A román Astra biztosító nem tőkésítette fel magát a hatóság kérésének megfelelően, ezért a román pénzügyi felügyelet (ASF) visszavonta a cég működési engedélyét, és fizetésképtelenné nyilvánította a biztosítót, írja az MTI. A magyarországi ügyfelekkel is rendelkező biztosító ellen csődeljárást kezdeményeztek.

Tavaly februárban az Astra még piacvezető volt hárommillió ügyféllel: ekkor rendelt ki felügyeleti biztost az ASF a biztosítóhoz, amely 490 millió lejes (34,3 milliárd forint) tőkeemelést rendelt el. A részvényesek csak 70 millió lejes tőkeemelést hajtottak végre, a második, 420 millió lejes tőkeemelés már nem jött össze határidőn belül.

Az Astra ügyfeleit az állami garanciaalapból kárpótolják a román törvények által megszabott mértékben. Romániában a kártérítések felső határa 100 ezer euró (31,2 millió forint) mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében. Megkerestük az Astrát azzal kapcsolatban, hogy a magyarországi ügyfeleket is román káralapból kártalanítják-e, és hogy nekik pontosan mit kell tudniuk a kártanítás folyamatáról. A választ közzétesszük, amint megkapjuk.

Az ASF elnöke szerint az elmúlt másfél évben azért nem sikerült talpra állítani a biztosítót, mert a felügyeleti biztos erőfeszítéseit a részvényesek "kapzsisága" meghiúsította, hiszen több fontos külföldi befektető is érdeklődött az Astra feltőkésítése iránt. A felügyeleti biztos kirendelésekor az Astra portfóliója 800 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból és 2 millió 150 ezer lakásbiztosításból állt.

Az MNB azt közölte, hogy a román és magyar garanciarendszer is helytáll az Astra magyar fióktelepének károsultjaiért. Emellett az MNB elvárja az Astrától és a közvetítőiktől, hogy ne adjanak már el több terméket. Az Astra hazai súlya elenyésző volt egyébként a biztosítási piacon, a díjbevételeik alapján az egyszázalékos piaci részesedést sem értéke el. 

A hazai biztosítási törvény alapján a román kártalanítás mellett a MABISZ által kezelt Kártalanítási Alap (KALAP) helytáll minden, az Astra Fióktelepével – mint felszámolás alatt álló biztosítóval – szembeni kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kártérítési igény esetén. A jegybank adatai alapján a KALAP rendelkezik a kgfb károk rendezéséhez szükséges mértékű forrásokkal.