A tájékoztatás akkor megfelelő, ha kitűnik belőle, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa - így döntött a Kúria devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára felállított Konzultációs Testülete.

Azénpénzem.hu cikke szerint a testület megvitatta azt a vitaanyagot, amelyet a Kúria elé került több mint 140, a devizahiteles szerződések érvényességéről szóló ügy alapján készítettek. A kérdés alapvetően az volt, hogy mikor tekinthetők tisztességtelennek az árfolyam kockázatot a fogyasztóra terhelő szerződési kikötések, hogyan kellene ezekben az ügyekben a bíróknak dönteniük. 

A portál szerint a testület legütősebb megállapítása az volt, miszerint a „tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint ha abból az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet”. 

A Kúria iránymutatása szerint akkor úszhatja meg az adós az árfolyamkockázatot, ha 

• a kockázatokról való tájékoztatás megtörténtét és elvárt tartalmát a bank sem kockázatfeltáró nyilatkozattal, sem a szerződés világos és érthető rendelkezéseivel, sem pedig a szóbeli tájékoztatás bekövetkeztével nem tudja bizonyítani;
• a tájékoztatás tartalmát csak kikövetkeztetni lehet több rendelkezés együttes értelmezésével;
• a megfelelő írásbeli tájékoztatással szemben a fogyasztó bizonyítja, hogy a banktól kapott szóbeli tájékoztatás tartalma vagy egyéb körülmények folytán alappal gondolhatta, hogy a kockázat csekély, vagy nem valós.

Mindezek ellenére a bírók minden ügyben egyedileg döntenek, a Kúria pedig hangsúlyozta, hogy a bíróságok számára jogegységi határozattal további kötelező iránymutatás általános jelleggel nem adható.