Az Európai Bizottság (EB) újabb vizsgálatot indít a  paksi atomerőmű tervezett két új reaktorának építésének ügyében, derül ki az EB közleményéből. A Bizottság azt fogja értékelni, hogy egy magánberuházó is hasonló feltételek mellett finanszírozta volna-e a projektet, illetve hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e.

Ha az derül ki, hogy a projekt állami támogatást tartalmaz, a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az a tervezett formában korlátozhatja-e a versenyt a magyar energiapiacon.  Ahhoz, hogy egy nagyobb projektnél rendben legyen az állami támogatás, arra van szükség, hogy bebizonyosodjon, hogy

Nem ez az első vizsgálat Paks kapcsán: a múlt csütörtökön hivatalosan is bejelentették Brüsszelben, hogy EU-s kötelezettségszegési eljárás indul a magyar kormány ellen azért, mert nem hirdették meg nyílt közbeszerzési pályázaton a paksi bővítési projektet, hanem azt felajánlották az orosz állami atomenergiai cégnek, a Roszatomnak. 

A történet háttere: Magyarország ahelyett, hogy tenderen keresett volna beruházót a paksi erőmű bővítéséhez, felmelegített egy a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti 1966-os, atomerőmű-építésről szóló megállapodást, és egy kormányközi megállapodás keretében a Roszatomnak adta a lehetőséget. A magyar kormány azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség.

A paksi projekt egyébként egy sor uniós engedélyt már megkapott, az üzemanyag-szerződést az Euratom Ellátási Ügynökség idén áprilisban aláírta. Ősszel pedig kimondták, hogy a Paks2-projekt összhangban van az Euratom szerződés célkitűzéseivel, teljesíti az ország és az unió ellátásbiztonsági, klímapolitikai célkitűzéseit, továbbá műszakilag, nukleáris biztonsági szempontból is rendben van. Két mérföldkő van még hátra: az egyik, hogy a projektben működő beszerzési szabályokat a Bizottság fogadja el, a másik pedig az állami támogatások kérdése.