Nemrég az állam részéről beperelte az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) az FHB-t a tőkeemelése kapcsán. Ebben az a furcsa, hogy korábban viszont nem ezt akarta az állam, a kérdéses tőkeemelés szabályozását maga az MNV is megszavazta, írja a Portfolio.
Az történt a Portfolio szerint, hogy részvényesként az állam az FHB közgyűlésén kezdeményezte, hogy a tőkeemelés során a már meglévő részvényeseket a tulajdonosi részesedésük arányában elsőbbségi jegyzési jog illesse meg. A közgyűlés ezt a javaslatot elutasította. Csak az MNV lépése és közleménye után derült ki a lényeg, az új részvényeket a kormány szövetségesének tartott takarékszövetkezetek jegyezhették le, írja a lap.
Az állam így nem vehetett részt a zártkörű részvényjegyzésen, azaz az MNV úgy értékelte mindezt, hogy csökkenteni kívánják a magyar állam részesedését az FHB-ban. A Portfolio szerint így Orbán Viktorral megy szembe az MNV, aki nemrég azt kívánta az FHB-s integrációban résztvevő takarékoknak, hogy hozzanak létre egy erős pénzügyi csoportot, járuljanak hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, legyenek képesek hitelezni, ne veszítsék el a hagyományukat és ne felejtsék el, hogy ők a vidék, az egyszerű, vidéki emberek bankja.
Fontosnak tartotta azt is, hogy azok a szövetkezetek, akik hajlandóak voltak együttműködni és részt vettek az átalakulásban, minden tekintetben jól járjanak. Akik nem működtek együtt, "az egy másik tészta" - fogalmazott -, de ott is korrektnek kell lenni, ám azért nem tudnak felelősséget vállalni. A miniszterelnök megígérte: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy akik vállalták az együttműködést, azok odahaza, a betéteseiknek, a régi szövetkezeti tagoknak, a családtagjaiknak, egyáltalán mindenkinek elmondhassák, hogy a kormánnyal való együttműködés nemcsak helyes, nemcsak becsületes, hanem kifizetődő is, idézte fel a lap.
Most pedig az új részvényeket épp, hogy 30 takarék és a Takarékbank vehette meg, ezzel jelentős tulajdonhányadot szerezhettek az FHB-ból, emelte ki a Portfolio. Az MNV viszont még azelőtt döntött a jogi lépések megindításáról, mielőtt tudhatta volna, hogy kik veszik a részvényeket, írja a lap. Így pedig az MNV szerintük szembe megyaz állam eddigi egyértelmű takarékszövetkezeti politikájával.
Az FHB még aznap cáfolta az MNV állításait, jelezve, hogy a társaság 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén a részvényesek nem döntöttek a társaság részvényeseit megillető jegyzési elsőbbség kizárásáról. Arról ugyanis a közgyűlés már 2014-ben döntött, amikor kizárta a részvényesek jegyzési elsőbbségét abban az esetben, ha az igazgatóság a közgyűlés felhatalmazása alapján dönt a társaság alaptőkéjének a felemeléséről.
Miután ilyen joguk a fenti 2014-es közgyűlés óta nem volt a részvényeseknek, a közgyűlés 2015. december 28-ai döntése sem az MNV-t, sem más részvényest nem fosztott meg a jegyzési elsőbbségétől. Az ominózus határozat, amely 2014. április 28-án született 99,81százalékos igen szavazattal került elfogadásra, és az előterjesztést a maga idején a Magyar Állam nevében eljáró MNV is igen szavazatával támogatta.
Az ominózus határozat, amely 2014. április 28-án született, 99,81százalékos igen szavazattal került elfogadásra, és az előterjesztést a maga idején a Magyar Állam nevében eljáró MNV is igen szavazatával támogatta. A 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén a részvényesek nem módosították a közgyűlés jegyzési elsőbbség kizárásáról szóló 2014-es határozatot. Erre az MNV a társaság 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén - helyben - tett javaslatot. A Portfolio ennek kapcsán kiemelte, hogy a helyben tett javaslatokat egyes részvényesek általában egyik közgyűlésen sem szeretik, mivel egy jelentős részük kötött mandátummal érkezik.
Spéder Zoltán, az FHB elnöke az Index tulajdonosának, a CEMP csoportnak is az elnöke.