Törökország 2020-ban megkezdi a szénhidrogének utáni kutatást a Földközi-tenger keleti medencéjének azon a részén, amelyet a nemzetközileg elismert líbiai kormánnyal november végén aláírt megállapodás kizárólagos török gazdasági övezetté nyilvánított – jelentette be Recep Tayyip Erdoğan török elnök csütörtökön az ankarai államfői palotában. Első lépésként az Oruc Reis nevű török földtani kutatóhajót vezénylik majd a térségbe.
Erdoğan tavaly november 27-én fogadta Isztambulban az ENSZ által támogatott líbiai kormány miniszterelnökét, Fájez esz-Szarrádzsot. A felek két megállapodást kötöttek: egy, a földközi-tengeri joghatóságról, valamint egy biztonsági és katonai együttműködésről szólót.
Görögország, Ciprus és Egyiptom viszont a nemzetközi jogba ütközőnek minősítette a tengeri joghatóságra vonatkozó török–líbiai egyezményt,
amely új határok meghúzásával tovább bonyolítja a Ciprus környéki olaj- és gázlelőhelyek kiaknázásáról szóló vitát. Ankara a Ciprus északi felén élő törökök jogainak védelmére hivatkozva jelenleg két fúróhajót és két földtani kutatóhajót állomásoztat a kettéosztott sziget körül, köztük az Oruc Reist. Az Európai Unió tavaly illegálisnak minősítette a tevékenységet és július közepén enyhébb szankciókat vezetett be Törökország ellen.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök december elején arra szólította fel NATO-szövetségeseit, hogy támogassák Athént a szintén NATO-tag Törökország görög szuverenitást sértő törekvéseivel szemben. Micotákisz kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetség nem maradhat közömbös, amikor Ankara
égbekiáltóan megsérti a nemzetközi jogot.
Athén szerint a török-líbiai megállapodás tudomást sem vesz arról, hogy a kijelölt tengeri határon helyezkedik el a Görögországhoz tartozó Kréta. A görög vezetés december 6-án bejelentette, hogy kiutasították az országból a líbiai nagykövetet.
Ezzel párhuzamosan Számeh Sukri egyiptomi és Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter Kairóban vitatta meg az ügyet. A találkozó után Ahmed Hafez egyiptomi külügyi szóvivő azt mondta: a felek megegyeztek, hogy felgyorsítják „a szakértői szintű tárgyalásokat a kizárólagos gazdasági övezetek Görögország és Törökország közötti meghatározása és elhatárolása érdekében”.
Erdoğan viszont már december 9-én jelezte, hogy Törökország és Líbia a megállapodásuk értelmében közös kutatásokat végezhet a tengerfenék alatt található energiahordozók után. A török államfő azt mondta, országa ezzel maximálisra növelte a Földközi-tenger keleti részét érintő joghatóságát még azelőtt, hogy Görögország egyoldalúan kinyilváníthatta volna tengeri joghatóságát, és megvalósíthatta volna azt a tervét, amely "beszorítaná Törökországot" saját partvonala és a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság közé. Erdoğan leszögezte: Ankara a szerződésnél a nemzetközi jogból fakadó jogait használta, és a lépés megfelel a nemzetközi tengerjogi szabályozásnak. A török államfő most csütörtökön is figyelmeztetett:
Törökországon és Líbián túl más nemzetközi szereplők a kijelölt területeken engedély nélkül nem végezhetnek kutatótevékenységet, és földgázvezetéket sem fektethetnek le a térségben.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök január 2-án írta alá azt a megállapodást, amely az Izrael partjainál kitermelt földgázt Európába szállító EastMed tengeralatti gázvezeték megépítéséről szól. Az ezerkilencszáz kilométer hosszú, tenger alatti gázvezeték előbb Izrael földközi-tengeri partvidékétől Ciprusra, majd onnan Krétára, végül Görögország európai partjához vezeti el a földgázt. (MTI)