Index Vakbarát Hírportál

Bebizonyítjuk a közbeszerzési mutyit

Politikusokhoz közvetlenül kötődő cégek 1997 és 2013 között közel 16 ezer közbeszerzési eljárásban nyertek. Baloldali kormányok alatt a baloldali, jobboldali kormányok alatt a jobboldali győztesek aránya nőtt. Sosem volt még ilyen könnyű közbeszerzési adatok között keresni.

Defacto

Ha van széles körben elfogadott politikai nézet ma Magyarországon, az valószínűleg az, hogy a közbeszerzés a korrupció melegágya. Anekdotákat mindenki ismer, és szívesen szörnyülködünk a másik oldal borzasztó túlkapásain. De vajon számszerűsíthető-e a politikai kapcsolatok fontossága a közbeszerzésekben?

Érdekes közbeszerzésre bukkant?

Ha a kozbeszerzes.ceu.hu oldalon ön is talál gyanús közbeszerzést, írja meg nekünk a tema@mail.index.hu címre. 

A válasz: igen. A közbeszerzésben részt vevő és nyertes cégek – így a tulajdonosok, az aláírási joggal rendelkezők és a felügyelőbizottság – adatai nyilvánosak, bár közvetlenül csak nehézkesen kutathatóak. Hogy a magunk és mások kutatásait elősegítsük, összeállítottuk és a  kozbeszerzes.ceu.hu  oldalon nyilvánosságra hozzuk a közbeszerzési hirdetmények rendszerezett és kereshető adatbázisát. A hirdetményekből kinyertük a legfontosabb jellemzőket, ezeket egységes formátumra rendeztük, és az egyes szereplőkhöz tartozó közbeszerzéseket összekapcsoltuk. A politikai hátszél vizsgálatához az adatbázis mindegyik cégét a vezetők és tulajdonosok politikai kötődései alapján baloldali, jobboldali vagy semleges cégként kategorizáljuk (hogy pontosan hogyan, arról a keretezett módszertan ad leírást).

Hogyan kötjük pártokhoz a cégeket?

Viszonylag egyszerű algoritmust használunk: ha szerepel az adott cég képviselői (vezetői és tulajdonosai) között olyan, aki pártszínekben indult valamelyik parlamenti vagy önkormányzati választáson, akkor őt az adott párthoz kötjük. Csak az egyértelmű politikai kötődéseket használjuk, így a rendszerváltás korai éveinek mai szemmel furcsa koalícióinak (például a Fidesz-SZDSZ-nek) és a nem parlamenti pártoknak (például a Derecskei Gazdakörnek) a jelöltjei kiesnek a mintából. Az oldalakat a pártok mai identitása szerint határozzuk meg, vagyis a Fideszt (és koalíciós partnereit) jobboldalinak, az MSZP-t (és az SZDSZ-t) baloldalinak vesszük.

A vállalat pártkötődését akkor tekintjük baloldalinak, ha a baloldali kötődésű képviselői legalább kétszer annyian vannak, mint a jobboldali kötődésűek. Ha sem bal-, sem jobboldali kötődésűek nincsenek a cég vezetésében, vagy nagyjából egyforma arányban szerepelnek, akkor a vállalatot semlegesnek tekintjük. Ha a név alapján nem egyértelmű, hogy a cégképviselő és a politikai jelölt ugyanaz az ember, akkor a név gyakorisága, valamint a lakóhely és a választási körzet egybeesése alapján valószínűsítjük az egyezést.

Az alábbi ábra a baloldali kötődésű cégek arányát mutatja a benyújtott és a győztes, valamelyik oldalhoz köthető (tehát nem semleges) közbeszerzési ajánlatok között, 1997-től kezdve, évente. Az évek júniusban, a politikai elit cserélődésekor kezdődnek, így az ábrán lévő függőleges vonalak viszonylag pontosan választják el az egymást követő politikai ciklusokat.

Az 50 százalék azt jelenti, hogy a bal- és a jobboldali pártkötődésűek egyenlő arányban nyernek (illetve pályáznak). Az ennél magasabb érték azt jelenti, hogy a pártokhoz köthető ajánlatok közül a baloldaliak vannak előnyben (ha a nyertes pályázatokat nézzük), illetve hogy ők az aktívabbak a pályázásban (ha a beadott pályázatokat vesszük). Az ábra 72 ezer beadott és 16 ezer nyertes pályázat alapján készült, így amit az adatok alapján tendenciának látunk, az valóban az, nem csak a sokszor hallott, de valójában elszórt jelenségek nagyvonalú kivetítése.

Az ábra alapján megállapítható, hogy a közbeszerzések nyertesei követik a kormányzati ciklusokat: a baloldali kötődésű győztesek aránya a Horn-kormány alatt még meghaladja az 50 százalékot, az első Orbán-kormány alatt gyorsan csökken, aztán a Medgyessy–Gyurcsány-korszak alatt visszaemelkedik a Horn-kormány alatti csúcs fölé, és végül a második Orbán-kormány alatt ismét jelentősen visszaesik.

Mi magyarázza ezt a mintát? Adataink szerint a gazdaság egészében a bal- és jobboldali cégek száma nagyjából megegyezik, és méretük és termelékenységük is hasonló. Ez a tény azt sugallja, hogy ha nem lenne politikai részrehajlás, akkor a baloldali győztesek aránya végig az 50 százalékos szint környékén kellene lebegjen. (A levezetett összefüggés természetesen a jobboldalinak nevezhető cégekre is igaz, csak az ábra időben lenne fordított. A 2010 utáni kiemelkedés oka nem világos, a legvalószínűbb, hogy a a baloldali cégek visszaszorulása a 2010 előtt is megfigyelhető ciklusszerű emelkedéshez hasonlóan nem egyik napról a másikra, hanem lépcsőzetesen zajlik.)

Az ábra legtermészetesebb értelmezése az tehát, hogy mindkét oldal közbeszerzési döntéseit részben politikai szempontok vezetik.

Számokban kifejezve a részrehajlást, a pártokhoz köthető közbeszerzések között a ciklus végére mindkét oldalnak nagyjából 60-40 arányban húz maga felé a keze.

Az ábrának más tanulságai is vannak. Megfigyelhető, hogy a politikai elit cserélődése csak lassan érezteti hatását, a kormánypárthoz közeli cégek nyerési esélyei a ciklus alatt fokozatosan javulnak. Ez valószínűleg azért van így, mert a párthoz kötődő cégek kiépítése, a politikai kapcsolatokkal rendelkező cégvezetők becsatornázása időigényes folyamat. Ebben van némi különbség a ciklusok között: a Fidesz kormányok alatt gyorsabban megy az átrendeződés, úgy tűnik, ők hatékonyabban fordítják meg a közbeszerzések tendenciáit. Végül pedig az is szembetűnő, hogy a benyújtott pályázatok összetétele is igazodik a politikai ciklushoz, talán azért, mert a cégek megértik a nyerési esélyeik változását, és reagálnak rájuk.

A politikai hátszél szerepe a közbeszerzésben sajnos nem csak városi legenda.

Reméljük, hogy a kozbeszerzes.ceu.hu, és általában a nyilvánosság ellenőrzése, segít a közpénzeket ésszerűbben és hatékonyabban elkölteni.



Rovatok