A kormány nevében a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn törvényjavaslatot nyújtott be "az egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról". A törvénymódosító javaslat alapjaiban írja át a jelenlegi takarékszövetkezeti integráció rendszerét, írja a Portfolio.
Lényeges változás, hogy a módosítás értelmében az integráció központi bankja, vagyis a Takarékbank helyett a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete lesz a központi, erősebb szereplő, új jogosítványokhoz jut. Új elem, hogy
Az integrációba történő be- és kilépésre is más szabályok vonatkoznának a nemzetgazdasági miniszter javaslata értelmében. Ezek szerint ugyanis a központi bank (ez most a Takarékbank) igazgatóságának kezdeményezésére az Integrációs Szervezet igazgatósága a felügyelet előzetes hozzájárulásával dönt a szövetkezeti hitelintézet felvételéről az Integrációs Szervezetbe illetve kizárásáról az Integrációs Szervezetből. Ebben az újdonság a felügyelet előzetes hozzájárulása.
Az integrációban azzal is erősödik a SZHISZ szerepe, hogy "utasítást ad a szövetkezeti hitelintézeteknek és a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében eljáró Központi Banknak, melyek az utasításának kötelesek eleget tenni". Ha a Takarékbank, vagy a szövetkezeti hitelintézet nem tesz eleget az utasításnak, akkor:
A szövetkezeti hitelintézet esetleges válsághelyzetét is másképp kezeli az új szabályozás. Itt a központi banknak a jövőben kezdeményezési jogköre lenne, míg a döntést az SZHISZ hozza meg. Az SZHISZ dönt a szövetkezeti hitelintézetek esetleges kizárásáról is válsághelyzet esetében, a felügyelet előzetes hozzájárulását követően.
Változás, hogy a javaslat értelmében nem a Takarékbank, hanem az SZHISZ előzetes hozzájárulása szükséges a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez.
Szintén nagy léptékű átalakításra utal az a törvényi kitétel, hogy az integrációból kizárható a Takarékbank. A központi bank kilépéséről, kizárásáról és új bank kiválasztásáról szóló rendeletet a javaslat értelmében a nemzetgazdasági miniszter alkothatja meg. A szabályozásból eltűnne, hogy "a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja". Ehelyett kimondaná a törvény, hogy "a központi bank a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának egyik központi szerve bankja".
"A takarékszövetkezeti szektor ma Magyarországon stabil, biztonságos. A jegybank felügyeleti jogkörének megerősítése, egységesítése tovább erősítheti a szektor stabilitását, és az ügyfelek és szektor szereplői közti bizalmat" - írta a beadványra reagálva a jegybank. Az MNB szerint a takarékszövetkezeti integráció tagjai közti egyetemleges felelősség eddigi korlátozásának megszüntetése növelné az egész hitelintézeti szektor stabilitását, és a takarékszövetkezetek és egyéb hitelintézetek közti versenysemlegesség irányába mutatna.
Az új rendszerben nagyobb szerepet kapna a jegybank, mint felügyelet. A felügyelet kötelezheti a központi bankot, hogy átfogó ellenőrzést folytasson le, ha az adott tag nem felel meg a jogszabályoknak. Ha szabályszegést állapít meg a vizsgálat, akkor a felügyelet felszólíthat, vagy bírságot szabhat ki, vagy visszavonhatja a központi bank igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának vezetőjének, tagjainak engedélyét.
Demján Sándor múlt heti nyílt levelében arról írt, hogy a takarékszövetkezeti integráció célja a szövetkezeti szektor eredményének és vagyonának növelése volt, az eddigi események azonban ennek ellenkezőjét támasztják alá. Az OTSZ elnöke azt kérte Orbán Viktortól, ellenőrizzék a célok teljesülését.
A miniszterelnök hétfőn kelt válaszában azt közölte, hogy a kormányzati politika eredményeképpen az elmúlt hat évben a bankszektorban jelentős változások zajlottak le. "Visszavásároltuk és nemzeti kézben tartjuk a Magyar Külkereskedelmi Bankot, a Budapest Bankot, és tulajdonrészt vásároltunk az Erste Bankban is. A takarékszövetkezeti rendszer újraszervezése is ebbe a sorba illeszkedik" - fejtette ki.
A kormánynak meggyőződése - folytatta Orbán Viktor -, hogy "egy újjászervezett, a megelőző évtizedek zavaros folyamatait tisztázó, megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező és professzionális irányítással működtetett takarékszövetkezeti rendszer természetes részét adja az új magyar bankrendszernek". A kormányfő válaszában kijelentette: a kormány sikeresnek ítéli, egyben lezártnak tekinti a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, "kétes ügyletektől való megszabadítását" és feltőkésítését.
Jelezte azonban, elfogadja Demján Sándornak azt a véleményét, hogy a takarékszövetkezeti rendszer nem működhet megfelelő felügyelet nélkül. Azzal is egyetért - közölte -, hogy a felügyelet szempontjából a magyar bankszektornak versenysemlegesnek kell lennie.
Orbán Viktor azt is tudatta, a kormány ellenzi, hogy a takarékszövetkezetek további FHB-részvényeket vásároljanak. Ennek megakadályozására a szükséges lépéseket megteszik. Hozzátette, a Demján Sándor nyílt levelében tudomására hozott feltételezett összefonódásokról alapos tényfeltárás után és kellő időben tájékoztatni fogja az OTSZ elnökét.