Manapság számtalan pénzügyi szolgáltatáshoz ingyen vagy legalábbis sokkal olcsóbban is hozzáférhetünk, mint korábban bárki gondolta volna. A legjobban a következő, szinte biztosan megtörtént példa érzékelteti ezt.

Tegyük fel, hogy elegünk van a bankunk díjaiból, és úgy döntünk, hogy kevesebbet akarjuk használni. Kipróbálunk egy neobankot, például a hatszázezer magyar felhasználóval rendelkező Revolutot. Letöltjük az alkalmazást, ami mindent megad, amit akarunk: ingyenes bankszámlát és ingyenes virtuális bankkártyát, valamint egy bizonyos összegig ingyenes pénzküldést és devizaváltást.

Pont kapóra jön ez bécsi kirándulásunkkor, amelyet még korábban terveztünk be. Egy hétig szállunk meg rokonoknál, közben persze gyakran használjuk a Revolutot. Egyszer meghívjuk a kedves rokonainkat egy vacsorára, használva ingyenes virtuális bankkártyánkat, később pedig ők osztanak szét egy közös számlát, amelynek a ránk eső részét pár gombnyomással, ingyen ki tudjuk fizetni, ahelyett hogy pénzért utalunk a mobilbankon.

Utunk végén azt vesszük észre, hogy vészesen fogy a vásárlásra szánt pénzünk, de közel sincs még vége a bécsi költekezésnek. Elvégre meg akartunk venni pár ruhadarabot, amelyet még korábban kinéztünk, de otthoni címünkre nem szállítják őket. Persze tudjuk, mi a megoldás – létrehozunk egy Klarna-fiókot, és több bolttól is rendelhetünk kamatmentes hitelre.

Végül elégedetten, minden kérdésünkre választ kapva utazunk haza. Mivel hiszünk a tömegközlekedés környezetkímélő erejében, vonattal megyünk vissza Budapestre. Így viszont azon kapjuk magunkat, hogy igazán unatkozunk. Szerencsére még korábban letöltöttük a Trading212 alkalmazást, amelyen jutalékmentesen kereskedhetünk részvényekkel. Ötvözzük tehát a kellemeset a hasznossal, elolvasunk néhány részvényelemzést és releváns gazdasági fejleményt, majd mire megvettük a jövőben nagy eséllyel nyereséget termelő részvényt, már a pályaudvaron találjuk magunkat.

Ez az ingyenes fintechszolgáltatásokkal teleszőtt bécsi kirándulás története. Tisztán látszik, hogy milyen helyzetekben jönnek kapóra ezek az alkalmazások. Viszont mindennek van ára, így joggal merül fel a kérdés:

hogyan lehet mindezt ingyen szolgáltatni?

Fontos tudni, hogy a fintechszektorban az idei évig a növekedés gyakran nagyobb prioritást élvezett, mint a nyereségesség. Privát befektetők már évek óta óriási összegekkel tolnak meg veszteségesen működő startupokat, mondván, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, és egyszer csak elkezdenek profitot termelni. Tavaly összesen 210 milliárd dollár került a szektorba, ami több volt, mint a teljes magyar GDP. Ennek az összegnek egy jelentős része növekedést támogató lépésekre ment el, amelyeknek egy kulcsfontosságú elemét teszik ki az ingyenes szolgáltatások.

A neobankok adnak, hogy kapjanak

Bár digitális mivoltukból fakadóan a neobankok alacsonyabb költségekkel és gyakran hatékonyabban operálnak, mint a hagyományos pénzintézetek, az ingyenes számlacsomagokat főleg a befektetők pénzéből képesek fenntartani. Ezeket elsősorban új ügyfelek bevonzására használják. Ahogy az a példában is szerepel, sokan ábrándulnak ki hagyományos bankjukból, azonban bankot váltani alig mer bárki. Egy neobank alkalmazását letölteni a meglévő mobilbank mellé azonban nem nagy elköteleződés, cserébe viszont igen hasznos lehet – például azonnali és ingyenes pénzküldés vagy valutaváltás során.

Persze az ügyfélszerzés magában nem elegendő indok arra, hogy ingyenes szolgáltatásokat nyújtson és ezzel lényegében pénzt égessen egy cég.

Ezután idővel megpróbálják kivívni, hogy az ügyfelek önként válasszanak fizetős számlacsomagot az extra előnyökért.

Tehát a díjmentes pénzügyi szolgáltatások kínálata legtöbbször egy befektetői pénzből finanszírozott marketingeszköz – legalábbis Európában. Az Egyesült Államokban van példa olyan neobankra, amely bevételeiből igyekszik kiegyensúlyozni az ingyenességből fakadó kiadásokat. A Chime egyik legfőbb bevételi forrását például a kereskedők adják. Ugyanis a neobank pénzt kap minden olyan vásárlás után, amelyet az általa kibocsátott bankkártyával végeztek. Az Egyesült Államokban ez azért működhet jobban, mert a vásárlások után átlagosan kétszázalékos díjakat lehet felszámolni, az Európai Unióban viszont ez csupán 0,2 és és 0,3 százalék között alakul, ami jelentősen alacsonyabb.

Kinek éri meg a kamatmentes hitel?

Ha már letudtuk a neobanki szolgáltatásokat, jöhetnek a kamatmentes hitelek. Itt fontos kiemelni, hogy nem akármilyen hitelekről van szó, hanem BNPL-hitelekről.

A BNPL mozaikszó a buy now, pay later, azaz a vásárolj most, fizess később kifejezést jelöli. Jellemzően egy vásárláskor könnyen igénybe vehető hitel, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlás végösszegét harminc nappal később fizessük ki, vagy részletekre bontsuk. Az utóbbi években az egyik legnagyobb fintechslágerré nőtte ki magát, amit annak köszönhet, hogy a legtöbb szolgáltató kamat- és díjmentesen kínálja hiteleit.

Ezt úgy tehetik meg, hogy a hitel költségeit egyszerűen átruházzák a vevőről az eladóra. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy

Elvégre a késleltetett fizetés, valamint a részletfizetés kibővíti az emberek pénzügyi mozgásterét. Mivel a részletek egy részét vagy egészét csak a jövőben kell kifizetni, a vásárlók a jelenben is fogyaszthatnak jövőbeli jövedelmük ellenében. Ezáltal nagyobb fogyasztást, nagyobb költést engedhetnek meg maguknak például szállásfoglaláskor.

Beszéljenek magukért az egyik legnagyobb név, a Klarna számai. A BNPL-hiteleknek köszönhetően átlagosan:

• 45 százalékkal többet költenek a vásárlók;
• 44 százalékkal többször döntenek a vásárlás mellett a kosárelhagyás helyett; valamint
• 36 százalékkal gyakrabban vásárolnak.

Bár a pontos értékek szolgáltatónként változnak, az előnyök rendre megegyeznek. Így tehát a kereskedőknek megéri, hogy leszerződjenek egy BNPL-szolgáltatóval, és állják a hitelköltségeket, hiszen a megnövekedett forgalom bőven kompenzálja őket. Sőt egyes esetekben a versenyképesség fenntartása miatt is be kell adniuk a derekukat, ha nem akarják, hogy a BNPL-t kínáló versenytársak elcsábítsák a vásárlókat.

Új korszak a kereskedésben

Végül megérkeztünk az értékpapír-kereskedéshez. Annak idején a Robinhood indított el egy nagy kereskedési hullámot. Egyszerűen használható alkalmazásával és formabontó, jutalékmentes szolgáltatásaival óriási tömegeket vonzott a részvénypiacokra. A pandémia idején még inkább fokozódott a nemzetközi részvénykereskedés. Míg egyeseket nagyon súlyosan érintettek a koronavírus-járvány hatásai, másoknak sok elkölthető pénzük és szabadidejük lett, amivel a legolcsóbb kereskedőplatformokat keresték fel.

A Robinhood és számos társa abból keres pénzt, hogy ügyfelei megbízásait nem a tőzsdére, hanem speciális, jellemzően nagyfrekvenciás kereskedővállalatokhoz viszik. Ezek a vállalatok azzal foglalkoznak, hogy a tőzsdei áraknál kedvezőbben párosítanak össze vásárlásokat és eladásokat, mindezt úgy, hogy egy részvény sosem kerül igazán tőzsdére. Ügyletenként minimális profitot tudnak termelni, azonban mivel óriási mennyiségű tranzakciót kapcsolnak össze, képesek számottevő nyereséget produkálni. Ebből részesülnek a jutalékmentes kereskedők is.

Ez az üzleti modell több szempontból is megkérdőjelezhető. Egyrészt történt már olyan, hogy a nagyfrekvenciás kereskedővállalatok megtagadtak egyes tranzakciókat. A híres GameStop-történet kapcsán került sor ilyenre, amikor vélhetően befektető vállalatok nyomására függesztették fel a GameStop-részvények kereskedését.

Másrészt a megbízások értékesítésén túl nehezen tudnak egyéb bevételt termelni a jutalékmentes kereskedők. Igyekeznek devizaváltásból, tőkeáttételes kereskedésből és feliratkozási csomagokból is pénzhez jutni, de a hagyományos szereplőkhöz képest nehezebben tartják fenn magukat. Elég megnézni a Robinhood részvényárfolyamát az elmúlt egy évben. A koronavírus-járvány kereskedési hatásainak köszönhetően egy ideig még a 40–55 dolláros tartományban mozgott, de amint beütött a valóság, már 9–10 dollárnál stabilizálódott az árfolyam.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.