A júliusban kinevezett új olasz gazdasági miniszter Vittorio Grilli szerint az olasz gazdaság az idén feltehetően 2,1 százalékkal fog zsugorodni, és jövőre is csak stagnálás várható. A kormány korábban 1,2 százalék visszaesést prognosztizált az idei évre, a nemzeti bank viszont 2 százalékos, a nagyvállalkozókat tömörítő Confindustria 2,4 százalékos GDP-csökkenést jósolt az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságában.
A második negyedévben az előző három hónaphoz képest 0,7 százalékkal, 2011 második negyedévéhez képest pedig 2,5 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék Olaszországban. Az idei első három hónapban az olasz GDP negyedéves bázison 0,8 százalékkal, éves összevetésben 1,4 százalékkal csökkent.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 97,97 pontos, 0,56 százalékos csökkenéssel, 17.387,11 ponton zárt pénteken. Zárásis a nagyobb részvények közül egyedül a Richter emelkedett, 0,64 százalékkal, 39 650 forintra. Az OTP 1,67 százalékkal, 3 570 forintra, a MOL 0,18 százalékkal, 16 145 forintra, a Magyar telekom pedig 0,47 százalékkal, 418 forintra esett.
Drótgyárat épített Miskolcon a német Gustav Wolf GmbH cégcsoport, a mintegy 300 millió forintos beruházással létrehozott üzemet pénteken adták át. Az ünnepségen Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár hangsúlyozta: amikor egy német cég Magyarországot választja beruházása helyszínéül, ez jelzésértékű más országok beruházóinak is. A német társaság a Miskolci Mechatronikai Ipari Park területéből kéthektárnyit vásárolt meg, itt építette fel kevesebb mint 10 hónap alatt a 2400 négyzetméter alapterületű gyártócsarnokot. A gyáravatón Ernst Wolf, a Gustav Wolf GmbH ügyvezető igazgatója elmondta: egyelőre harminc embert foglalkoztatnak, rövid időn belül további félszáz dolgozó felvételét tervezik, és a létszám még bővülhet.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében emlékeztet: a munkáltató a munkavállalójának, a társas vállalkozás pedig a személyesen közreműködő tagjának béren kívüli juttatásként, gyermekenként legfeljebb 27.900 forint iskolakezdési támogatást adhat. A támogatás a közoktatásban tanuló gyermek után jár. A juttatásban a családi pótlékra jogosult szülő, gyám és a vele közös háztartásban élő házastárs is részesülhet. A juttatás értékének 1,19-szerese után a 16 százalékos személyi jövedelemadót és a 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a munkáltatónak kell megfizetnie, más közteher sem a juttatót, sem pedig a magánszemélyt nem terheli. Iskolakezdési támogatásnak a tanév első napját megelőző és az azt követő 60 napon belül - tankönyv, taneszköz, ruházat formájában - adott juttatás minősül. A támogatás formája: a munkáltató nevére kiállított számla megtérítése, vagy pedig utalvány nyújtása.
Közel fél dollárral csökkent a Brent olaj hordónkénti ára pénteken kora reggel az előző napi záró értékhez képest.
Az árcsökkentést a globális gazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos aggodalmak okozták, de komoly szerepet játszott az is, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a szakértők korábbi várakozásával ellentétben a közeljövőben egyelőre mégsem jelent be gazdaságélénkítő intézkedéseket, ami növelné az energiahordozó iránti keresletet.
Elemzők szerint áremelő hatása lehet a nap folyamán az olajellátás biztonságát veszélyeztető tényezőknek. Pénteken kora reggel 45 cent csökkenéssel 114,56 dolláron jegyezték a Brent olaj hordónkénti árát. Egy hete pénteken a Brent 113,71 dolláron zárt.
A nyugat-európai értéktőzsdék csütörtökön is lejtőn voltak. A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója előzetes adat szerint 0,52 százalékos napi csökkenéssel 1090,20 ponton zárt, 8,87 százalékkal a tavaly év végi értéke fölött.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 58,39 pontos, 0,33 százalékos csökkenéssel, 17.485,08 ponton zárt csütörtökön. A nagyobb részvények szinte mind eséssel zártak. A MOL 0,73 százalékkal 16 180 forintra, a Richter 0,39 százalékkal 39 445 forintra, az OTP pedig 0,44 százalékkal 3614 forintra csökkent. Egyedül a Magyar Telekom stagnált, 419 forinton.
A forint a ma fokozatosan romló külpiaci befektetői hangulatban mérsékelt gyengülést mutatott: az euróval szembeni jegyzések a déli 275,5 közeléből késő délutánra 277,5-ig emelkedtek. Tegnap innen fordult újra az erősödés irányába a magyar fizetőeszköz.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hozamcsökkenéssel értékesített 3, 5 és 15 éves lejáratú államkötvényeket, az 5 évesből a meghirdetettnél többet, a 15 évesből kevesebbet adott el csütörtöki, kétheti rendszerességgel tartott aukcióján. A 15 éves lejáratra a meghirdetett összeg alatt maradt a kereslet, de a hozam így is a két hónappal ezelőtti aukcióhoz képest erősen, a szerdai másodpiacihoz képest is kissé csökkent. Az ÁKK a közel kétszeres túljegyzésre a meghirdetett 20 milliárd forintért értékesítette jelentős hozamcsökkenéssel a 15/C jelű, 2015. augusztus 24-én lejáró papírt. Két héttel ezelőtt háromszoros keresletre l10 milliárd forinttal megemelte az eladást. A meghirdetett mennyiség megegyezett az előző három aukcióval.
A 95-ös oktánszámú benzin literenkénti átlagára az ország mintegy 15 ezer benzinkútjánál 1,694 euró volt literenként, egyes helyeken meghaladta az 1,70 eurót. A hétvégén 1,692 volt az átlagár, az idén április 18-án volt a legmagasabb, 1,674 euró. A dízel 1,541 euróba kerül literenként. Németországban az év eleje óta átlagosan 11,3 eurócenttel emelkedett a benzinár literenként. Az ADAC számításai szerint ebből csupán 6,6 eurócent drágulás vezethető vissza a nyersolaj világpiaci árának az emelkedésére, illetve a dollár/euró árfolyamváltozásra. A német autóklub szerint literenként 4,7 eurócent "az olajvállalatok zsebébe került".
A PricewaterhouseCoopers (PwC) csütörtökön közreadott felmérése szerint az első félévben 23,9 milliárd dollárt tett ki a bejelentett vállalat-, illetve üzletrészvásárlások értéke az egy évvel korábbi 7,9 milliárdot követően. A befektetések 70 százaléka energetikai és nyersanyagipari területekre jutott. A PwC elemzői rámutattak: az Egyesült Államokban és Európában tapasztalt lanyha konjunktúra miatt csökkent a nyersanyagok ára, és ezáltal sok ágazati cég piaci értéke is. Ez kedvező vételi lehetőségeket teremtett a kínaiak számára.
A második negyedévben lassult a német gazdasági növekedés üteme - közölte csütörtökön a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis. Az előzetes adatoknak megfelelően, az előző negyedévhez képest a második negyedévben 0,3 százalékkal nőtt a német GDP, míg az első negyedévben 0,5 százalék volt a növekedési ütem negyedéves összevetésben. Az idei második negyedévben 2011 második negyedévéhez képest 1,0 százalékkal, az első negyedévben pedig a tavalyi első negyedévihez képest 1,2 százalékkal nőtt a német GDP.
Az amerikai Fed várható gazdaságösztönző lépései hatására a javuló befektetői hajlandóságnak köszönhetően erősödött csütörtökön az ázsiai tőzsdeindexek többsége, az augusztusi kínai feldolgozóipari beszerzési menedzser index csökkenése ellenére is. A tokiói tőzsde három havi csúcson zárt csütörtökön. A tőzsde vezető részvényeinek árfolyamát követő Nikkei225 index 46,38 ponttal, 0,51 százalékkal 9178,12 pontra, a tőzsde első szekciójában jegyzett összes részvény árfolyamát követő Topix index pedig 1,86 ponttal, 0,24 százalékkal 764,59 pontra emelkedett.
A budapesti tőzsde részvényindexe 26,31 pontos emelkedéssel, 17 569,78 ponton nyitott csütörtökön. A BUX így 0,15 százalékkal a szerdai zárása fölött kezdte a kereskedést, majd az első negyedórában 17 635 pontig, 0,5 százalékos pluszba emelkedett. A vezető papírok közül az OTP 1 százalékos pluszban van, minimálisan drágul a Mol, stagnál az MTelekom és a Richter árfolyama.
A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX 0,6 százalékos mínuszban fejezte be a napot, alacsony, 4 milliárd forintot meghaladó forgalom mellett. Az OTP 3630 forinton zárt, ami 0,4 százalékos esést jelent, a Mol 16 300 forinton, 1,2 százalékos visszaesésénél fejezte be a napot. A Richter árfolyama 39 600 forintra esett 0,9 százalékos mínuszt produkálva, az Mtelekom 419 forinton zárt 0,5 százalékos csökkenés után.
A szakértők által vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent az amerikai olajtartalék a múlt héten. Az amerikai kormányzat energiaügyi tájékoztató hivatala (EIA) szerdán azt közölte, hogy az olajtartalék 5,4 millió hordóval lett kevesebb az augusztus 17-éig tartó héten az egy héttel korábbihoz képest, míg az elemzők jóval szerényebb, 0,4 millió hordós csökkenést vártak.
Európában átlagosan egy százalékkal kevesebb élelmiszert adtak el a kiskereskedelemben az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához képest; ezzel hat év után először csökkent az eladott élelmiszer mennyisége. Magyarországon 2 százalékkal kevesebb élelmiszer kelt el április-júniusban.
Szerbia új hitel felvételéről tárgyal Oroszországgal, közölte Oroszország belgrádi nagykövete szerdán. Alekszandr Konyuzin részleteket nem mondott, csak annyit árult el, hogy Szerbia további kölcsönt kaphat azon a 800 millió dolláron felül, amelyet Oroszország még 2009-ben nyújtott a vasúti hálózat fejlesztésére.
Történelmi rekordot döntve, Olaszország egyes régióiban átlépte a két eurót a szuperbenzin literenkénti ára – közölte szerdán az olasz Quotidiano Energia információs szolgálat. A legdrágább a benzin Közép-Olaszországban, elsősorban Toscanában, ahol 2,008 eurót (560 forintot) is elkérnek egy literért. A Codacons fogyasztói egyesület számításai szerint egy tankolás 20 euróval kerül többe, mint egy éve.
Nem helyeselné a holland pénzügyminiszter, hogy az EU további haladékot adjon Görögországnak a költségvetési hiány lefaragására és a gazdasági reform végrehajtására. „A reformok és a költségvetési lefaragások halogatása nem jó gondolat” – jelentette ki szerdán újságírók előtt Jan Kees de Jager. Andónisz Szamarász görög miniszterelnök szerdától több európai vezetőhöz látogat el, és igyekszik rábírni őket arra, hogy támogassák Jean-Claude Junckernél, az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport vezetőjénél a görög reformok időbeli elnyújtását.
Egyiptom 4,8 milliárd dollár hitelért fordult hivatalosan a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) szerdán. Ezt azután jelentették be, hogy az egyiptomi elnök szerdán Kairóban tárgyalásokat kezdett Christine Lagarde-dal, az IMF vezérigazgatójával. Egyiptomi illetékesek augusztus közepén jelezték először, hogy a korábban tervezett 3,2 milliárd dollárnál nagyobb összegről szóló hitelszerződést szeretnének kötni az IMF-fel. A 3,2 milliárd dolláros hitelmegállapodás gyakorlatilag már elő volt készítve, az aláírás időpontját is bejelentették: május 15. A szerződést végül mégsem kötötték meg, a hivatalos bejelentés szerint azért, hogy megvárják az új elnök beiktatását, amire június végén került sor.
Ukrajnában éves összevetésben 2 százalékra lassult a gazdasági növekedés január-július között a január-júniusi 2,5 százalékról – közölte szerdán az előzetes adatokat a miniszterelnök. Mikola Azarov szerint ez nem rossz eredmény, tekintettel az Ukrajna legfőbb piacának számító euróövezeti problémákra. Az ukrán gazdaságnak elsősorban az okoz nehézséget, hogy a gazdaság gerincét adó acélipar termelése zsugorodott az euróövezeti országok keresletének csökkenése miatt. A kijevi kormány a kedvezőtlen külső környezet ellenére azzal számol, hogy Ukrajna exportorientált gazdasága a térségben az egyik legnagyobb ütemben, 3,9 százalékkal nő az idén a tavalyi 5,2 százalék után.
Felfelé módosította idei profitjára vonatkozó előrejelzését a bécsi repülőteret üzemeltető társaság. A Flughafen Wien AG szerdai közlése szerint az idén várhatóan meghaladja a 60 millió eurót az adózott eredmény a korábban várt 55 millió helyett a költségtakarékosságnak és a bevételek növekedésének köszönhetően. Az év első felében is meghaladta a profit a várakozásokat: az adózott eredmény 14,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és 49,5 millió eurót tett ki. Az árbevétel 4,7 százalékkal 293 millió euróra, a működési eredmény 4 százalékkal 68 millió euróra emelkedett.
A várakozásoknak megfelelően szerdán csökkenéssel indult a kereskedés a főbb nyugat-európai tőzsdéken. A kereskedés első perceiben a londoni FTSE-100 index 0,81 százalékkal, a párizsi CAC-40 0,79 százalékkal, a frankfurti DAX-30 0,74 százalékkal esett. Kedden a legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,53 százalékos napi emelkedéssel 13 havi csúcson, 1110,77 ponton zárt. Az FTSE-100 0,57 százalékos javulással 5857,52 ponton, a DAX-30 0,79 százalékos többlettel 7089,32 ponton, a CAC-40 0,94 százalékos növekedéssel 3513,28 ponton végzett.
Szerdán nagyrészt technikai jellegű kiigazítások következtében csökkentek a vezető tőzsdemutatók Ázsiában. A tokiói tőzsde vezető indexe, a Nikkei 0,3 százalékkal 9.131 pontra esett záráskor. A szöuli Kospi 0,41 százalékos gyengüléssel 1.935 ponton végzett. A hongkongi tőzsde vezető mutatója 0,9 százalékkal, a sanghaji tőzsde összetett indexe 0,59 százalékkal esett. Az amerikai határidős mutatók is csökkentek a keddi visszaesés után: a DJIA 0,17 százalékkal, az S&P 500-as mutató 0,23 százalékkal, a Nasdaq Composite 0,18 százalékkal csökkent.
Enyhe mínuszban kezdett, majd a kereskedés első félórájában komoly esésbe váltott a budapesti tőzsde részvényindexe. A BUX 29,95 pontos csökkenéssel, 17 620,08 ponton nyitott szerdán, ami 0,17 százalékkal volt rosszabb a keddi zárásnál. Nyitás után húsz perccel már 167 pontos, 0,9 százalékos mínuszban volt a részvényindex. A vezető papírok közül a Mol és az Egis több mint 1 százalékos, az OTP 0,8, a Richter 0,7, míg az MTelekom 0,5 százalékos mínuszban van.
Alig változott a forint árfolyama szerdára virradóra a főbb devizákhoz képest: az eurót 276,18 forinton jegyezték a nemzetközi devizakereskedelemben, a kedd esti 276,09 forint után.
Az európai befektetői légkör javulásának köszönhetően kedden napközben idei csúcsán is járt a forint, a déli órákban 274,46 forint volt az euró jegyzése. Estére kissé visszagyengült a magyar fizetőeszköz, és ezt az árfolyamot tartotta szerdára virradóra is.
A svájci frank 229,95 forint, a dollár 221,59 forint, a japán jen 2,7952 forint volt szerda reggel, nagyjából ugyanannyi, mint kedden este. Ugyanez volt a helyzet az euró/dollár árfolyammal is: az euró 1,24 dolláros jegyzés közelében mozog.
A növekedést azok a várakozások okozták, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, valamint az Európai Központi Bank (EKB) akár már szeptemberben gazdaságélénkítő intézkedésekről dönt, ami növeli a globális olajkeresletet.
Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 94 cent emelkedéssel 114,64 dolláron zárt. A nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára 71 centtel 96,68 dollárra nőtt.
Egy hete kedden a Brent 114,03 dolláron, a WTI 93,43 dolláron zárt.
"A vidéki munkahelyek megőrzése érdekében szükséges a húsipar, ezen belül a Gyulai Húskombinát megsegítése, amiről a kormány augusztus 29-ig hoz döntést a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági tárca előterjesztése alapján" - tájékoztatott kedden közleményben a Kormányszóvivői Iroda, miután a kormányzat és az érintettek képviselői egyeztettek a Parlamentben.
Ruck János, a cég vezérigazgatója nemrég azt mondta: vészforgatókönyv készül a Gyulai Húskombinátra, a tulajdonosi kör magára maradt, mivel az uniós szabályok nem teszik lehetővé a közvetlen állami pénzügyi beavatkozást, és ezen az sem segít, hogy a hungarikumot gyártó húsipari vállalatot a kormány a kiemelten védett élelmiszeripari cégek körébe sorolta. Hozzátette, hogy a kereskedelmi bankokkal a tárgyalások holtponton vannak.
Erős szövetségesük az állami pénzért folyó küzdelemben Lázár János, aki korábban még a miniszterelnökhöz is levelet írt a többek közt a Gyulai kolbászt és kenőmájast gyártó cég érdekében, amiben úgy érvel, hogy a vállalat javuló exporteredményei és "hungarikumnak minősülő" termékei miatt várja el az állami mentőövet.
A kínai bortermelők az európai import kivizsgálását kérik a kormánytól arra hivatkozva, hogy az európai borok dömpingáron kerülnek a kínai piacra.
Az alkoholos italok gyártóit tömörítő kínai szakmai szervezet szerint az európai bortermelők az állami támogatásnak köszönhetően az előállítási költségeknél alacsonyabb áron értékesíthetik termékeiket Kínában, versenyhátrányba hozva az ottani termelőket.
Az utóbbi években megugrott az EU borexportja Kínába: 2011-ben már 169 millió liter volt a kivitel, 2008-ban még csak 35,9 millió.
Nemzetközi iparági adatok szerint Kína a világ ötödik legnagyobb borfogyasztója, és a piacban még óriási lehetőségek vannak. A gazdagok előszeretettel vásárolnak drága francia borokat, és többmilliós szőlőterületeket Bordeaux környékén.