Az elmúlt években jelentősen csökkent a közismereti tárgyak (például: matematika, irodalom, idegen nyelv) oktatása a szakiskolákban. A döntéshozók szerint „amit 8 évig nem sikerült elsajátítani, a közismeretis tanár nem fogja tudni pótolni.” Szókimondóbb vélemények szerint a mélyebb közismereti képzés felesleges: „szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson”.

Vajon tényleg felesleges a szakiskolások közismereti oktatása?

Ha Babitsra nincs is szüksége egy szakiskolásnak, azért írni, olvasni és számolni valószínűleg érdemes tudnia. (E képességek munkaerőpiaci jelentőségéről írtunk már mi is és mások is.) Első ábránkon az Országos Kompetenciamérés adatai alapján mutatjuk be matematikából és szövegértésből a későbbi gimnazisták, szakközépiskolások és szakiskolások három különböző évfolyamon mért átlagos eredményeit.

A szakiskolások nem állnak jól. Tizedikben átlagos teljesítményük szövegértésből és matematikából sem haladja meg a 0-7-es skálán a gyenge közepes, harmadik tudásszintet. A részletesebb adatokból az is kiolvasható, hogy szövegértésből a diákok 35%-a, matematikából pedig 45%-a van a második tudásszinten vagy az alatt.

Illusztrációképp: a második tudásszinten a diák képes a szövegben explicit módon megfogalmazott egyszerű információk visszakeresésére, de nem képes egyszerű következtetések levonására a szöveg és a mindennapi élet információinak integrálásával (3. szint) vagy a szövegben elszórtan megjelenő információk összekapcsolására, összefüggések felismerésére (4. szint). (Példafeladatok itt.)

Az is látszik, hogy a különbségek döntő része már az általános iskola végére kialakul. Ebben a képességek és az iskolák közötti különbség mellett valószínűleg szerepet játszik a családi háttér is, hiszen a szakiskolában magas a szegény és képzetlen szülők gyerekeinek aránya.

Az ábra fő üzenete azonban az, hogy a szakiskola alatt a teljesítmény romlik! Nyolcadik és tizedik között a középiskolások eredménye javul, a szakiskolásoké viszont visszaesik, szövegértésből és matematikából is.

Vajon a szakiskola rontja a diákok képességeit, vagy pedig a szakiskolások egyszerűen kevésbé tehetségesek, és nyolcadikra kihozták magukból a maximumot?

Hogy ezt eldöntsük, vessünk össze hasonlóan tehetséges szakiskolás illetve szakközépiskolás diákokat! A tehetséget a diákok általános iskolai teszteredményeivel mérjük. Második ábránkon a szakiskolások és a szakközépiskolások három-három, az általános iskolai teszteredmények szerinti csoportjának teljesítményét mutatjuk be.

Látszik, hogy hatodikban és nyolcadikban a közepes szakközépiskolások (középső kék vonal) és a jó szakiskolások (felső piros vonal) eredeményei körülbelül ugyanolyanok. Vagyis ezek a diákok valószínűleg hasonlóan tehetségesek. Azonban tizedikre megnő a különbség: a szakiskolások visszaesnek a hasonlóan tehetséges szakközépiskolásokhoz képest. Ugyanez látszik a rosszabb szakközépiskolások (alsó kék vonal) és a közepes szakiskolások (középső piros vonal) összehasonlításából.

Vagyis a kezdetben hasonlóan erős tanulók közül jellemzően tovább fejlődik a középiskolás, és lemarad a szakiskolás. Ez azt sugallja, hogy a rosszabb teljesítmény oka részben maga a szakiskola.

A szakiskolában tanulók létszáma alapján úgy becsüljük, hogy évente 7-12 ezer ember lép a munkaerőpiacra nagyon gyenge, elemi szintű alapkészségekkel. A Defacto szerint fontos lenne a szakiskolás tanulók közismereti oktatását bővíteni és a képzés minőségét javítani, hogy ezzel segítsük a diákok alapkészségeinek fejlődését.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!