A koronavírus elleni küzdelem több országban is rendkívüli korlátozásokat hozott. Olaszországban és Iránban már napokkal ezelőtt az összes iskolát bezárták, a Lufthansa 7100 járatát törölte. Van értelmük ezeknek a korlátozásoknak, vagy már túl késő? Elkerülhető vagy legalább lassítható velük a járvány terjedése? Ha igen, milyen mértékben?

Mivel ritkán van szükség ilyen korlátozásokra, a hatásukat nem könnyű múltbeli adatokból megmérni. Ráadásul amikor már baj van, nehéz megbecsülni, hogy mondjuk egy iskolabezárás mennyit segít, különösen úgy, hogy gyakran egyszerre több intézkedéssel is próbálják fékezni a járványt. Normális időszakok vizsgálatából viszont sokat tanulhatunk a járványok terjedéséről.

A Bocconi Egyetem kutatója Franciaország 27 évnyi járványügyi adatait elemezte, hogy megmérje a szokásos tanévközi iskolai szünetek és a (Franciaországban gyakori) közlekedési sztrájkok hatását háromféle vírus terjedésére. Mivel ezeket a szüneteket nem járványügyi okokból rendelik el, az esetleges járványfékező hatás csak mintegy mellékhatásként jelentkezik. Ezért jól megmérhető a konkrét korlátozás hatása a járvány terjedésére.

Franciaország 21 régiójából hetente jelentik a háziorvosok az influenza, a gasztroenteritisz (a köznyelvben hányós-fosósként ismert) vírusok és a bárányhimlő előfordulását. A tanulmány azt vizsgálja, hogy egy-egy átlagosan 1-2 hetes tanítási szünet, illetve átlagosan 12 napos vasúti sztrájk közben és után hogyan változott ezen vírusfertőzések gyakorisága.

Ábránk az iskolai szünetek hatását mutatja az influenzaszerű fertőzések incidenciájára. Mivel az influenza erősen szezonális, a hatásokat úgy tesszük összehasonlíthatóvá, hogy a szünet előtti hét incidenciájához viszonyítjuk a csökkenést (a függőleges tengelyen ez a viszonyítási alap a nulla érték). A kék vonal a gyerekekre vonatkozik, a piros vonal a felnőttekre, a sárga vonal pedig az idősekre.

Az iskolai szünetek az influenzaszerű megbetegedések előfordulását a gyerekek között kb. egyharmadával csökkentik a szünetet követő hetekben. A hatás meglehetősen tartós, még négy hét után is jelentkezik, amikor az iskola pedig már újrakezdődött. A felnőttek körében is csökkennek az influenzaszerű megbetegedések 20-25 százalékkal, hiszen kevésbé kapják el a gyerekektől. Az idősek körében a csökkenés kisebb és lassabb, de az iskolai szünet kezdeti utáni harmadik hétre náluk is eléri a 20 százalékot.

A gasztrovírus esetében a csökkenés kisebb és rövidebb. A bárányhimlő esetében nem mérhető jelentős csökkenés, talán mert eleve kevés új fertőzés van egy héten. A vasutassztrájkok szintén jelentősen csökkentik a vírusok terjedését.

A szerző egy járványtani modell használatával azt is szimulálni tudja, hogy a teljes népességben mennyivel csökken az influenzaszerű megbetegedés előfordulása egy kéthetes iskolabezárás hatására. A szimuláció szerint ennek a beavatkozásnak átlagosan december első felében lenne a legnagyobb hatása: akár 12-14 százalékkal is csökkenthetné az adott évben megbetegedők számát.

Költség-haszon elemzés alapján a tanulmány arra jut, hogy az egyszerű influenza és gasztrovírusok terjedését nem érdemes iskolai vagy közlekedési korlátozásokkal fékezni. A szerző szerint a koronavírus esetében, mivel legalább egy nagyságrenddel halálosabb a szokásos influenzánál, már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.

A Defacto szerint ez és a hasonló kvantitatív elemzések sokat segíthetnek a koronavírus elleni védekezésben. Ha a járvány súlyosbodik, Magyarországon is szükség lehet iskolabezárásra.

Az írás még azelőtt született, hogy bejelentették: teljes Olaszországot lezárják.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!