Szijjártó Péter Külügyminisztériumának ki kell adnia, hogy pontosan hogy is volt az, amikor épp a bukás előtt gyorsan kivették a pénzüket a bedőlő Quaestorból.
Már az önmagában is nagyon szokatlan, hogy egyáltalán minek adott a Külügyminisztérium egy cégén (a Magyar Nemzeti Kereskedőházon) keresztül milliárdokat Tarsolyéknak kezelésre. De az igazán durva az az, hogy minden szabályos utat megkerülve
A Magyar Nemzeti Kereskedőház csak annyit vett észre, hogy hirtelen érkezett hozzájuk 3,8 milliárd forint a Quaestortól a számlájukra.
Az MNKH felsővezetői megdöbbentek a dolgon, ugyanis a pénz kivonására, a vegyes (rövidebb-hosszabb) futamidejű állampapírportfólió eladására csak a cég vezére, Kerekes György adhatott volna utasítást. Ráadásul csak írásban, a tulajdonosi közgyűlés hozzájárulása mellett. Ez arra utal, hogy felettük döntöttek, és a külügyből szóbeli utasításra is milliárdokat mozgatott meg a Quaestor közvetlenül a csőd bejelentése előtt.
Az Indexhez hasonlóan Pápa Levente, az Együtt politikusa is ki akarta kérni, hogy pontosan hogyan ment részletesen az állami vagyon kezelése oda-vissza Quaestorral, de külügy és kereskedőház sem kívánták elárulni.
Pápa azonban tovább elment Péterfalvi Attilláig, és az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság neki adott igazat, szerintük a Kereskedőháznak ki kell adnia, hogy milyen utasításra tudtak egy csőd előtt álló cégből pénzt kimenteni nekik.
Nagyon vicces volt a külügy reakciója a cikkünkre, válaszul feljelentették az egyébként is nullán lévő Quaestort, mert szerintük a cég magától akart csődveszélyben gyorsan megválni pár milliárd forinttól, hogy azt teljesen törvénytelenül visszautalhassa Szijjártóéknak.
Külön érdekes így utólag Rogán Antal azon bejelentése is, hogy nem engedik majd elmenekülni a felelősöket, mert úgy tűnik, mintha minden erejükkel az ellenkezőjén dolgoznának.
Megkerestük Pápát, hogy a külügytől milyen válaszokat kapott, de azt mondta, hogy a kereskedőház mellett a külügy sem akart kiadni semmit, őket beperelte az adatokért.