Az önkormányzati választások miatt most sokat foglalkozunk vele, de a mindennapokban is fontos, hogy mennyire fejlett a település, ahol élünk. Hazánkban nagy és változó a régiók közötti különbség: például Kelet-Magyarország relatív szegényebb és fokozatosan lemarad. Vajon változóak a különbségek egy régión belül is? Hogyan alakultak a jövedelmek Magyarország legnagyobb egybefüggő városi régiójában, Budapesten és közvetlen környékén?

A válaszhoz vegyük a 23 budapesti kerületet és a Budapest határától legfeljebb 10 kilométerre lévő 26 Pest megyei várost! (Például Gödöllő még szerepel a mintában, de Vác már nem.) Ezen a városi régión belül még bármelyik üzlet vagy munkahely viszonylag könnyen elérhető.

Első ábránkon – mivel jövedelemadat önkormányzati szinten nem áll rendelkezésre – a jövedelmet a lakosok által befizetett személyi jövedelemadóval mérjük. A vízszintes tengely az 1995-ös, a függőleges tengely a 2012-es egy főre jutó átlagos jövedelemadót mutatja. A kék pontok a budapesti kerületeket, a pirosak a környékbeli városokat jelzik. A zöld vonal azt mutatja, hogy átlagos növekedés mellett mekkora jövedelemadót fizettek volna az adott településen 2012-ben. Ha egy település a vonal felett van, akkor jobban, ha alatta, akkor rosszabbul teljesített, mint mintánk átlaga.

A budapesti kerületek az ábra jobb felén, a vidéki települések az ábra bal felén vannak. Ez azt jelenti, hogy 1995-ben átlagosan a budapestiek fizettek több jövedelemadót. Például a legtöbb egy főre jutó adót a II. kerületben, a legkevesebbet pedig Szigethalmon fizették. Azonban a vidék inkább a zöld vonal fölött, Budapest pedig inkább alatta van. Vagyis a vidéki települések gyorsabban, a budapesti kerületek pedig lassabban gazdagodtak, mint az átlag. Például a II. kerület jövedelemadója 3-szorosára, Szigethalomé viszont 4,6-szorosára nőtt.

Abból, hogy Budapestnél jobban gazdagodott a környéke, következik, hogy a két térség között csökkent a jövedelem-egyenlőtlenség. Számokkal, 1995-ben Budapesten a környékéhez képest még 68%-kal volt magasabb a jövedelemadó, 2012-ben azonban már csak 26%-kal.

Mi magyarázza az egyenlőtlenség csökkenését? Egy lehetőség, hogy vidéken gyorsabb volt a gazdasági fejlődés. Például ha az olcsóbb településekre sok vállalat költözött, és ez megnövelte a fizetéseket. Egy másik lehetőség a szuburbanizáció: ha az olcsóbb településekre magasabb jövedelmű családok költöztek, s miattuk nőtt jobban az átlagos jövedelem.

Melyik magyarázat valószínűbb? A válaszhoz nézzük meg az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételét, ami a helyi cégek gazdasági teljesítményének egy mérőszáma. (Mivel az önkormányzatok többsége közel azonos, 2% körüli adókulcsot alkalmaz, ezért a magasabb adóbevétel döntő részben a nagyobb céges árbevételnek köszönhető.) Második ábránk az iparűzésiadó-bevételt mutatja 1998-ban és 2011-ben (erre a mutatóra nincsenek 1998 előtti és 2011 utáni adataink).

Itt nem látunk felzárkózást: nem igaz, hogy a vidéki önkormányzatok inkább a vonal fölött, a budapestiek inkább a vonal alatt lennének. Sőt, a vidék inkább lemaradt: míg 1998-ban Budapesten a környékéhez képest 200%-kal volt magasabb az iparűzésiadó-bevétel, 2011-re a különbség 240%-ra nőtt. Tehát a jövedelemegyenlőtlenség csökkenését valószínűleg nem a vidék gyorsabb gazdasági növekedése, hanem a budapestiek vidékre költözése magyarázza.

Az ábra azt is mutatja, hogy az önkormányzatok közti különbségek sokkal nagyobbak iparűzési adóban, mint személyi jövedelemadóban. A legmagasabb növekedést elérő három önkormányzat (Üllő, Biatorbágy és Szigetszentmiklós) átlagosan 22-szeresére, a legalacsonyabbat elérő három (Százhalombatta, Gödöllő és Pomáz) viszont átlagosan nem növelte iparűzésiadó-bevételeit. Az ábrán látható különbségek egyik lehetséges oka, hogy egyes önkormányzatok sikeresebbek a vállalatok vonzásában. A Defacto szerint ezért sem mindegy, kire szavazunk két hét múlva.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!