlegi banki ajánlatokat, kiderül, hogy hiába csökkent 7-8 százalékos szintről 2-3 százalékra a bankok által kínált kamatok nagysága, a jelenleg lejáró bankbetétek kamatai az infláció figyelembe vételével alig állnak alacsonyabb szinten a 2012 januárinál, amikor az átlagos nominális kamatok 8 százalék körül álltak - mondja a bankmonitor.hu.
A magyar lakosságot sokkolta/sokkolja a lekötéseken elérhető alacsony kamatszint. Ma minden 100 forint lakossági megtakarításból 14 forint készpénzben áll. Ugyanez 5 évvel ezelőtt még csak 10-11 forint volt. Mintha a magyar lakosság visszafelé menne az időben. A készpénzállomány aránya közel 20 éves csúcson van!
Bár az átlagos betéti kamat jelenleg még alacsonyabb (2,35 százalék), mint tavaly év elején, az egy éves lakossági állampapír kamata 3 százalék, és az inflációt is jóval magasabbra várják (1,22 százalék), ne felejtsük el, hogy ez csak a jövőre vonatkozó becslés, amitől a valóság lényegesen eltérhet. Ahogy történt az 2014-ben is. Feltételezve, hogy az inflációs előrejelzésnek megfelelően alakul a pénzromlás tényleges üteme, akkor sem történik más, mint hogy kapunk egy kockázatmentes befektetésért járó fair 1 százalékos reálhozamot.
Ha Magyarország határain túl is körbenézünk, egyértelműen látszik, hogy toronymagasan a közép-kelet-európai régió lakossága tartja a legtöbb készpénzt. Ennek mértéke háromszorosa a dél-európai államokra jellemző készpénzhányadnak és hatszorosa a nyugat-európai lakosságénak. De még a szűkebb régiónk az országai között is kiemelkedik hazánk, ahol az OECD országainak rendelkezésre álló adatai közül a második legnagyobb a lakossági vagyon készpénzhányada.