Index Vakbarát Hírportál

Mit adtak nekünk a hipermarketek?

2015.03.16. 09:09 Módosítva: 2015.03.16. 09:18
39 hozzászólás
A mérlegadatok azt mutatják, hogy a nagyobb méretű boltok jelentősen hatékonyabbak, és magasabb béreket fizetnek, mint kisebb méretű társaik. A külföldi tulajdonú üzletek is hatékonyabbak, mint a hasonló méretű hazai tulajdonú boltok. Így a nagyobb méretű és külföldi boltokat sújtó kormányzati intézkedések a hatékonyság csökkenéséhez, az árak emelkedéséhez és a bérek csökkenéséhez vezethetnek.

A kormányzati politika fontos részévé vált a hipermarketek és különösen a külföldi üzletláncok „megrendszabályozása.” Ezt számos olyan intézkedés szimbolizálja, amely rosszabbul érinti a nagyobb és külföldi tulajdonú üzleteket, mint a magyar boltokat és láncokat: ilyenek a méretfüggő különadók és élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetése, az állami dohánykereskedelem vagy a vasárnapi zárva tartás. Milyen lenne a kiskereskedelem, ha – ezen intézkedések eredményeként – kevesebb nemzetközi hipermarket, és több magyar bolt szolgálná ki a vásárlókat?

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

   

A kérdés megválaszolásához meg kell vizsgálnunk, hogy mennyiben különbözik a kormányzati intézkedések által támogatott boltok hatékonysága és átlagbére a kormányzati intézkedésekkel sújtott boltokétól. Ez azért lényeges, mert ha az átrendeződés hatására megnő a kevésbé hatékony boltok súlya, akkor az egész iparág kevésbé hatékonnyá válik. Az alacsonyabb hatékonyság az árak növekedéséhez és a kiskereskedelemben fizetett bérek csökkenéséhez vezethet. Ráadásul a magasabb árak a gazdaság más szektorainak versenyképességét is csökkentik.

A Figyelő és az Index is hasonló következtetésre jutott

Más forrásokból származó elemzések a miénkhez hasonló következtetésekre jutottak. A Figyelő elemzése szerint például nyolc vizsgált kiskereskedelmi lánc közül a CBA fizeti a legkevesebbet dolgozóinak, miközben a legtöbbet a külföldi tulajdonban lévő Aldi fizeti, a CBA-s átlagbér több mint dupláját. Az Index karácsonyi, néhány termékre kiterjedő árvizsgálata alapján pedig a Spar, Auchan és a Tesco a legolcsóbb, a CBA és a Coop pedig a legdrágább. A két csoport között 20 százalék körüli árkülönbség volt megfigyelhető.

Először a különböző méretű kiskereskedelmi vállalatokat, majd a külföldi és a hazai tulajdonban lévő vállalatokat hasonlítjuk össze. ( Adataink leírását lásd itt.) A cégek két jellemzőjét vizsgáljuk mérlegadatok segítségével. A hatékonyságot az egy dolgozóra jutó hozzáadott értékkel mérjük. Ez a mérőszám egyben azt is megmutatja, milyen mértékben járul hozzá egy-egy dolgozó a GDP-hez. A másik mutató a kereskedők által fizetett éves átlagos bruttó bér.

A következő ábrán ezeket a mutatókat látjuk (vállalati) méretkategóriánként. A kék oszlop az adott méretkategória egy főre jutó 2011 évi hozzáadott értékét mutatja ezer forintban. A piros oszlop ugyanezen évre mutatja az adott méretkategória átlagbérét.

Az első lényeges tény, hogy a legkisebb méretkategóriába tartozó vállalatok egy főre jutó hozzáadott értéke abszolút értékben is rendkívül alacsony: az átlagos 1 millió 125 ezer forint nagyjából arra volt elég, hogy kifizessék belőle az éves minimálbért és járulékait. Az ábra fő üzenete azonban az, hogy minél nagyobb egy kiskereskedelmi vállalat, annál hatékonyabb, és annál magasabb bért fizet. Az 1-4 főt alkalmazó vállatok és a több mint 100 főt alkalmazók között 167 százalék a különbség az egy főre jutó hozzáadott értékben. A 100 főnél többet foglalkoztató vállalatok által fizetett bérek is mintegy 80 százalékkal magasabbak, mint a legkisebb vállalatoké.

A külföldi tulajdonban lévő bolthálózatok nagy szerepet játszanak a foglalkoztatásban és a GDP-ben: a mintánkban lévő 100 ezer kiskereskedelmi dolgozó több mint fele külföldi tulajdonú üzletben dolgozik. A következő ábra azt mutatja, hogy egy külföldi tulajdonban lévő boltban dolgozó átlagosan 80 százalékkal nagyobb hozzáadott értéket állít elő, és 55 százalékkal többet keres, mint a hazai boltban dolgozó társa.

Ezeket a különbségeket csak részben magyarázzák meg a két csoport közötti méretkülönbségek: a külföldi vállalatok minden méretkategóriában jobban teljesítenek, mint a hazaiak. A legnagyobb kategóriában például a külföldiek hatékonysága 60 százalékkal magasabb, és 40 százalékkal magasabb béreket fizetnek.

A magasabb hatékonyságot magyarázhatja például a tevékenység hatékonyabb megszervezése (pl. a pénztárosok munkája részben automatizálva van vagy az összehangolt beszerzők olcsóbban tudnak vásárolni), mint ahogy az is, hogy a fogyasztóknak vonzóbb kínálatot nyújtanak (sokféle áru, jó ár-érték arány). A magasabb béreket részben az magyarázhatja, hogy a külföldi boltok képzettebb, tapasztaltabb embereket alkalmaznak, mert például több fejlett technológiát kezelni tudó mérnökre vagy menedzserre van szükség, de az is elképzelhető, hogy a magasabb hatékonyság miatt a hasonló munkakörben dolgozó munkavállalóknak is magasabb béreket tudnak fizetni.

Eredményeink azt mutatják, hogy ha a kisebb és hazai tulajdonú üzletek a nagy külföldi láncok rovására terjeszkednek, az nem „csak” a profitot osztja újra, hanem az egész szektor hatékonyságát csökkenti. Ez rontja a fogyasztók helyzetét, hiszen drágábban, kisebb választékból és elavultabb körülmények között vásárolhatnak. De negatívan érinti a dolgozókat és más vállalatokat is, ami végül is rontja az egész gazdaság versenyképességét. A Defacto véleménye szerint a mérettől és tulajdontól független szabályozás segít a legtöbbet a dolgozóknak, a fogyasztóknak és a kiskereskedelemből termékeket vásárló más vállalatoknak is.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Rovatok