Ez a disszonancia vezet ahhoz a világszerte mindenütt megfigyelhető helyzethez, hogy a pénzintézetek megtévesztik ügyfeleiket és a nyilvánosságot saját fenntarthatóságukkal kapcsolatban – és a mutatvány sajnos több szempontból is működik. Okos marketinghúzások, szabályozási hiányosságok és pszichológiai tényezők is hozzájárulnak a sikerhez.

Nem minden a külső

A probléma megértéséhez érdemes definiálni a megfigyelt jelenséget. Ez a greenwashing, ami szó szerinti fordításban zöldre mosást jelent.

Valójában viszont szinte semmi sem változik a korábbiakhoz képest, a cég tevékenysége pont ugyanolyan káros marad a környezetre nézve.

A greenwashing sajnos szinte minden szektorban előfordul, egyre többen nyúlnak ehhez az eszközhöz. Két formáját érdemes megkülönböztetni. Az egyik esetben egyszerűen hazudik magáról a vállalat – ezt valamivel könnyebb lefülelni. A második típus kifinomultabb, emiatt veszélyesebb. Lényege, hogy nem állítanak valótlanságot, de egy apró jelentőségű tényt (például sok fát ültetnek céges szinten) felnagyítanak, így azt a benyomást keltik, hogy ez a szellemiség általánosságban jellemzi a cég működését. Mondanunk sem kell, hogy ez a valóságban nincs így.

De pontosan mi a baj a bankokkal?

A pénzügyi szektor is megalkotta a saját verzióját a greenwashingra, ezt előszeretettel használják is a bankok. Elsősorban olyan jövőre vonatkozó vállalásokat tesznek, amelyek nagyon impozánsak, az általános kedvenc például a szén-dioxid-kibocsátásuk teljes semlegesítése 2050-re és utána. Ez az állapot lenne a karbonsemlegesség. Elkötelezettségét bizonyítandó sok bank csatlakozik különböző karbonsemlegességet célzó szektorális kezdeményezéshez, ahol elmondásuk szerint közösen dolgoznak a célok elérésén.

Ugyanis semmi nem akadályoz meg egy 2050-re karbonsemlegességet ígérő bankot abban, hogy még jó pár évig pontosan azt csinálja, amit előtte. A többség semmivel nem finanszíroz kevesebb olajcéget és szénerőművet, cserébe rengeteg sajtótájékoztatót tart az impozáns fenntarthatósági célkitűzések fontosságáról.

A helyzet visszásságát hűen érzékelteti egy tavaly őszi eset. A Citi, a BNP Paribas és a Barclays pár nappal azután, hogy csatlakozott egy, a bankszektor zöldülését célzó kezdeményezéshez, több milliárd dolláros finanszírozás nyújtásáról állapodott meg a Saudi Aramcóval, az Abu-Dzabi Nemzeti Olajtársasággal és az ExxonMobillal.

Nem kifizetődő a zöld hitelezés

A fenti eseményekre könnyen rásüthetjük, hogy képmutató és felháborító a bankok viselkedése. Viszont teljesen racionális is. Jelenleg egyikőjüknek sem érné meg érdemben zöldebbé tenni hitelezési tevékenységét. Azoknak az olajvállalatoknak, akiket elutasítanának, más bankok boldogan nyújtanának hitelt.

Az egyetlen dolog, ami megváltozna, az, hogy azok a bankok, akik hajlandók áldozatot hozni a fenntarthatóság érdekében, háttérbe szorulnának. Helyettük azoknak nőne a piaci részesedésük, akik gondolkodás nélkül fittyet hánynak a klímaváltozásra. Ha van olyan végkimenetel, amelyet el kell kerülni, ez az.

Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, és a pénzintézeteknek érdemes legyen fenntarthatóbb irányba mozdulniuk a hitelezés terén, elengedhetetlen lesz a szabályozók közbelépése. Egyre több országban zajlanak ambiciózus projektek a bankszektor zöldítése érdekében, köztük van Magyarország is. A Magyar Nemzeti Bank látványosan magához vette az irányítást ezen a fronton, remélhetőleg ez mielőbbi előrelépéshez vezet a szektorban.

A zöld bankolás négy alapvető feltétele

Látszik, hogy a most kifelé kommunikált sikerek ellenére nem állnak jól a bankok a fenntarthatósággal. De mégis mi lenne az ideális végkimenetel?

Ha nagyon leegyszerűsítjük a kérdést, négy dologra mindenképp szükség lesz. A bankoknak saját működésükkel kell kezdeniük – amiről már most is sokat beszélnek, csak nem igazán cselekednek. A karbonsemlegességhez itt a megújuló energiaforrások intenzív használatára, növekvő digitalizációra, valamint a szén-dioxid-kibocsátás semlegesítésére lesz szükség. Utóbbit a legtöbben faültetési projektek támogatásával tervezik megvalósítani.

A zöld hitelezés fontosságáról már sok szó esett, nem véletlenül.

Egy átlagos bank a hitelein keresztül nagyjából hétszázszor annyi szén-dioxid-kibocsátást finanszíroz, mint amennyiért önmaga felelős. Ez hatalmas különbség, ami rávilágít arra, hogy fenntartható hitelezési politika nélkül nincs zöld bank.

Két kihagyhatatlan eleme van még a sikernek: színvonalas zöld pénzügyi termékek piacra dobása, valamint az ügyfelek edukálása, hogy megfelelően élni tudjanak ezekkel a megoldásokkal. A bankok ügyfélkörükön keresztül képesek nagy hatást kifejteni a társadalomra, és ezzel élniük is kell. Zöld pénzügyi termék lehet például egy újrahasznosított bankkártyával, ingyenes faültetéssel és digitális megoldásokkal felszerelt zöld bankszámla. Egy, az egyéni környezeti hatást mérő kalkulátor vagy egy fenntartható kereskedőknél felhasználható kuponrendszer is izgalmas lehetőséget jelentenek. A lényeg, hogy sikerükhöz elengedhetetlen a hasznos ismeretterjesztő tartalmak kínálata.

A legnagyobb fegyver az ügyfelek kezében van

A dolgok jelenlegi állása aggasztó, és sajnos rövid távon nem jók a kilátások. A jelenleg is zajló energiaválság miatt világszerte mindenhol háttérbe szorult a fenntarthatóság. Az orosz gáznak való kitettség csökkentése érdekében van, ahol új szénerőművek épülnek, amit természetesen pénzintézetek is finanszíroznak. Most úgy tűnik, a helyzet előbb mozdul negatív irányba, mint pozitívba, de nincs itt a kétségbeesés ideje.

A bankok eddig azért tudták komolyabb következmények nélkül megvezetni az ügyfeleket, mert a greenwashing rendelkezik egy hatalmas előnnyel. Azt az emberi késztetést aknázza ki, hogy aggódunk a klímaváltozás miatt, és hinni szeretnénk abban, hogy a dolgok jobbra fordulnak. Emiatt hisszük el, hogy a bankunk tényleg fenntartható, és emiatt nem akarunk kételkedni az üres ígéretekben sem.

Ahhoz, hogy ezek valódi tartalommal teljenek meg, maguk az ügyfelek tehetnek a legtöbbet. Érdemes lehet érdeklődni arról, milyen zöld pénzügyi szolgáltatások várhatók a jövőben, és jelezni, hogy erre sokan igényt tartanának. Legvégső, egyben leghatékonyabb fegyverként pedig a bankváltást sem szabad elvetni. Ilyenkor érdemes lehet jelezni, hogy a távozás konkrét oka a bank témában való hitelességének, illetve a hasznos zöld pénzügyi megoldásoknak a hiánya. Egy profitorientált pénzintézet leginkább azokból a panaszokból ért, amelyek a profit csökkenésével járnak. Ezt lehet nem szeretni, de ki is lehet használni.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.