A Figyelő úgy tudja, mindenképpen lesz megint rezsicsökkentés, bár egyelőre az még nem eldöntött, hogy milyen formában és mikor fog megvalósulni, de az energiaszolgáltatókkal már megkezdődtek az egyeztetések, és a Fidesz tervezete hamarosan a parlament elég kerülhet.

A lap szerint több verzió is versenyben van még, de jó eséllyel a szociális alapú verzió lesz a befutó. Ezt a javaslatot a Magyar Energiahivatal dolgozta ki: ez alapján a nehéz szociális helyzetűek, a nagycsaládosok, és akár a nyugdíjasok rezsijét csökkentenék áram- és gázárcsökkentés formájában, de a csökkentés nem érintené a távhő, a víz és hulladékok rezsidíját.

Felmerült a karácsonyi Erzsébet-utalványhoz hasonló rezsiutalvány ötlete is, de az is lehetséges, hogy eltörlik azt az áramszolgáltatók számára kötelezően előírt kitételt, hogy a számlát papírra kell nyomtatni. A Főgáz egymillió fogyasztóját már be is léptette a digitális rendszerébe.

Korábban már érkeztek hírek arról, hogy a kormány csökkentésre készül a választások előtt, de az ötletnek szakmai és kormánypárti körökben is vegyes fogadtatása volt. Egyes vélemények szerint ugyanis az összeg nagyjából éppen arra elég, hogy abból a korábbi rezsicsökkentések miatt okozott veszteségeket pótolni lehessen. De a Fidesz irányából hallani lehetett még olyan érvet is, hogy az összegyűlt tartalékot inkább egy későbbi időre tennék félre, egy esetleges piaci árnövekedés esetére, ezzel kerülve el, hogy később a hatósági árat is emelni kelljen.

Nem csak a Fidesz tervezgeti a rezsicsökkentést, ugyanis az MSZP múlt héten már be is nyújtott egy törvényjavaslatot: azt szeretnék, hogy a kormány csökkentse a lakosság rezsiköltségeit októbertől. Szerintük 32 százalékkal lehetne csökkenteni a földgáz árát az átlagfogyasztás mértékéig, 10-10 százalékkal pedig az áram- és távhő árát.

Az utóbbi években a piaci árak csökkenését ugyanis nem követte lakossági árcsökkenés, ebből pedig jelentős többlet gyűlt fel az államnál. Az MFGK Zrt. 2015. évi beszámolója alapján a beszerzett földgázt összességében mintegy 85 Mrd forinttal drágábban adta tovább, mint amennyiért vásárolta.

2016. évi beszámolója szerint  pedig 50,862 milliárd forint plusz nettó bevétel képződött abból, hogy drágábban értékesítették a gázt a lakosságnak annál, mint amibe annak a beszerzése került. A Tóth Bertalan által jegyzet javaslat szerint mindez azt is jelenti, hogy 2016-ban egy átlagos fogyasztású háztartással 22 140 forinttal többet fizettetett a kormány a gázért, mint amibe az ténylegesen került.