A magyar háztartások fogyasztási kiadásában az elmúlt években mindössze 3-4 százalékot tett ki a ruházkodás, mivel 2008 óta fokozatosan egyre kevesebbet költenek ruhára, cipőre és kiegészítők vásárlására a fogyasztók - közölte legfrissebb összegzésében a GfK Hungária csütörtökön az MTI-vel.

A kutatás szerint a háztartásoknál a legnagyobb kiadások közé az élelmiszerek vásárlására fordított költések tartoznak, illetve a lakásfelszerelésre, lakáskarbantartásra és közlekedésre kiadott összegek. Ezzel szemben a ruházkodásra szánt pénz marginális.

A GfK Hungária Consumer Tracking mérése alapján ruházkodásra a magyar lakosság - azaz alsó- és felső ruházatra, cipőre, sport- és munkaruházatra, valamint kiegészítőkre - összességében 329 milliárd forintot költött a múlt évben. Ez kismértékben, 1 százalékkal maradt el a 2009-es szinttől.

A magyar háztartások arányaiban kevesebbet költöttek el távol-keleti boltokban 2010-ben. Ezzel szemben érzékelhetően megnőtt a hiper- és szupermarketekben, valamint a diszkont ruházati láncokban elköltött pénzösszegek aránya.

A távol-keleti boltokban az átlagos árszint a magyar textilpiac 73 százaléka. Bár a hiper- és szupermarketek árszintje valamivel magasabb - az átlagos árszint 83 százaléka -, ez még mindig nagyon versenyképes ajánlat a vásárlók számára - tartalmazza a közlemény.