Hétfőn újabb szakaszába lépett a Quaestor körüli kavarás, elvileg elindult a kártalanítás. De nem úgy, ahogy a nevesítetten erre az egy cégre hozott törvényben szerepel. A magyar állam és egy brókercég egyik valaha volt legfurcsább ügye miatt mindenkinek főhet a feje, és még a legkevésbé talán a Quaestor-tulajdonos Tarsoly Csabának.
Hétfőn elindult a Quaestor-károsultak kártalanítása, az ügyfelek mégsem elégedettek, és egyébként is elég sok a furcsaság az egész ügy körül. Még a csőd után lóhalálában hoztak egy törvényt a Quaestorra, ami szerint a többi bebukott csaló brókercégtől eltérően a Quaestor-kötvényeseit biztosan kártalanítaniuk kell a tisztességes pénzügyi cégeknek 100 ezer euróig, azaz nagyjából 30 millió forintig.
Erre megnyugtató magyarázatot eddig senki nem adott, miközben még a kormány közeléből is jó páran felháborodtak rajta. Az ellenzék szerint az ügyfelek lekenyerezése az ügy eltussolását segítheti: ha mindenki pénzéhez jut, nem fognak a kártérítési perek során kiderülni a Quaestor homályos ügyei, amelyek közül jó néhányhoz az államnak is bőven lehet köze. Ami biztos: a már kiderített húzások az ügyészségről visszapattantak, egy másik esetben a hányaveti rendőrség vesztette el véletlenül az eddigi nyomozati anyagokat.
Hiába fogadták el azonban a törvényt, a Quaestor-ügyfeleket csak néhány hétre tudták vele megnyugtatni. A quaestorosokkal kivételező szabályozást a Buda-Cash-károsultak is megtámadták az Alkotmánybíróságon (AB), sőt, még a kártalanítás finanszírozásának biztosításával legnagyobbat szívó OTP is.
Ez pedig egy elég nagy politikai csapdahelyzet. Ha most kifizetik a pénzt 30 millióig, majd az AB elkaszálja a törvényt, az elég nehezen lesz kezelhető. Ha viszont nem fizetnek semmit az AB távoli döntéséig, az ügyfelek lázadnak fel, és mennek utcára. Így aztán bedobtak egy köztes, jogilag elég vitatható megoldást: egyelőre csak hatmillióig kell kártalanítani, vagyis úgy, mintha nem is élne a quaestoros törvény harmincmilliós plafonja. Emiatt most csak a valós károknál jóval alacsonyabb összegig, összesen 88 milliárd forintig kártalanítanak.
Így pedig most már a Quaestor kötvénykárosultjai is háborognak, sőt tüntetést is szerveznek. Állítják, hogy törvénytelen ez az eljárás, elvégre él a törvény, az AB döntését pedig csak akkor kell majd figyelembe venni, ha meghozták.
De háborognak azok is, akik részvényt vettek a cégen keresztül, nem értik, hogy miért nem kaphatják meg a felszámolótól a részvényeiket, ha egyszer azok elvileg megvannak.
És nem csak ez az egyetlen furcsaság a Quaestor-ügyben. Hanem például már önmagában az úgynevezett fiktív kötvények kezelése is, amely az egész botrány kitörése óta elég tisztázatlan kérdés.
A fiktív kötvényről mindössze annyit tudunk, hogy nincs hivatalosan regisztrálva, vagy nem mindegyik. De hogy pontosan hogyan állapítják meg, hogy kié volt fiktív, egészen pontosan hányan voltak, hogyan is néz ki a fiktív kötvény, arról nem sokat tudunk.
A fiktív kötvényeik után már kártalanított ügyfelek szerint egy-egy kötvényszámnál adott, hogy hány százalék fiktív, például hogy a QFD151125 sorozatszámú kötvény 85 százalékban volt fiktív, a QFH200902A13 kötvény meg csak 20 százalékban. És akkor most ezek alapján fizetik ki a károsultakat, egyelőre kizárólag a fiktív kötvényeik után. De hogy hogy jött ki a 85 százalék, és hogyan a 20, azt senkivel nem közlik.
Csak röviden felidézve az eseményeket: mint utóbb kiderült, a Quaestor csődje nem érte váratlanul a kormányt; többen már február végén, március elején tudhattak arról, hogy be fog csődölni a Quaestor. Március 9-én Tarsoly Csaba be is jelentette az öncsődöt, persze igazából hazudott, nem volt még jó ideig semmiféle öncsőd, csak erre hivatkozva nem fizették ki a fiókokat rohamozó kisbefektetőket.
Másnap reggel, március 10-én az MNB azonnal bejelentette, hogy átvizsgálták a Quaestort, és azt is tudják, hogy 150 milliárdnyi fiktív kötvényt adhattak el a 60 milliárdnyi legális kötvény mellett. Tarsoly Csaba azonban nem beszélt se előtte, se utána fiktív kötvényekről, végig likviditási gondokról magyarázott.
Azaz, hogy a visszaváltható legális kötvényeit nem tudta épp visszafizetni (5-6 milliárd lett volna esedékes). Szóval már az sem volt világos, hogy honnan tudta az MNB ilyen rövid idő alatt megállapítani, hogy épp 150 milliárdnyi fiktív kötvény lehet.
Szintén a különös fordulatok közé tartozott a nyolc általánost végzett Orgován Béla március 16. és 25. közötti rövid megjelenése a kamucsődben lévő Quaestor élén, ahogyan Tarsoly kései kihallgatása is. Nemrég pedig kiderült az is, hogy Orbán és Rogán korábbi nyilatkozataival szemben nem 73 darab, 30 milliónál többet követelő Quaestor-kötvényes van, hanem 802.
| A Quaestor kárrendezés a mostani adatok alapján | ||
| 6 millió forintig | ügyfélszám* | 31 679 db |
| ügyfélkövetelés sávba eső része | 107,9 (a Beva ebből egyébként is fizetné: 87,6) milliárd Ft | |
| 6–30 millió között | ügyfélszám** | 9345 db |
| ügyfélkövetelés sávba eső része | 67,2 milliárd Ft | |
| 30 millió felett | ügyfélszám | 802 db |
| ügyfélkövetelés sávba eső része | 23,6 milliárd Ft | |
| *Ez a szám tartalmazza a 6 millió feletti követeléssel bíró ügyfeleket is | ||
| **Ez a szám tartalmazza a 30 millió feletti követeléssel bíró ügyfeleket is | ||
| Forrás: A Quaestor Értékpapír Zrt. nyilvántartásában lévő adatok alapján és nem tartalmazza az egyéb Quaestor vállalkozásokkal szembeni követelést - Quaestor Alap, Portfolio | ||
A Quaestor-csoport leginkább ismert pénznyelője, a győri focicsapat évi 1,2 milliárdot vihetett el. Szóval itt nem stimmel a nagyságrend, nem tűnt fel, hogy hirtelen Juventus szintű csapattá vált volna a Győri ETO, ha tíz évig finanszírozták volna ilyen drágán, az is csak 12 milliárdba került volna. A svájci frank esésén sem buktak elképzelhetetlen összeget, miközben a hírek alapján mégiscsak keresünk 150-180 milliárd forintot. Az ügy egyik legérdekesebb kérdése lehet, hogy mire ment el az a sok pénz, amit a Quaestor tulajok elsíbolhattak.
Ibolya Tibor főügyész szerint lefoglaltak 160 milliárdnyi vagyont ingatlanokban, cégrészesedésekben és egyebekben, de ez éppenséggel érhet szinte nullát, hiszen a legnagyobb részt a potenciálisan túlárazott és a legtöbb esetben gyakorlatilag egyébként is teljesen értéktelen ingatlanportfólió jelentheti. Azt ugyanis nem osztották meg velünk, hogy ezek mekkora része mennyire likvid, és ráadásul ezen ingatlanok nagy részére külön milliárdos hiteleket is adtak, tulajdonjogi viszonyaik nem egyszerűek.
Tóth Bertalan szocialista képviselő június végén írásban megkérdezte Matolcsyt, hogy lesz-e elég pénz mindenkit törvény szerint kártalanítani. Az ő nevében akkor azt válaszolta a Befektető-védelmi Alap (Beva), hogy mindenkit ki tudnak majd fizetni, de a kötvényesek már 183,5 milliárd forintot szeretnének kapni.
Nem tőzsdéztek el ennyit, nem tették mind ingatlanba sem, nincs nyoma, hogy mibe fektethették, egyszerűen eltűnt. Erről esik a legkevesebb szó mostanában, pedig talán ez a legérdekesebb kérdés.
Mindezek tisztázása érdekében még május elején elkértük az MNB-től és a felszámolótól
Az MNB szerint az általuk kijelölt felszámolónál van minden adat, a felszámoló viszont két hónap után csak ma, kedden küldött választ. Annyit, hogy nem akarnak válaszolni, de kitették a honlapra, amit fontosnak éreznek, az pedig legyen elég. Úgyhogy most közérdekű adatigényléssel is kikértük a fenti adatokat, arra muszáj lesz hamarabb válaszolniuk.