- Gazdaság
- Fintech
- fintech
- befektetés
- robot
- pénzügy
- mesterséges intelligencia
- kockázati tőke
- robottanácsadó
Robotok versenyeznek a pénzünkért – megéri rájuk bízni a befektetéseinket?
További Fintech cikkek
- Élen járnak az amerikai bankok az oktatásban
- Innovációs ciklusok – az ipari forradalomtól az AI-vezérelt fintechekig
- Bitcoinbányászat otthon: megéri csatlakozni a digitális aranylázhoz?
- Vissza az alapokhoz – ezt teszik a leggazdagabb emberek is
- Rálépett a gázra az Apple – kezdhetnek aggódni a bankok és a fintechek?
Nemrég újra forró téma lett a mesterséges intelligencia. Az OpenAI bemutatta chatbotjának legújabb verzióját, amely angolul és magyarul is magas szinten kommunikál. A mindennapi beszélgetéstől az összetett esszéig bármire képes.
Nincs ok az aggodalomra
Mint minden alkalommal, amikor a figyelem középpontjába kerül a mesterséges intelligencia, most is a hangját hallatja a gépektől reszketők tábora.
Egyesek azért aggódnak, mert attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia:
- felülmúlja az emberi intelligenciát,
- döntéshozatalának és rosszindulatú felhasználásának negatív következményei lehetnek,
- kiszoríthatja az embereket munkahelyeikről, esetleg
- képes lesz önállóan gondolkodni és döntéseket hozni.
Nos, az előző bekezdést épp egy gép írta. Legalábbis az első verziót. Utána még muszáj volt javítani a szövegen, mert bármennyire is szofisztikált a mesterséges intelligencia, érezhetően elmarad egy embertől.
Ez persze nem meglepő, mivel mégiscsak emberek hozták létre – valójában tehát nem kell attól tartanunk, hogy minden értelemben túlteljesíthetnek minket a gépek. Ennek a fejlettségnek és korlátozottságnak a kettőssége a befektetések világában is visszaköszön.
Bemutatkoznak a robottanácsadók
A robottanácsadás a pénzügyi technológiai egyik kiemelkedő hozománya. Jellemzően olyan platformokat foglal magába, amelyek az ügyfelek bizonyos személyes igényeit figyelembe véve kínálnak egy befektetési portfóliót, gyakran mesterséges intelligencia támogatásával. A teljes folyamat digitális, így nincs szükség személyes találkozókra.
Ezek a programok nagyban hasonlítanak azokra, amelyeket a hagyományos befektetési tanácsadók is használnak. Historikus, azaz múltbeli adatokat elemeznek, valamint elméleti pénzügyi keretrendszereket és modelleket követnek – általában Harry Markowitz Nobel-díjas modern portfólióelméletét választják. A különbség annyi, hogy a robottanácsadók közvetlenebb hozzáférést biztosítanak a modell eredményeihez.
Az új klienseknek általában ki kell tölteniük egy kérdőívet, amelyből kiderül, hogy mik a pénzügyi céljaik, milyen időtávra fektetnének be, valamint mekkora kockázatot készek vállalni. Amint ezzel megvannak, a robottanácsadó összeállít egy személyre szabott portfóliót, vagy a meglévő befektetési alapjaiból választja ki a megfelelőt.
Szolgáltatónként változnak a pontos folyamatok és praktikák. Van olyan platform, amely teljesen az algoritmusokra támaszkodik, de van olyan is, amely emberi közreműködéssel segít. Egyesek folyamatosan követik a piaci változásokat, és azokhoz igazítják ügyfeleik portfólióit, mások időszakosan nyúlnak hozzá a befektetési alapokhoz.
A robottanácsadók legfontosabb jellemzője azonban egyértelműen az alacsony minimális befektetési összeg és a mérsékelt díjszabás.
Az emberi erőforrást algoritmusokra cserélve jelentős összegeket spórolnak meg, aminek köszönhetően alacsonyabban árazhatják be szolgáltatásaikat. Emellett attól sem kell tartani, hogy az algoritmusnak hátsó szándékai lennének, amellyel pénzügyileg árthat nekünk. A befektetési tanácsadóknál fennállhat, hogy saját érdekeiket az ügyfél elé helyezik – például több kockázatot vállalnak a magasabb hozam és jutalék reményében.
Mennyire bízhatunk a robotokban?
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy minden adott a nagy sikerekhez. Három pénzügyprofesszor azonban a gyakorlati tapasztalatokra is kíváncsi volt. Francesco D’Acunto, Nagpurnanand Prabhala és Alberto Rossi egy indiai robottanácsadót vizsgálva elemezte, hogy milyen hozzáadott értéket képvisel a szolgáltatás.
A legnagyobb segítséget azok az ügyfelek kapták, akik korábban nem diverzifikálták eléggé portfóliójukat. Ez leegyszerűsítve annyit tesz, hogy nem fektettek be elég részvénybe, nem csökkentették megfelelően a befektetési kockázataikat – a kelleténél nagyobb volt a valószínűsége, hogy pénzt veszítenek. Amint elkezdtek robottanácsadót használni, máris jobban teljesítettek ezen a téren.
Azok, akik mindig is ügyeltek a kockázatkezelésre, nem érzékeltek érdemi változást befektetési teljesítményükben. Ez a csoport gyakrabban adott el és vásárolt részvényeket, de a fokozott aktivitás nem hozott számukra magasabb hozamot.
Szembetűnő volt továbbá a kutatásból, hogy a robottanácsadók segítenek leküzdeni három viselkedési buktatót: a trendkövetést, a diszpozíciós hatást és a rangsorhatást.
- A trendkövetés során a befektetők olyan részvényeket vesznek, amelyeknek folyamatosan emelkedik az árfolyamuk. Teszik ezt azért, mert abban reménykednek, hogy a trend folytatódik, miután ők is beszállnak, de ez korántsem biztos.
- A diszpozíciós hatás akkor figyelhető meg, amikor a befektetők eladják a jól teljesítő részvényeiket, és megtartják a rosszul teljesítő papírokat. Ennek oka jellemzően az, hogy jobban tartanak a veszteségektől, így inkább kockáztatnak, és várnak, hogy javulnak a veszteséges befektetések, mint hogy elkönyveljék a mínuszt.
- A rangsorhatás pedig azt szemlélteti, hogy az emberek hajlamosak eladni a túlzottan jól vagy rosszul teljesítő részvényeiket, és eközben nem is figyelnek a többi befektetésükre.
A hiányzó emberi elem
Bár láthatóan vannak előnyeik a szolgáltatásoknak, a fentiekből az is körvonalazódik, hogy az ezek révén elérhető teljesítmény limitált. A modern portfólióelmélet – amelyre előszeretettel hagyatkoznak a robottanácsadók – maga is korlátozott. Többek között azt feltételezi, hogy minden befektető racionálisan viselkedik, és ugyanahhoz az információhoz van hozzáférése. Ez azonban nincs így.
A viselkedési közgazdaságtan már bizonyította, hogy nem vagyunk racionális lények. Gyakran nem megfontoltan, hanem érzésből cselekszünk. Részben ezért sem szabad éhesen bevásárolni menni. A hatékony piacok elméletéből pedig az látszik, hogy nem egyformán férünk hozzá az információkhoz. Másképpen nem létezne a bennfentes kereskedés.
Nagy problémát jelent még a múltbeli adatoktól való függés. Az emberek képesek jövőbe mutató trendeket felismerni, valamint a teljes piac által félreárazott értékpapírokat azonosítani – ebből pedig potenciálisan magasan hozamot generálni. A mesterséges intelligencia csak a múltból táplálkozik, így az ehhez hasonló lehetőségek túlmutatnak rajta.
A robottanácsadás a fentieken túl csak részben tudja kielégíteni az ügyfelek személyes igényeit. Igaz ugyan, hogy kérdőívekkel meg lehet ismerni a klienseket az induláskor, ez a módszer nem ad azonban olyan átfogó képet egy emberről és az élethelyzetéről, mint egy személyes konzultáció. A befektetési tanácsadók rálátnak ügyfeleik hagyományos és alternatív befektetéseinek széles körére, és egy nagy életmódbeli változás esetén is azonnal segítenek igazítani a vagyonkezelési stratégián.
Nem aggódnak a versenytársak
Megkérdeztünk két prominens alapkezelőt is arról, hogy látják a robottanácsadók világát. Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, valamint Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere készséggel válaszoltak.
Pontosabban a következő kérdést tettük fel:
Miért éri meg alapkezelőhöz fordulni robottanácsadók helyett?
Kezdjük a sort Gyurcsik Attila válaszával. A szakember arra helyezte a hangsúlyt, hogy a jelenlegi tőzsdei környezetben a robottanácsadók számára óriási hátrány a múltbeli adatok használata.
„Bevallom, meglepett a kérés, hogy robbottanácsadással állítsuk szembe az aktív alapkezelőket, abból a szempontból, hogy ez most pont a 2022-es év alkonyán történik” – kezdte gondolatmenetét. – „Ugyanis a 2022-es év pokolian rossz év volt minden passzív stratégia, így minden bizonnyal a robottanácsadók számára is. [...] Egész egyszerűen 40 év után felütötte a fejét az infláció, és a múltbeli adatokból dolgozó robotok nem magas inflációs környezetre voltak programozva. Majd biztos hozzászoknak ehhez is, de addigra már lehet, hogy megint mást kell csinálni. Ezzel szemben az aktív alapkezelők, a jók kifejezetten magas hozamokat tudtak elérni idén.” [...]
„Az már jól látható, hogy nincs az a mesterséges intelligencia, amelyik tökéletesen látja a jövőt. [...] Pont a piacokon meglévő sokszínű vélemény és gondolat az, ami ezeket a változó valószínűségű eseményeket másodpercről másodperce árazza újra. Ezen a valós piacon a programozott intelligenciáknak semmilyen előnyük nincs.”
„Nyilván a pozíciómnál fogva elfogult vagyok, ugyanakkor azt is gondolom, hogy ez is egy versenyhelyzet, győzzön a jobbik. A befektetők a nap végén úgyis elsősorban a szolgáltatás minősége, azaz az elért hozam alapján fognak dönteni” – zárta gondolatait.
Szabó Balázs az emberek és robotok digitalizációs versenyére is kitért. Már a hagyományos szolgáltatók is felismerték, hogy ki kell szolgálniuk a digitális megoldások iránti igényeket, és alkalmazkodnak is.
„Egyrészt nem érdemes szembeállítani az alapkezelőket és a robottanácsadókat a digitalizáció minden aspektusában, hiszen az alapkezelők is egyre inkább építenek a digitalizáció adta lehetőségekre. A mi online vagyonkezelő szolgáltatásunk is jó példa, amellyel az ügyfél az otthonából fektetheti be a megtakarításait, bármilyen emberi kommunikáció nélkül.”
„A befektetési döntések világában viszont azt tapasztalom, hogy a robotok és az emberek által hozott döntések más piaci szegmensre fókuszálnak, és ez az elkülönülés szerintem hosszú évtizedekre megmarad:
- a mintákat kereső, hírekre reagáló algoritmusok inkább rövid távra,
- a fundamentumokat, vállalati jelentéseket, iparági elemzéseket olvasó portfóliómenedzserek inkább hosszabb távra fókuszálnak.
Magam is olyan piacokon kereskedem, ahol a robotok egyelőre nehezen versenyeznének: kis és közepes kapitalizációjú európai részvénypiacokon, ahol számít a vállalatok mögött a vezetők, tulajdonosok szerepe vagy az állami szabályozás.”
Mit hozhat 2023?
A Wipro adatai szerint 2020-ban 1400 milliárd dollárnyi vagyont kezeltek robottanácsadók. Ez a magyar GDP közel kilencszerese, de az adott évben befektetett 22 ezer milliárd dollárnyi vagyonnak csak a töredéke volt.
A robottanácsadói üzleti modellnek nincs sok bevételi forrása: jellemzően 0,25-0,5 százalékos éves kezelési díjat vonnak le a szolgáltatók a befektetett vagyonból. Ebből következően csak akkor nő a robottanácsadók bevétele, ha az általuk kezelt vagyon is gyarapodik.
Az igazán vagyonos ügyfeleket viszont nem tudják megszerezni, mert azok erősen személyre szabott szolgáltatásokat várnak el. Maradnak tehát a kevesebb befektethető pénzzel rendelkező célcsoportok, akikkel nehéz gyorsan növekedni.
Bár a szolgáltatás költségei alacsonyabbak, mint a hagyományos tanácsadóknál, a marketingre nagy összegeket kell költeni, hogy minél több új felhasználót szerezzenek. A szomorú valóság az, hogy egyes szolgáltatók évente 100 dollárt keresnek egy ügyfélen, akiknek a megszerzési költsége ugyanakkor 300-1000 dollár is lehet a Wipro tapasztalatai alapján. Kockázati tőke nélkül ez nem fenntartható.
Mindeközben a hagyományos vagyonkezelők saját robottanácsadó szolgáltatásokat indítanak. A Vanguard Group és a Charles Schwab egységei is több vagyont kezelnek, mint a legnagyobb szakosodott robottanácsadók.
Változás nélkül tehát a piac sorsa megpecsételődhet: maradnak a kisebb vagyonnal rendelkező ügyfelek és az alacsony profitok, vagy akár mindent elvihetnek a nagy játékosok.
A szerző a Peak tanácsadója.
Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.
(Borítókép: Nikolas Kokovlis / NurPhoto / Getty Images)