Az MNB nem tudhatja pontosan, hogy kik veszik meg az MKB-t, mondta el Nagy Márton, aki az MNB alelnöke, és egyben a budapesti tőzsde elnöke is. Az MNB szanálási jogkörében ugyanis szerinte nem tudja mindenképp megismerni az MKB leendő tulajdonosait. De majd ha a pályázaton győztes csoport kér majd engedélyt a működésre, akkor mindenképp kapnak egy felügyeleti vizsgálatot is a jegybanktól, és akkor az majd kiterjed részletesebben a valódi tulajdonosokra.
Egyébként mivel tőkealap veszi meg a bankot, oda még most is jöhetnek be új tulajok. Most csak a lehetőséget nyerték még el, hogy feltöltsenek egy alapot. Aztán, ha ki is fizették, akkor száll csak át rájuk ténylegesen a tulajdonjog, mondta Nagy.
Az MNB egyébként technikailag most nem is privatizál, hiszen amikor 17 milliárdért megvette az MKB-t, majd egy forintért átadta szanálási vagyonkezelőnek (az MSZVK-nak), az volt a privatizáció szerintük. Az MSZVK ugyanis hasonló mint az OBA vagy a BEVA, a magyarországi bankoknak kell összeadni bele pénzt és működtetni az egészet. Nagy kérdésre elmondta, hogy ne őt kérdezzék arról, hogy mi értelme volt egyáltalán ekkora bukással államosítani az MKB-t.
Azon viszont Nagy szerint is lehet vitatkozni, hogy ilyen szanálási alap mennyiben teljesen magánszervezet, mennyiben lát el közcélokat, mennyiben vonatkoznak rá az egyes közfeladatokat ellátó intézményeinkre is vonatkozó törvényeink.
A beszélgetésen elhangzott, hogy az MNB úgy érzi, hogy most nagyon vizsgálja őket az MKB eladása miatt az EU. Nagy azt is elmondta, hogy szerinte nincs MNB-s közpénz az MKB-ra nyertes pályázók hátterében, erről még egy nyilatkozatot is bekértek a vevőktől és az alapítványoktól. Ha ugyanis végül ez kiderülne, akkor az egész értékesítési folyamat hamar elbukna.
Nagy elismerte emellett a Figyelő értesüléseiből azt, hogy a híresebb Ripplewood Holdings volt az egyik sikertelen pályázó. Illetve fenti okok miatt még nem tudják megmondani, hogy lesz-e esetleg épp Orbánhoz közel álló személy az új tulajdonosok közt.