Az alacsony betéti kamatok láttán sok befektető keres magasabb hozammal kecsegtető alternatívát. Az egyik ilyen lehetőség a bankok által kínált, úgynevezett strukturált termékek. Míg bizonyos feltételek teljesülése esetén a strukturált termékek valóban magasabb hozamot eredményeznek – és a bankok ezzel csábítják a befektetőket – addig a termékek bonyolultsága miatt még néha a szakmabelieknek is nehéz felmérniük a kockázatukat. Ezért felmerül a gyanú, hogy a bankok azért terveznek egyre bonyolultabb termékeket, hogy azok kockázatát minél jobban elrejtsék a befektetők elől.

Az egyik legrangosabb közgazdaságtani folyóiratban hamarosan megjelenő cikk pontosan ezt igyekszik megmutatni. A szerzők 55 000 Európában kibocsátott strukturált termék leírását elemezik. Ezek a leírások igyekeznek közérthetően elmagyarázni, hogy a különböző feltételek teljesülése esetén mekkora hozamot kap a befektető. Vegyük a következő illusztratív példát (melyhez hasonlóan bonyolultak itthon is kaphatóak):

Termék neve: Hozam Vadászat Ötös Kötelékben

“5 részvény alkotja a mögöttes termékeket. Az első évben a befektetett összegre fix 10% kupon kerül kifizetésre. Az ezt követő négy évben az éves kupon értéke 10%, de 2%-kal csökken minden részvény esetén, amely a kezdeti értékéhez képest alacsonyabb szinten van. Ha az utolsó értékelési napon bármelyik mögöttes termék a kezdeti értékének 50%-a alatt van, úgy a legrosszabbul teljesítő részvény fizikai szállítására kerül sor, egyébként a befektetett tőke kerül jóváírásra.”

Ugye, hogy első olvasásra nehéz megérteni? No de mégis mennyire bonyolult a fenti példában szereplő termék? A bonyolultság mérésére a termékjellemzők számát használják a szerzők. Példánkban ezek a következők: több mögöttes termék van, a kuponok vegyesen fixek és feltételekhez kötöttek és a legrosszabbul teljesítő termék szerepe meghatározó. Vagyis a példánkban szereplő termék három jellemzővel írható le. Minél több jellemzője van egy terméknek, annál nehezebb megállapítani, hogy a kedvező forgatókönyv esetén realizált magas hozamért - évi 10% a példában - mekkora kockázatot kell vállalni.

Miután a termékek bonyolultságához sikerült egy mérőszámot rendelni, a cikk bemutatja a bonyolultság kapcsolatát a hirdetett hozammal és a kockázattal. A bank a hirdetett hozammal reklámozza a terméket és erre a hozamra számíthat a befektető a legkedvezőbb forgatókönyv bekövetkezése esetén. Az első ábra azt mutatja be hogyan függ össze a termékek bonyolultsága a hirdetett hozammal. Jól látszik, hogy minél bonyolultabb terméket kínál a bank, annál nagyobb hozamot tud ígérni.

Miért magasabb a bonyolultabb termék hirdetett hozama? A második ábra azt mutatja be, hogyan változik a strukturált termékek kockázata azok bonyolultságával. Egy termék kockázatát azzal mérik, hogy el lehet-e veszíteni a teljes befektetett tőkét.

Az ábra erős kapcsolatról tanúskodik: minél bonyolultabb terméket választunk, annál nagyobb az esélye, hogy kockára tesszük az egész befektetett összeget. Például azon termékek közül, amik - a példánkban szereplőhöz hasonlóan – három jellemzővel írhatóak le, nagyjából 25% hordozza magában a teljes tőke elveszítésének a lehetőségét. Egyébként a fenti példánkban szereplő termék is ilyen, bár ezt talán Ön sem vette észre első olvasásra: ha a mögöttes cégek közül bármelyik csődbe megy és így nullára lemegy a részvény árfolyama, akkor nulla értékű részvényeket kapunk lejáratkor. Az elemzés arra enged következtetni, hogy a bankok azért árulnak egyre bonyolultabb termékeket, mert csak így tudják fenntartani a csábító hozamok látszatát. Viszont a bonyolult termékekbe egyre több kockázatot csomagolnak.

A szerzők azt is megmutatják, hogy a bankoknak nagyon is megéri bonyolultabb termékeket értékesíteni. Számításaik szerint, ha 1 millió forint értékben jegyzünk le egy 5 éves futamidejű strukturált terméket, akkor plusz egy termékjellemző hozzáadása az 5. év végére várhatóan 17 000 Ft-tal növeli a bank profitját és 20 000 Ft-tal csökkenti a befektető realizált hozamát - ugyanakkora kockázat mellett.

A Defacto szerint itthon is meg kéne fontolnia a Magyar Nemzeti Banknak, hogy korlátozza a befektetőknek eladott termékek bonyolultságát. Ugyanis ha a termékek kevésbé lennének bonyolultak, akkor a befektetők könnyebben össze tudnák őket hasonlítani. Ez növelné a bankok közötti versenyt, ami valóban magasabb hozamot eredményezne a befektetőknek.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!