Maga a metaverzum szó egy 1992-es sci-fi-regényben jelent meg először, mint egy virtuális tér. Napjainkban folyamatosan alakul pontos jelentése, azonban nem kerültünk messzire a kezdetektől. Lényegében egy olyan virtuális világról van szó, amelyben a közösségi interakciók során számos technológiai megoldás is jelen lehet, mint például a virtuális és a kiterjesztett valóság, a mesterséges intelligencia, valamint a blokkláncra épülő digitális gazdaság is.

Sokan először akkor hallhattak róla, amikor tavaly október végén nevet változtatott a Facebook anyavállalata. Az új név Meta Platforms, röviden Meta lett, amely egyértelműen jelezte az új célt – az emberek virtuális világba kalauzolását. A nagy metaverzumlázra csak ráerősített a vállalatok sora, amelyek ugyancsak elköteleződtek a terület mellett. Nagy techcégek, videójáték-fejlesztők, divatmárkák és még sportcsapatok is így tettek – a sort sokáig lehetne folytatni.

A nagy izgalom a befektetésekben is meglátszott. 2021-ben 13 milliárd dollárt fektettek be a területen kockázati- és priváttőke-vállalatok. Az idei év első felében a piaci összbefektetés pedig már a 120 milliárd dollárt is meghaladta.

Aggodalomra még sincs ok

A napokban elkezdett terjedni egy igazán érdekes adat, miszerint az egyik legnagyobb metaverzumplatformnak csak 38 aktív felhasználója volt egy 24 órás időszakban. A szóban forgó felület a Decentraland, amelynek piaci értéke bőven 1 milliárd dollár felett mozog.

Ezen a ponton óriási jóindulattal ugyan, de azt lehetne mondani, hogy ez egy kivételes eset egy egyébként virágzó piacon. Azonban ez egyszerűen nem igaz. Ugyanabban a 24 órás periódusban a másik legnagyobb platform, az ugyancsak milliárd dolláros értékű The Sandbox is csak 522 aktív felhasználót tudott felmutatni.

A hír természetesen óriási döbbenetet keltett az emberekben. Mindkét cég igyekezett azonnal tisztázni a helyzetet. Először is, ezek az alacsony számok kizárólag olyan felhasználókat jelölnek, akik részt vettek bizonyos tranzakciókban. Azok, akik csak felugranak a felületre, hogy beszélgethessenek ismerőseikkel, nem kerülnek bele a számolásba.

Bár nem napi, hanem havi adatokat osztott meg, a Decentraland valójában 56 697 aktív felhasználóval rendelkezik egy hónapban. A The Sandbox naponta 39 ezer embert is felületére tud vonzani, havonta pedig 201 ezret. Akárhogy is nézzük, a platformok milliárd dolláros értékeltségei túlzásnak tűnnek.

A 206 millió napi aktív felhasználóval rendelkező Twittert például 44 milliárd dollárért vásárolná fel Elon Musk. A The Sandboxszal összehasonlítva ez körülbelül 5000-szer több embert jelent, mindössze 44-szer magasabb értéknél.

Mi kerül itt milliárdokba?

A Decentraland és a The Sandbox értékét is a saját fizetőeszközük árfolyama alapján határozzák meg az emberek. Mindkét eszköz piaci összértéke meghaladja az 1 milliárd dollárt.

A fizetőeszközökkel – amelyek blockchainalapú tokenek – különböző termékekért és szolgáltatásokért lehet fizetni, ez a közvetítő szerep adja az értéküket. A legnépszerűbb megvásárolható árukat egyértelműen a virtuális telkek jelentik. A népszerűségüket pedig nem is lehetne jobban szemléltetni, mint néhány vételárral.

És nem csak egy szűkebb körben ismert nevek vesznek telkeket óriási árakon. Az Adidas, a Nike, a Gucci, a Samsung, valamint Paris Hilton és Snoop Dogg csak néhány példa azok közül, akik úgy döntöttek, hogy jó befektetés a metaverzumtelek.

A telkek értékét mellesleg nem érdemes hagyományos ingatlanpiaci gondolkodással megbecsülni. A metaverzumban az értékbecslés legfőbb mozgatórugója az, hogy mennyire frekventált helyen van egy telek. A virtuális tereknek ugyanis az lenne a lényege, hogy minél több interakciót elősegítsen. Így egy forgalmas virtuális pláza vagy út mellett lényegesen drágábbak a telkek, mint az idézőjeles külvárosban.

Végeredményben nem igazán számít, hogy a telken mi áll. Személyre szabott épületeket ki lehet alakítani, de sosem fog ott lakni senki, így ezek a szempontok nem jönnek elő az értékelésnél. A legtöbben mellesleg edukatív és szórakoztató tartalmakkal igyekeznek ellátni telkeiket, hogy minél nagyobb tömeget vonzzanak be, és népszerűsítsék brandjüket.

Nem szabad temetni a metaverzumot 

Maga a telekvásárlás nem tűnik egy társadalmilag releváns szolgáltatásnak. A metaverzumnak azonban különböző területeken van olyan hasznos hozzájárulása is, amelyet könnyebb megfogni, mint a digitális gazdaság különböző mechanizmusait.

Dubaj például egy átfogó metaverzum-stratégián dolgozik, amelynek kettő, pontosan behatárolt célja is van: a helyi sebészek teljesítményének 130 százalékos javítása, valamint a mérnökök produktivitásának 30 százalékos növelése.

A célok elérésében nagy szerepe lehet a virtuális másolatok területének. Az orvosi és mérnöki területek számára egyaránt hasznos az, ha egyes munkafolyamatokat egy háromdimenziós emberi testen vagy gyártósoron lehet gyakorolni.

A BMW egyik gyártósorának a 30 százalékát változtatta meg például, miután egy hat hónapos virtuális szimuláció során megállapította, miként lehetne hatékonyabb a gyártási folyamat. Dél-Korea fővárosa, Szöul is hisz a virtuális másolatokban. A város klónja a helyi adminisztrációban, a városi tervezésben és a virtuális turizmus fejlesztésében is szerepet kap.

A virtuális térben a kommunikáció és interakció is igazán fontos. A határokon átívelő tárgyalásokat, tréningeket és egyéb találkozókat a metaverzum képes személyesebbé tenni, mint egy egyszerű Microsoft Teams- vagy Zoom-hívás.

Végül a kiterjesztett valóság is képes támogatni a különböző munkaköröket. Speciális szemüvegeken keresztül könnyen meg lehet jeleníteni információkat, amelyek hasznosak például egy műtét során, és egyébként csak egy könyv felütésével vagy egy monitorról felkeresésével lehetne elérni őket.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.