Múlt szerdai, Quaestor-károsultak kártalanításáról szóló cikkünk után több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy úgy érzékelik, nem megy minden rendben a kártalanítással: nem kapták meg a pénzt, vagy nem eleget kaptak.

Ez azért van így, mert a Befektető-védelmi Alap (Beva) egyelőre csak hatmillió forintig, és csak fiktív kötvények után kártalanít. Így lehetséges az, hogy például ha valaki négymillió forint után vár kártalanítást, akkor egyelőre csak 800 ezer forintot kapott meg.

Takács Szabolcs, a Bankmonitor.hu szakértője az Indexnek elmondta, hogy miután eldőlt, hogy kárrendezés lesz, akkor a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (Keler) és a Quaestor nyilvántartásait összehasonlítva döntötték el, hogy egyes kötvénysorozatok esetében mekkora volt a fiktív kötvények aránya (ezt itt nézheti meg). Ez alapján állapítja meg a Beva az első körös kárrendezési összeget, de az is fontos szabály, hogy a Beva hatmillióig egymillió forint felett csak az összeg 90 százalékát fizeti ki.

Takács a Kossuth Rádió Krónika című műsorában hétfőn arról beszélt, hogy attól függ, hogy a nem fiktív kötvények után harminc millió forintig megkapják-e a kártalanítást az ügyfelek, hogy az Alkotmánybíróság hogy dönt az ügyben. Takács arra számít, hogy még ősszel megszületik a döntés.

A műsorban elhangzott: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesítése szerint a Befektető-védelmi Alap (Beva) a Quaestor-károsultak körében már 27 ezer érintettnek, közel 75 milliárd forintot fizetett ki, de sokan több részletben kapják majd a kártalanítást. Ennek oka, hogy a kártalanításhoz meg kell várni az Alkotmánybíróság döntését is.

A Quaestor-kötvényesek kárrendezése július 13-án kezdődött, ekkortól fizették ki a Bevát terhelő kártalanítási részt. A Beva a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapján keresztül a hiányzó kötvények miatti pénzkövetelést fizeti ki a károsultaknak, egyenként 20 000 euróig (körülbelül 6 millió forintig).

Már akkor jelezték, hogy a 100 ezer euróig (30 millió forintig) fennmaradó további követeléseket a Quaestor-alap időben eltolva tudja teljesíteni. Ennek a további, közel 100 milliárd forintos kártérítési résznek a kifizetése ugyanis csak az Alkotmánybíróság döntése és az ahhoz igazodó, esetleg szükséges jogszabályi változások ismeretében folytatódhat - írta akkor MTI-hez eljuttatott közleményében az alap.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára július 8-án az MTI-nek azt mondta: a Quaestor-alap jelezte, hogy az alkotmánybírósági eljárás miatt nem tudott hitelhez jutni sem a MNB-től, sem a piacról, így jelenleg nem tudja kifizetni a 20 ezer és 100 ezer euró közötti kártalanítási összegeket. Azt mondta, a Quaestor-törvényben rögzített kárrendezést megtámadták a bankok az Alkotmánybíróságon, így majd az Ab döntése fogja tisztázni a helyzetet, és ettől függően kerülhet sor a további lépésekre