Innen is jöhet a magyar csoda
További Defacto cikkek
A blogról
A blogról
A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.Defacto
Magyarország gazdasága 2013 óta nő. Ezt kormányunk szívesen magyarázza reformjaival. Egy másik magyarázat, hogy a sokszor kritizált Európai Unió támogatásának köszönhetően növekedünk. Azt, hogy melyik magyarázat fontosabb, nehéz eldönteni; van azonban egy könnyebb kérdés, ami megválaszolható.
Hogyan alakult, és hogyan fog alakulni, a hazánkban elköltött EU-támogatások értéke? A válasz segít megérteni, hogy az EU-pénzek egyáltalán okozhatják-e a növekedést; és, hogy ha igen, akkor mit várhatunk jövőre.
Az alábbiakban a Magyarország számára legfontosabb EU-támogatásokat, a kohéziós politika pénzeit vizsgáljuk. Ezek az útépítéstől a foglalkoztatási programokig számos fejlesztést támogatnak. Az EU költségvetése hétéves időszakokra készül (2007-13, 2014-20). Az időszak elején a tagállam és az EU megállapodnak az EU-támogatásokból megvalósítandó programokról, és az időszak vége után még két évig lehet a programokat befejezni.
Egy időszakon belül a költés sok lépcsős folyamat, ami kezdődik a pályázatok kidolgozásával és kiírásával, aztán folytatódik a pályázók terveinek elkészítésével, azok értékelésével, a támogatási szerződés megkötésével, a szükséges engedélyek megszerzésével, majd a közbeszerzések lebonyolításával. Nem meglepő tehát, hogy a költés egy ciklus első felében fokozatosan fut fel.
Első ábránk azt mutatja, hogy hogyan alakult az EU-támogatások beáramlása 2007 óta, és becslésünk szerint hogyan fog alakulni a következő években. A becslés kiindulópontja, hogy 2014-ben – a tárgyalások elhúzódása miatt – még nem indult meg az új ciklus forrásainak költése. A fő feltevések, hogy
- a 2015-20 közötti magyar felfutás a 2007-13 időszaki EU átlagos felfutásnál 30 százalékkal magasabb lesz; és
- a felfutás a 2007-13 időszakhoz hasonlóan az összes forrás 17 százalékánál tetőzik.
A gyorsabb felfutást indokolja, hogy már több tapasztalatunk van, és hogy magasabb a kormányzat által közvetlenül felügyelt projektek aránya. (A részletes feltevések és ábráink adatai elérhetőek itt.) Az ábrán a kék terület a korábbi ciklusban kapott támogatásokat mutatja, ehhez adódnak a piros területtel jelölt támogatások az új ciklusból.
Az ábra erős ciklikusságot mutat. Az értelmezéshez jó tudni, hogy a magyar GDP 1 százaléka nagyjából 1 milliárd eurónak felel meg. Vagyis 2012-ben az EU-támogatások a GDP körülbelül 2 százalékának, 2013-15 között minden évben a GDP körülbelül 4 százalékának, és 2016-ban várhatóan újra a GDP körülbelül 2 százalékának felelnek meg. Utána lassú emelkedés következik.
A rövid távú ciklus mellett a hosszabb távú növekedés is fontos. Ezt részben a beruházások szintje határozza meg. Második ábránk azt mutatja, hogy a térség országaiban 2010-12 között elköltött EU-támogatások (az előírt 15 százalék nemzeti társfinanszírozással együtt) a közszféra beruházásainak milyen hányadának felelnek meg. Bár nem minden EU-támogatások költenek beruházásra, az arány érzékelteti az EU-pénzek szerepét.
Nálunk az arány közel 90 százalék volt, ami az EU (akkori) 27 tagállama között a második legmagasabb. Ez alapján az EU-támogatások csökkenése együtt járhat a beruházások csökkenésével, ami a hosszú távú növekedés lassulásához vezethet.
A Defacto szerint lehetséges, hogy a közelmúlt magyar növekedése részben az EU-támogatásoknak köszönhető. Ebből pedig következik, hogy érdemes a magyar családoknak és a magyar államnak is felkészülni egy esetleges lassulásra – megtakarításokkal, illetve szociális programok bővítésével – a következő években.
Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!