"Momentum van a kkv-k-nál" - mondta Balog Ádám, az MKB vezére a kecskeméti közgazdász vándorgyűlésen arról, hogy a kis- és középvállalatok is a magyar tőzsdére mehetnek. Bár szerinte azért a nagyvállalatok is mehetnének tőzsdére, és az állami cégek is, szóval gyakorlatilag mindenki.

A válság óta most van pénz lakosságnál, szóval a vállalkozások jelentős része léphet most a tőzsdére, száz tőzsdeképes cég is van az országban, magyarázta. Az MKB adatai szerint a magyar vállalatok jelenleg inkább tartanak tőzsdétől, az átláthatóság, a bizonytalanság vagy magas költségek miatt. Ráadásul nem is motiváltak, hogy így finanszírozzák magukat, a vállalatok több mint fele vissza nem térítendő támogatásokban gondolkozik, de mostanában van rengetek fajta kedvezményes hitel, lízingmegoldás és egyéb, olcsó finanszírozási lehetőség is.

Állami támogatásokra várnak, NHP-ra, Eximbankra és hasonlókra. Balog most úgy gondolja, hogy ez hosszú távon nem biztos, hogy fenntartható hozzáállás, majd részletesen végigmondta a vállalatok tőzsdére lépésének lehetséges előnyeit.

Az MKB-t az állami mentőöv és a szanálás után egyébként is 2019 végéig muszáj lesz tőzsdére vinni, szóval az is kiderült, hogy ők már most próbálnak jól működtetni egy kereskedelmi bankot és transzparensen is akarnak működni. A korábban MNB-alelnök, még korábban NGM-államtitkár Balog egyébként mérsékelt meglepetésre a zavaros privatizáció után is maradhatott az MKB vezére. És a titokzatos új tulajdonosok nagylelkű vezetői jutalmazási programja révén maga is részesedni fog az MKB tőzsdére viteléből.