A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 16,10 pontos nyitás után csekély mértékben esett, majd kicsit emelkedett, és egészen 13 óráig 22 ezer pont körül ingadozott. A forint délelőtt erősödni tudott, a tegnapi, a piacon egyértelműen Kósa Lajos Fidesz-alelnök csütörtöki nyilatkozatához (közvetlen államcsődveszély fenyeget) kötött forintgyengülés véget ért, az árfolyam a 282-es szintekről 280-ig kúszott vissza.

Déli 12 órakor kezdödött Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének politikai témában meghirdetett sajtótájékoztatója, amelyen természetesen kérdésként előkerült az előző napi Kósa-nyilatkozat. Szíjjártó azt mondta: nem tartja túlzónak Kósa Lajos kijelentését. (Kósa azt mondta: úgy tűnik az átadás-átvétel alapján, hogy a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg, szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük. A nyilatkozat hatásáról és értékeléséről részletesen itt olvashat.)

Az első hírek 12.45 után pár perccel jelentek meg a nemzetközi hírügynökségeknél a tájékoztatóról, 13 órakor meredek zuhanás indult a tőzsdén, az OTP kereskedését fel is kellett függeszteni, a papír végül 11 százalék felett veszített értékéből. Zuhant a forint is, a kurzus 290 forint/eurós, idén még nem is látott mélypontig ment el.

Félreértették, mert félreérthető volt

A magyar miniszterelnök szóvivője nem tartja túlzásnak görög típusú államcsőd-közeli helyzetről beszélni - ez, illetve ehhez hasonló címekkel jelentek meg rövid, majd hosszabb hírek a nemzetközi hírügynökségek anyagai között, amiből a brókerek szemébe a kiemelt cím világított. Ennek hatására a legtermészetesebb reakció a befektetők részéről, hogy azonnal szabadulni akar a magyar eszközöktől, legyen az részvény, forintkötvény vagy bármi más. Ezzel, illetve a reakciót kiváltó kétségtelenül nagyon szerencsétlen nyilatkozattal magyarázható az az eladási hullám mely átmenetileg 290 ft/euró szintig gyengítette a forintot, és a reggel még pluszban kezdő tőzsdét 3,34 százalékos esésbe taszította - mondta az Indexnek Kovács Krisztián.

A Concorde elemzője szerint ráadásul ez a hír ma a nemzetközi piacokat is mozgatta, hozzájárult az euró gyengüléséhez, hiszen a befektetők számára azt jelentette: egy uniós ország, mely éppen részben az EU biztosította hitellel vészelte át az elmúlt másfél évet, most mégis csődbe mehet. Egy  államcsőd pedig minden piacra negatív hatással van.
Ugyanakkor Kovács Krisztián szerint a nyilatkozat éppen ezen értelmezése hibás. A hírből, illetve elsősorban annak a monitorokon elsőként feltűnő címéből ugyanis az volt kiolvasható: a magyar kormány komolyan fontolgatja, hogy odáig feszegeti a nemzetközi intézményekkel folyó tárgyalásokat, hogy komolyan hajlandó felvetni annak eshetőségét is, hogy a fiskális szigort elutasítva csődöt jelent az ország, de legalábbis elviszik görög-szintre az országot.

Az értelmezésre rásegített Kósa Lajos tegnapi nyilatkozata - Szijjártó valójában egy annak kapcsán felmerült kérdésre válaszolva mondta azt, hogy nem tartja túlzásnak a debreceni polgármester-pártalelnök szavait. Szíjjártó szavait illetve a korábbi kormánynyilatkozatokat mélyebben értelmezve azonban az elemző szerint világos: Szíjjártó "csípőből visszatüzelve",  szerencsétlennek bizonyuló  retorikai megoldást választva egy politikai nyilatkozatot tett. Bár a helyzetet nem könnyíti meg, hogy a piac semmit nem tud a Fidesz gazdaságpolitikai szándékairól, és ezért önmagában is nagy a bizonytalanság, affelől valójában nem lehet kétség - egyebek között több korábbi Orbán Viktor nyilatkozat alapján sem  -, hogy a kormány fenntartható adósságpályát és az IMF-hitelről szóló megállapodás meghosszabbítását akarja elérni. Így a mostani Kósa-Szíjjártó nyilatkozatok - miközben a kormány részéről  egyelőre hiányzik az egyértelmű és hiteles gazdaságpolitikai kommunikáció -  veszélyesek és félreérthetőek voltak, de a piac félre is értette a valós helyzetet.

Az elemző szerint nagyon fontos, hogyan alakul a kormány hétvégi kommunikációja, ez egyértelműen meghatározhatja, hogyan alakulnak az árfolyamok a hétfői kereskedésben. Több nagy nemzetközi befektetőnél eddig felülsúlyozva szerepeltek magyar részvények,  így  ha csak annyi történik , hogy a magyar papírokat a régiós átlagnak megfelelően szintre viszik le bennük, az is százmilliárd forintos nagyságrendű eladást jelenthetne  (a tőzsdén az elmúlt hónapokban a napi forgalom 30 milliárd forint volt).  A  helyzetet kezelni kell, rövid, nem félreérthető üzenetekben már arról is szólni kell, milyen intézkedéseket, milyen gazdaságpolitikát tervez az új kormány.

A forint mozgatta az eurót is

A dollárt 1,2035 dolláros euró mellett 238,48 forinton jegyezték. Kora délelőtt a dollárt 229 forint körül, az eurót 1,2200 dollár körül jegyezték. A svájci frank péntek délután 205,87 forint volt a délelőtti 199-200 forint után és a csütörtök délutáni 197 forint után. 100 japán jenért 259,35 forintot adtak, a csütörtök délutáni 245 forinttal szemben. A jen jegyzése 261 forintnál is járt.

A forint pénteken nagyrészt az euró/dollár árfolyam alakulását követte, párhuzamosan a zloty és a cseh korona mozgásával.

A fél százalékot meghaladó emelkedéssel nyitó főbb európai tőzsdék a kora délután órákban már fél-másfél százalék körüli veszteségben álltak, majd az amerikai tőzsdék is másfél százalék körüli veszteséggel nyitottak.   

A svájci frankkal szemben az euró 1999 januári bevezetése óta legalacsonyabb árfolyamát érte el, történelmi mélypontot állított be 1,3865 frankos árfolyamon. A zloty a kora délelőtti 4,09-4,10-es euró jegyzésről 4,18-ra, mintegy 2 százalékkal gyengült, a cseh korona 25,80-as euró jegyzésről 25,98-ra,0,7 százalékkal gyengült.