Az MNB alapítványainak pénzosztásáról ír a brit Economist. A cikk a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítvány Uri utcai épületének bemutatásával kezdődik, majd a cikk megjegyzi, hogy a barokk kastélyt az alapítvány szokatlan forrásokból tudta megvenni, ugyanis 2,4 milliárd forintért kapták ajándékba a Magyar Nemzeti Banktól.

Az Economist azt is megjegyzi, hogy az alapítványoknak juttatott ingatlanvagyon értéke eléri a 25 millió dollárt, ami magyar viszonylatban nagyon sok pénz. A cikk végigveszi, hogy Matolcsyék eredetileg azzal érveltek, hogy az MNB pénze az alapítványokhoz kerülve elveszti a közpénz jellegét, ugyanakkor az Alkotmánybíróság márciusi ítélete értelmében az alapítványok gazdálkodásáról szóló adatokat nyilvánosságra kellett hozni.

A lap megemlíti, hogy az alapítványok pénzéből jutott Kásler Miklós (aki nem történész, hanem onkológus) magyarság történetéről írt könyvsorozatára, és a Vs.hu cikkeire is. A cikk azt is megjegyzi, hogy ezután a fél szerkesztőség felmondott. Az Economist arról is ír, hogy az Európai Központi Bank is felfigyelt már az alapítványok pénzköltésére. Az MNB azzal érvel, hogy az alapítványok legálisan működő független intézmények. A lap megjegyzi, hogy ehhez képest Matolcsy György jegybankelnök az egyik alapítvány vezetője, egy másiknak pedig kuratóriumi tagja.

A lap azt is megjegyzi, hogy Magyarországon nem újdonság, hogy elmosódik a köz- és a magánvagyon közötti határ. A 90-es évek elejének 'vadkapitalizmusát" emlegetik, amikor az államhoz közel álló elit a privatizáción keresztül szedte meg magát.