Az utóbbi évtizedek egyik leglátványosabb gazdasági jelensége Kína integrálódása a globális termelésbe. A kínai gazdaság erősödésének egyik legfontosabb vetülete, hogy a globális nagyvállalatok termékeikhez szükséges alkatrészek egyre nagyobb hányada Kínában készül.

Nem véletlen, hogy egyre több közgazdasági kutatás foglalkozik ennek a folyamatnak a hatásaival. A Defacto legutóbb arról írt, hogy Európában megfigyelték, hogy az intenzív kínai verseny hatására a kevésbé hatékony cégek tönkrementek, a hatékonyabbak viszont növelni tudták a termelésüket.

Ebben a témában nemrégiben nagy visszhangot váltott ki Magyari Ildikó Columbia egyetemen írt doktori disszertációja. A fiatal kutató azt vizsgálta, hogy vajon csökkent-e azon amerikai nagyvállalatok által foglalkoztatott munkavállalók száma, amelyek olyan iparágakban működnek, ahol a kínai import nagyon megnőtt a kétezres években.

A kutatás eredményéről a Washington Post és a Wall Street Journal is beszámolt.

 

Ahogy a Washington Post megfogalmazta, a kereskedelem segítségével a vállalatok minden munkafázist oda telepíthetnek, ahol azt a leghatékonyabban lehet elvégezni. Így, hasonlóan a technológiai újítások hatásához kevesebből többet tudnak előállítani. Ha a vállalat képes a változásra, akkor a kereskedelem növekedése növelheti a vállalat teljesítményét és méretét. De még ebben az esetben sem valószínű, hogy a vállalat minden munkavállalójának jobb lesz a helyzete.

Magyari Ildikó ezt az alkalmazkodási folyamatot vizsgálta amerikai vállalatok adatain az 1997–2012-es időszakban, és megmutatta, hogy igaz ugyan, hogy az amerikai termelő cégek sok alacsony képzettségű gyári munkást bocsájtottak el, de ez nem jelentette azt, hogy összesen kevesebb embert foglalkoztatnának. Éppen ellenkezőleg.

Ahogy az alkatrészek importja egyre olcsóbb, ezek a cégek átszervezik a termelésüket. Az alacsony képzettséget igénylő munkafolyamatok Kínába telepítésével csökkentik a termelési költségeiket, így csökkenthetik áraikat is. Ez megnöveli a termékeik iránti keresletet. A termelési költségek csökkenése és a megnövekedett kereslet által generált források egy részét abba fektetik, hogy több magasabb képzettségű munkavállalót vesznek fel. Ennek a folyamatnak lehet az eredménye az, hogy ma a General Electric amerikai üzemeiben kevesebb gyári munkást, de több értékesítőt, logisztikust, mérnököt vagy marketingest alkalmaz, mint húsz évvel ezelőtt.

Ábránk ezt a hatást illusztrálja. Az első oszlop azt mutatja, hogy az amerikai, főleg ipari termeléssel foglalkozó vállalatok 1997 és 2012 között összesen 5%-kal csökkentették a gyártósorok mellett dolgozó munkavállalóik számát. Ezeknek a dolgozóknak egy része valóban a kínai verseny növekedése miatt vesztette el az állását. Érdekes viszont, hogy az amerikai vállalatoknak még ezen csoportja is növelte majdnem 2%-kal az összes munkavállalóik számát (harmadik oszlop). Ez úgy lehetséges, hogy a vállalatok 7%-kal növelték azon dolgozóik számát, akik nem közvetlenül a gyártósorok mellett dolgoznak (második oszlop).

Ezek a dolgozók lehet, hogy ugyanúgy a kínai versenynek kitett iparágakban dolgoznak, de a gyártást kiegészítő tevékenységben vesznek részt, például adminisztratív munkakörökben vagy akár mérnökként. De az is lehet, hogy ugyanaz a vállalat átcsoportosítja a termelését más, tudásintenzívebb iparágak felé, amelyeket nem érint a kínai import hatása. Összehasonlításképpen megmutatjuk azt is, hogy ugyanebben az időszakban a szolgáltató vállalatok 24%-kal növelték az alkalmazottaik számát.

Az ázsiai gazdaságok növekedése hatalmas kihívás elé állította az amerikai és európai vállalatokat. Ezekben az évtizedekben dől el, hogy az egyes országok, vállalatok és egyének hogyan jönnek ki ebből a változásból.