A légszennyezés jelentős részét gépjárművek okozzák a nagyvárosokban és a forgalmas utak környékén. Igaz ez Budapesten is, és a hazai autópályák mellett is.

Azt, hogy a közlekedés okozta légszennyezés milyen szint felett és mennyire káros, nehéz pontosan megmérni. Számos elemzés kimutatja, hogy sokkal kevésbé egészségesek azok, akik olyan helyen élnek, ahol szennyezettebb a levegő. A rosszabb levegőjű helyen lakók azonban általában egyszersmind kevésbé jómódúak is. A légszennyezés hatását ezért nehéz elkülöníteni rengeteg egyéb tényező hatásától, amelyek miatt a szegényebbek általában kevésbé egészségesek.

Janet Currie és Reed Walker 2011-es cikkében olyan változást vizsgált, ami segít megmérni a légszennyezés közvetlen hatását. Azt vizsgálták, hogy a levegő minőségének javulása hogyan befolyásolja az újszülöttek egészségi állapotát.

A 2000-es évek elején az Egyesült Államokban számos fizetős autópályán lehetővé vált az előre váltott elektronikus fizetés. Emiatt gyakorlatilag megszűntek a fizetőkapuk előtti nagy dugók. A kapuk környékén pedig ezáltal javult a levegő minősége, akár 2 kilométeres körzetben is.

A szerzők azt vizsgálták, hogy a fizetőkapuk környékén élő családokba született csecsemők egészségi állapota javult-e, és ha igen, mennyivel, az elektronikus útdíjfizetés bevezetésével. Összehasonlításként az autópályákhoz közel, de a fizetőkapuktól távolabb élő családokba született csecsemők egészségi állapotát is megvizsgálták. Az újszülöttek egészségi állapotát két megbízható indikátorral közelítették: koraszülött volt-e a baba, illetve alacsony testsúllyal született-e.

Ábránk a koraszülött babák arányának trendjét mutatja a fizetőkapuk közelében és azoktól távolabb, az elektronikus útdíjfizetés előtt és után. A koraszülések enyhén emelkedtek a kapuktól távol, és az intézkedés bevezetése előtt a kapuk közelében is, valószínűleg a növekvő forgalom és emiatt növekvő légszennyezés miatt.

A koraszülöttek száma azonban csökkent a kapuk közelében az elektronikus útdíjfizetés bevezetése után. A kapuk közelében a javulás valamivel az új fizetési rendszer bevezetése előtt megkezdődött, mert a kapuk átépítése miatt a forgalom nagy részét elterelték. De a javuló trend a forgalom visszaállásával sem fordult meg, sőt erősödött, ahogyan egyre többen éltek az előrefizetés lehetőségével, és egyre kisebbek lettek a dugók.

A szerzők részletesebb elemzéseket is végeztek: többek között összehasonlították többgyermekes anyák szüléseit a bevezetés előtt és után. Ezek az elemzések kimutatják, hogy a csökkenés valóban az elektronikus útdíjfizetés bevezetésének köszönhető, és nemcsak a koraszülésekben, hanem az alacsony testsúllyal született babák arányában is megjelenik. A hatás erős; csaknem feleakkora, mint amekkora a közterületi dohányzás betiltásának a hatása lehet a korábban cigarettafüstös helyen dolgozó várandós anyák esetében.

A kedvező hatások ráadásul úgy jelentkeztek, hogy a szennyezőanyagok szintje nagymértékben csökkent ugyan, de eredetileg sem volt magasabb a hivatalos határértéknél. A gépjárművek okozta légszennyezés tehát rendkívül káros az újszülöttek egészségére, de ez a hatás a dugók megszüntetésével csökkenthető.

Budapesten és az autópályák környékén a közlekedés a legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó. A légszennyezés valószínűleg rendkívül káros akkor is, ha a hivatalos határértékek alatt marad. A gépjárművek okozta légszennyezés minél jelentősebb csökkentése ezért fontos cél. A dugók felszámolása enyhítheti a problémát, ami elérhető cél, még ha nem is nagyon egyszerű. A még jelentősebb javuláshoz pedig valószínűleg közlekedési szokásaink radikális megváltozására lenne szükség.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!