A mostani koronavírus-járvány kétségkívül a világot ért legsúlyosabb közegészségügyi kihívás az 1918-as spanyolnátha óta. A vírus alig három hónap alatt milliókat fertőzött meg világszerte, és a regisztrált áldozatok száma 200 ezer közelében jár. Nem csoda, hogy a fejlett világ összes kormánya – komolyan véve a fenyegetést – , szigorú intézkedésekkel igyekszik lassítani a vírus terjedését.

De nem volt ez mindig így. A járvány korai időszakában számos forrásból hallhattunk a fertőzés veszélyességét megkérdőjelező állításokat. Ki ne hallotta volna valakitől, hogy a szezonális influenza több embert öl meg láthatatlanul, mint a koronavírus és mégsincs körülötte ekkora felhajtás?

Az efféle hangok nem korlátózódtak azonban a sarki kocsmákban vagy a Facebook-falakon megrendezett közegészségügyi konferenciákra. Március közepéig, mikor is Orbán Viktor hirtelen megváltoztatta a véleményét az iskolák bezárásával kapcsolatban, Magyarország kormánya is másodlagos kérdésként kezelte a járványt a migráció jelentette fenyegetéshez képest. Sokan hallhatták, miként bagatellizálta a koronavírus jelentette fenyegetést Bencsik András a HírTV műsorában.

Annak, ha fontos véleményformálók nem vesznek elég komolyan egy közegészségügyi vészhelyzetet, komoly következményei lehetnek. Ezt a megállapítást támasztották alá adatokkal négy világhírű egyetem közgazdász kutatói. Tanulmányukban két, a Fox News amerikai hírtelevízión futó esti show-műsor nézőinek viselkedését és megbetegedési statisztikáit vetették össze. Az egyik show-műsor (Tucker Carlson Tonight) viszonylag korán, már február elején kihangsúlyozta a vírus kockázatait. Ezzel szemben a másik show-műsor (Hannity) egészen február végéig, március elejéig megkérdőjelezte a járvány súlyosságát. A Fox News hírcsatorna és mindkét műsor az amerikai konzervatív nézők kedvelt hírforrása. A járványt megelőzően a két show-műsor nagyon hasonló megközelítéssel és stílusban elemzett közéleti témákat.

A kutatók elsőként a két műsor nézőinek viselkedését hasonlították össze. Egy kérdőív segítségével felmérték, hogy mennyivel figyelnek jobban a személyes higiéniára és mennyivel kevesebb emberrel érintkeznek a járvány kitörése óta, illetve, hogy viselkedésükön mikor változtattak. Azt találták, hogy a Hannity nézői jó egy héttel később változtattak csak szokásaikon, mint a Tucker Carlson Tonight nézői.

Ezt követően arra keresték a választ, hogy a Hannity nézőinek lassabb reakciója miként befolyásolta a megbetegedések és a halálos áldozatok számát. Ehhez összehasonlították olyan megyék adatait, ahol a Hannity show a népszerűbb, olyan megyékkel, ahol Tucker Carlson Tonight-nak van több nézője (természetesen statisztikai módszerekkel kiszűrték egy sor másik tényező hatását, pl. etnikai összetétel, egészség-biztosítással rendelkezők aránya, átlagéletkor stb.). Az eredményeiket a következő ábra foglalja össze.

A vízszintes tengelyen az idő, a függőleges tengelyen a két különböző show-műsort követő megyék megbetegedési és halálozási értékeinek különbsége látható. Világosan megfigyelhető, hogy a Hannity-t preferáló megyékben március elejétől fokozatosan jobban nőtt a megbetegedések száma, és a különbség március végére elérte 11%-ot.

A halálozási adatok két-három hetes késéssel hasonló mintázatot mutattak (ez egybevág azzal, hogy a fertőzés és a halál között jellemzően 2-3 hét telik el) és április 11-re a halálozások száma már 10%-os különbséget mutatott. Mivel február végére a Hannity show és ezáltal annak nézői is változtattak viselkedésükön, ezért március vége felé a megbetegedési számok különbsége is fokozatosan csökkenni kezdett.

A Hannity show nézői számottevő és emberéletekben is kifejezhető költséget vállaltak a kedvenc műsorukban elhangzott dezinformáció következtében.

A Defacto szerint a politikai és médiaelit tagjainak felelősége, hogy a járvánnyal kapcsolatos kockázatokra felhívják a figyelmet. Az őszinte és világos információáramlás ugyanis életeket menthet meg.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!