Szennyezve fűtenek a magyar települések többségén, a helységek több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés mértéke - írja a Népszava a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete, a WWF Magyarország kutatását bemutatva. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti összesen.

A kutatásból kiderül, hogy

• a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló,  az épületek harmada semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik.
• A nyílászárók esetében sem túl jó a helyzet, az ablakok és az ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van, a kazánok és a hőleadók helyzete pedig csak kicsivel jobb.

Az önkormányzatok próbálnak javítani a lesújtó helyzeten, szinte az összes nyomon követi a pályázati lehetőségeket, de a korlátozottan elérhető pénzügyi forrás miatt 60 százalékuk próbálkozása sikertelen volt az elmúlt tíz évben. Hitelből vagy harmadikfeles finanszírozáson keresztül csak az önkormányzatok elenyésző hányada végzett felújítást. A felmérésben 701 település vett részt, ami az összes magyarországi helyhatóságok 22 százaléka.

Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője elmondta, hogy a legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programon keresztül próbál tenni az energiaszegénység ellen, egytizedük viszont a tűzifa helyett szenet vagy a még inkább környezetszennyező lignitet oszt a szociálisan veszélyeztetettek számára. Vaszkó szerint viszont sokkal szerencsésebb kezdeményezések is vannak, például pályázati tanácsadás, oktatás a helyes tűzifahasználatról, vagy éppen a polgárőrség bevonása a tűzifa aprítására az idősek számára.

Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke azt mondta, hogy a legjobb megoldás la távhő kiépítése lehet a légszennyezés csökkentésére, mivel ilyenkor a fűtőanyagot nagy hatékonysággal égetik el, a légszennyező anyagokat pedig csak egy helyen, folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell megszűrni.