Esnek a részvények – felkészül a bor, a karóra és a sportcipő
További Fintech cikkek
- Élen járnak az amerikai bankok az oktatásban
- Innovációs ciklusok – az ipari forradalomtól az AI-vezérelt fintechekig
- Bitcoinbányászat otthon: megéri csatlakozni a digitális aranylázhoz?
- Vissza az alapokhoz – ezt teszik a leggazdagabb emberek is
- Rálépett a gázra az Apple – kezdhetnek aggódni a bankok és a fintechek?
Ha befektetésekről van szó, akkor a pénzügyi szektorban hagyományosan részvényekre és kötvényekre, adott esetben tőzsdén kereskedett befektetési alapokra gondolhatunk. Azonban egy ideje az alternatív befektetések piaca is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A legszembetűnőbb talán a prémium italok és a luxusórák, valamint a sportcipők és egyéb gyűjtemények térnyerése. De ezeken túl szinte bármi megjelenhet a kisebb és a nagyobb befektetők portfóliójában.
Mi vezetett ide?
Miután a 2007–2008-as gazdasági világválság során a tőzsdék bedőltek, a befektetők újra realizálták, hogy nem tehetnek mindent egy lóra. Így újonnan felértékelődtek az alternatív befektetési eszközök. A terület jelentős része sokáig a nagy, intézményi befektetőkhöz és a legvagyonosabb magánszemélyekhez tartozott. A priváttőke-, a kockázatitőke-, valamint a fedezeti alapokba minimum több százezer dolláros befektetéssel lehet belépni, de ez az összeg simán felkúszhat több millió dollárig is.
Később a 2010-es évek vége, valamint 2020-as évek eleje felé a sportcipők váltak váratlanul sikeres befektetési slágerré. Főleg fiatalok kezdtek el óriási összegekért cipőket vásárolni – a hivatalos eladási árnak akár az ötszöröséért is el tudtak adni egyes darabokat, méghozzá konzisztensen. Egy adott ponton már saját informális tőzsdéjük is lett a StockX platformmal. A jelenség mögött több tényező áll: a saját cipőket kiadó mainstream rap- és trapelőadók népszerűsége, a közösségi médiás hypekultúra elterjedése, valamint a szándékosan szűk cipőkínálat.
Végül elérkeztünk a koronavírus éveihez. A limitált mozgástérnek köszönhetően az emberek jelentős része a befektetések felé fordult. Mivel nem tudtak étterembe járni, utazgatni vagy a hobbijaiknak élni, így sok elkölthető pénzt halmoztak fel. Ezt pedig elkezdték alternatív eszközökbe fektetni, ezáltal egy jelentős ugrást lehetett megfigyelni a beáramló pénzben és a hozamokban.
Kevesebb médiahype-pal bírnak ugyan, de a kriptovaluták mellett a prémium italok, a luxuscikkek és a gyűjtemények is fokozódó népszerűségnek örvendtek.
Természetesen nem csak a felsoroltak számítanak alternatív befektetéseknek. A telkek, termőföldek és ingatlanok, valamint a nemesfémek és egyéb árucikkek már jó ideje közkedvelt, de jellemzően drága befektetési eszközök. A háttérben meghúzódó infrastruktúraeszközök, mint mondjuk az autópályák, a vasútvonalak és hidak is fontosak, de csak egy nagyon szűk befektetői körnek relevánsak.
Összességében az alternatív befektetések legfőbb kategóriái a következők:
- Privát tőke és privát hitelek
- Kockázati tőke
- Fedezeti alapok
- Árucikkek (pl. nemesfémek, kőolaj, földgáz)
- Strukturált termékek, azaz komplex pénzügyi eszközök
- Valódi eszközök (pl. földek, ingatlanok, infrastruktúra)
- Gyűjthető, exkluzív termékek (pl. szeszesitalok, karórák)
Van értelme ezeknek a befektetéseknek?
Röviden: igen. A befektetések világában a diverzifikáció és a befektetési kockázatok minimalizálása kulcsfontosságú. Látszik például, hogy a részvénypiacok nem állnak jól idén: a Budapesti Értéktőzsde, az amerikai nagyvállalatokat tömörítő S&P 500, valamint a több országot lefedő MSCI World indexei mind 20 százalékos mínuszban vannak. Ha valaki csak ezeket az indexeket követte befektetéseivel, akkor óriásit bukott.
Ezzel szemben a Liv-Ex prémium borokat követő indexei legszebb időszakukat élik. Idén a vállalat mindhárom indexe meggyőző eredményeket produkál – a borválogatások 4,2; 7,5 és 14,3 százalékos hozamoknál járnak. Sajnos ezek között nincsenek magyar borok, de ez nem jelenti azt, hogy egy ügyesen kiválasztott hazai boron nem lehet pénzt keresni.
A luxusórák világáról is könyvet lehetne írni.
Itt az a legérdekesebb, hogy újonnan és használtan is meg lehet őket vásárolni, áruk azonban mindenképpen magas. Még 2010 környékén a használt Rolexek az eredeti vásárlási ár alatt jártak, jellemzően olyan 20–40 százalékkal. Mára azonban ez teljesen megváltozott. 2011-ben még 5 ezer dollár körül volt egy használt Rolex átlagos ára, 2021 végén pedig 13 ezer dollárnál jártunk. Itt üt be az a szűkös kínálat és exkluzivitás, ami a sportcipőknél is megtalálható.
Kanye West és az Adidas együttműködése a Yeezy-cipők kapcsán mérföldkő volt a divatiparban. Azóta egymás hegyén-hátán érkeznek minden márkától az exkluzív kollekciók. A szubkultúra legfőbb kereskedési felületévé váló StockX közel 4 milliárd dolláros értékű üzlet lett. A legnagyobb hozamok pedig így néztek ki az elmúlt években a CNBC szerint:
- Nike Dunk SB Low Paris – 149,385%
- 1985 Jordan 1 OG Bred – 145,554%
- Nike SB Dunk Low London – 41,400%
- Nike SB Dunk Low Tokyo – 38,925%
- 1985 Jordan 1 OG Chicago – 22,224%.
Részben túl szép, hogy igaz legyen
Tehát látszik, hogy sok pénzt lehet keresni az alternatív eszközökkel. Emellett jellemzően alacsony a korrelációjuk a részvénypiacokkal, ezért kockázatkezelésre is tökéletesek. Az már csak hozzáadott plusz, hogy a területek megismerése és egy-egy nyereséges ügylet megkötése egy nagyon izgalmas folyamat lehet. Azonban az alternatív befektetések tömeges elterjedését több tényező is hátráltatja.
Először is nagyon magas a belépési küszöb. Egy-egy befektetés óriási összegeket is felemészthet és nem feltétlenül tudjuk meg, hogy jó árat fizetünk-e, mert a piac nem annyira átlátható, mint a nyilvános tőzsdék. Továbbá sok luxuscikket csak nagy nehézségek árán lehet megszerezni. Vagy a boltok előtt kell sátrazni napokkal egy termék megjelenése előtt, vagy olyan kapcsolatrendszert kell kiépíteni, amellyel egyáltalán felmerülhet a lehetősége egy luxusóra vagy egy üveg bor megvásárlásának. A magas kezdeti befektetést néhány fintechcég már igyekszik orvosolni. Főleg töredékes befektetést kínálnak, vagyis annak a lehetőségét, hogy egy több ezer dolláros luxuscikkbe akár ötven dollárral is beszálljunk.
Ha sikerül megugrani az első problémákat, máris jönnek újak.
Attól függően, hogy mibe fektetünk, költséges lehet a választott eszköz tárolása és fenntartása. De akkor sincs egyszerű dolgunk, ha szeretnénk továbbadni a borunkon, óránkon vagy ingatlanunkon. Eltekintve az adózási megfontolásoktól, ezek meglehetősen illikvid piacok, azaz nehéz vásárlót találni – részben a magas belépési küszöb miatt is. Itt a blockchain-technológia nyújthat segítséget. Azzal, hogy egy-egy eszköz, például egy ingatlan tulajdonjogát tokenekre bontjuk, kisebb összegű befektetéseket is lehetővé teszünk. Így több vevő kerül a piacra, könnyebbé válik a kereskedés és máris van likviditás a piacon.
Viszont mint mindent befektetésnél, az alternatív befektetések területén sem garantálja semmi, hogy nyereséggel zárjuk a pozíciónkat. Ennek tudatában érdemes majd tovább vizsgálni a piacot és csak ezt követően dönteni a beszállásról.
A szerző a Peak tanácsadója.
Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.