Felcsút 2010 óta gyorsan fejlődik, részben talán azért, mert Orbán Viktor szorosan kötődik a községhez.

Vajon mennyire csak Magyarországra jellemző ez a jelenség? Milyen más országokban fordul elő hasonló? És mit mondanak a nemzetközi tapasztalatok Felcsút jövőjéről?

Roland Hodler és Paul Raschky rangos folyóiratban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy hosszú távon hatalomban levő vezető politikusok szülőhelye milyen gyorsan fejlődik az ország többi részéhez képest.

A vizsgálathoz a kutatóknak először egy adatproblémát kellett megoldaniuk: a szűkebb földrajzi térségek gazdasági fejlődésének mérését. Ilyen adat még a fejlett országokra sem mindig van. Az ötletes megoldás az volt, hogy a fejlettséget a régiók átlagos éjszakai fénykibocsátásával mérték. Ez az adat műholdaknak köszönhetően rendelkezésre áll, és más kutatásokból tudjuk, hogy a fénykibocsátás szorosan együtt mozog a térség gazdasági fejlődésével (ha a fényintenzitás egy százalékkal nő, az átlagosan a helyi GDP 0,3 százalékos növekedését jelzi). A kutatók 126 ország több mint 38 ezer térségét vizsgálták 1992 és 2009 között.

Az alábbi ábra mutatja a cikk fő eredményét. (Ábránk adatai elérhetők itt.) A kék vonal azt méri, hogy az ország vezető politikusának származási térsége átlagosan hány százalékos többlet-fénykibocsátást mutat, annak függvényében, hogy a politikus hány éve van hatalmon. A viszonyítási alap figyelembe veszi a térség relatív fejlettségét az ország egészéhez képest, és az ország évenkénti fejlődési ütemét is.

A baloldali függőleges vonal előtt a beiktatás előtti három év, a jobb oldali után pedig a hivatal elhagyását követő három év látható. A két függőleges vonal közötti időszak mutatja a kötődő térség hivatali idő alatti fejlődését. Például, ha egy politikus nyolc évig van hatalmon, akkor a nyolcadik évet egy ugrással a +1-el jelölt év követi a jobb oldalon.

A politikus hivatalba lépését követő első egy-két évben még semmi olyan nem történik a születési térségében, amit az ország fejlődése ne indokolna. A harmadik évtől kezdve viszont a várt szintnél már 3-5 százalékkal magasabb a fénykibocsátás, és ez tartósan így is marad, egy véletlenszerűnek tűnő csökkenéstől eltekintve a 11. év környékén. De igazán azoknak a politikusoknak fejlődik kiugró módon a születési térsége, akik 13 évet meghaladó időre maradnak hatalomban: náluk az átlagos fényintenzitás-többlet a 20 százalékot is elérheti. Összességében tehát Felcsút nem egyedi eset, másutt is gyorsabban fejlődik a politikus származási helye.

Az ábra talán legerősebb üzenete, hogy ez a virágzás átmeneti: amint a politikus távozik, a születési térség fénykibocsátása gyorsan és teljes mértékben visszaáll a korábbi relatív szintjére (az ország egészéhez képest). Amint a szerzők rámutatnak, a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a politikus hivatali ideje alatt gazdaságilag kevéssé indokolt látványberuházásokba fektetnek, amelyek későbbi üzemeltetése túlságosan költséges lenne. Ezért, amint megszűnik a politika kiemelt figyelme és a vele járó források, a térség visszaesik. Ha ugyanezek a források másutt tartós haszonnal lettek volna elkölthetők, akkor a jelenség társadalmilag valószínűleg káros.

A cikk megmutatja, hogy a területi kivételezés kevésbé jellemző az olyan országokban, ahol a végrehajtó hatalom erősebb politikai és intézményes korlátokkal szembesül. A magasabb iskolázottság szintén kevesebb területi kivételezéssel jár együtt. Végül pedig szerepet játszik, hogy az országnak van-e olajbevétele vagy részesül-e jelentős külföldi segélyben. Gyenge intézményrendszerű országokban az ilyen jövedelem több területi kivételezéssel jár együtt, valószínűleg azért, mert ezt könnyű a politikus igényei szerint eltéríteni. Összességében nem csoda, hogy a területi kivételezés legextrémebb példái kevéssé fejlett afrikai országokból származnak.

A Defacto szerint hosszú távon hasznosabb lenne Magyarország erőforrásait gazdasági hatékonyság és nem politikai kötődések alapján elkölteni; a fent áttekintett nemzetközi tapasztalatok azt sugallják, hogy ellenkező esetben a fejlődés legtöbbször csak átmeneti.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)