Az FTX-saga

Habár 2022-ben számos negatív esemény volt a kriptopiacon, a legnagyobb visszhangot keltő és legnagyobb károkat okozó botrány egészen az év végéig váratott magára. Ez nem volt más, mint az FTX nevű kriptotőzsde és vezetője, Sam Bankman-Fried bukása. Az egykor második legnagyobb kriptotőzsde igazgatója pillanatok alatt vált fiatal zseniből a kriptoszektor első számú közellenségévé. 

Az FTX 2022. november 11-én csődvédelmet kért, miután a vállalat értékelése pár nap leforgása alatt 32 milliárd dollárról nullára zuhant, éppen úgy, mint az alapító és vezérigazgató Samuel Bankman-Fried 16 milliárd dolláros nettó vagyona. Jogosan merül fel a kérdés: hogy sikerült Samnek összehoznia ezt?

A Binance CEO-ja, Changpeng Zhao (becenevén CZ) és az FTX alapítója, Sam Bankman-Fried (SBF) ekkor még jó barátok voltak, ám később a két vállalat vezetője között megromlott a viszony. Ez odáig fajult, hogy az FTX 2021-ben kivásárolta a Binance-ot, amiért az utóbbi nagyjából 2,1 milliárd dollárnak megfelelő összeget kapott FTT-ben, az FTX saját tokenjében. A két alapító közti viszony később se javult, a két cég rivális lett.

A vég kezdete

Az FTX bukása 2022. november 2-án kezdődött, amikor a vállalat testvércégéről, az Alameda Researchről kiderült, hogy ötmilliárd dollárnyi értékben tartott FTT-t, valamint a cég befektetési alapjait is ebbe fektették, nem fiatvalutába (hagyományos pénzben, dollárban, euróban például), stablecoinba (amelynek árfolyama valamilyen fiatpénzhez kötött) vagy egyéb kriptopénzbe. Ez aggodalmat váltott ki a két vállalat fizetőképességével kapcsolatban. 

A katalizátor, amely az egész folyamatot elindította, a Binance november 6-i bejelentése volt, miszerint „a közelmúltbeli fejleményekre” hivatkozva meg akar válni a birtokában lévő FTT-tokenektől. Mivel a Binance rendelkezett a teljes FTT-készlet nagyjából 7,4 százalékával, a hírre az FTT árfolyama 10 százalékot zuhant. Ennek hatására a kisbefektetők pánikba estek, és mindenáron meg akartak szabadulni a birtokukban lévő FTT-től, aminek hatására az FTX likviditási válságba került. Az FTX november 8-án a Binance-hez fordult segítségért, és egy nem kötelező érvényű megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a Binance felvásárolná riválisát.

A fordulat

A bejelentést követő napon, az FTX pénzügyi jelentéseinek átvilágítása után azonban a Binance elállt az üzlettől – ez hozta el a fordulatot. Az átvilágítás során egyértelművé vált ugyanis, hogy az FTX helytelenül kezelte ügyfelei pénzét. Így jutunk el november 11-ig, amikor is Bankman-Fried lemondott a vezérigazgatói posztról, és csődvédelmet kért. 

Az FTX százezer és egymillió közötti hitelezőnek tartozhat, közülük az 50 legnagyobb irányába 3,1 milliárd dollár a kriptotőzsde kintlévősége. Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (a SEC) eljárást indított, mivel szerintük Bankman-Fried éveken át tudatosan építette csalárd üzletét, amivel több milliárd dollárnyi ügyfélvagyont fordított a saját hasznára.

Sorra esnek ki a csontvázak a szekrényből

Az FTX csődje után Sam Bankman-Fried a Bahamákra távozott, és később kiderült, hogy szülei számos ingatlant vásároltak az elmúlt időszakban a Bahama-szigeteken. Ráadásul nem akármilyen ingatlanokról van szó, az elmúlt két évben megvásárolt 19 birtok összesen 121 millió dollárt ér. Bankman-Friedet végül a Bahamákon vették őrizetbe december 12-én, és kiadták az Egyesült Államoknak. 

Egy ideális világban a történet úgy végződne, hogy SBF-et a bíróság elítéli, és jó pár évre rács mögé kerül. A történet azonban még közel sem ért véget. Az USA-ban Sam Bankman-Friedet végül egy 250 millió dolláros óvadék ellenében szabadlábra helyezték, és azóta házi őrizetben van szülei kaliforniai otthonában. Úgy néz ki azonban, hogy az FTX-botrány 2023-ban is folytatódik, mivel jelentések szerint SBF január elején 684 ezer dollárnak megfelelő kriptopénzt utalt egy Seychelle-szigeteki tőzsdére.

A Terra-botrány

A 2022-es év másik nagy kriptobotránya a Terra-ökoszisztéma összeomlásához köthető. A Terra-hálózat vezetője, Do Kwon az elmúlt években rendkívül nagy hírnévre tett szert, a Terra natív tokenje, a Luna áprilisban még 32 milliárd dolláros piaci kapitalizációval a kilencedik legnagyobb kriptovaluta volt. Mindez májusban pár nap leforgása alatt semmivé vált, amikor a Luna értékének 99,99 százalékát elvesztette, és az egész Terra-ökoszisztéma összeomlott.

Ennek egyik legfőbb oka a Terra stablecoinja, az UST volt. A stablecoinokra jellemző, hogy nem olyan volatilisek, mint a többi kriptovaluta, és az árfolyamuk sem változik folyamatosan, mivel ezek mögött általában 1:1 arányban található dolláralapú fedezet. 

Az UST-vel azonban nem ez volt a helyzet, mivel dollár helyett algoritmusok szabályozták az árfolyamot és tartották stabilan az UST, ebből adódóan az egész ökoszisztéma értékét. Emellett az Anchor platformon lekötött UST-stablecoinokért 19-20 százalékos kamatot kínáltak, ezzel csalogatva minél több embert az ökoszisztémába. 

A Terra-hálózatot megcélzó támadók az algoritmikus stablecoin hibáit kihasználva bedöntötték az árfolyamát, aminek hatására a kisbefektetők pánikba estek, és rövid időn belül több milliárd dollár értékben vonták ki eszközeiket a rendszerből. Ezek után már nem volt visszaút, a Terra-hálózat 60 milliárd dolláros becsült veszteséggel járó összeomlása az egész piacot megrázta. Az Interpol elfogatóparancsot adott ki Do Kwon ellen csalás vádjával, akit azóta is köröznek.

2022 nem a kriptók éve volt

Ha már a második legnagyobb kriptotőzsde is csődbe ment, képzelhetjük, mekkora lehetett a baj a kisebb kriptovállalatoknál. A Terra összeomlása nyomán számos kriptohitelező szenvedett óriási veszteségeket – közülük az egyik legnagyobb, a Celsius is csődöt jelentett. 

A Celsius úgy próbált működni, mint egy bank, mivel az ügyfeleknek hozamot kínált, ami bizonyos kriptovaluták lekötése esetén akár 19 százalék is lehetett. Ennek már az elején figyelmeztetőjelnek kellett volna lennie az emberek számára, és látni kellett volna, hogy a cég piramisjáték módjára működik. Néhány ügyfél már júniusban jelezte is a cég felé, hogy nem tud hozzáférni a pénzéhez, és pár nappal később a vállalat teljesen befagyasztotta az ügyfelek számláit extrém piaci körülményekre hivatkozva. A Celsius több hónapnyi zűrzavar után végül július 13-án jelentett csődöt. 

…és a történet még nem ért véget

Friss hír, hogy január 5-én New York állam főügyésze pert indított a Celsius alapítója, Alex Mashinsky ellen. A vád szerint Mashinsky becsapta ügyfeleit azzal, hogy a bankok biztonságos alternatívájaként népszerűsítette cégét, eltitkolva, hogy több százmillió dollárt veszített kockázatos befektetésein – közölte a Reuters.

A Celsius összeomlása azonban csak egy volt a sok közül. A Voyager, egy másik kriptohitelező cég is csődvédelmet kért, miután hatalmas veszteségeket szenvedett el a Three Arrows Capital (3AC) nevű kriptofedezeti alapnak nyújtott hitelekből eredő kitettségéből. A Three Arrows Capital nem tudta teljesíteni visszafizetési kötelezettségeit, ami a Voyager mellett a BlockFi számára is kedvezőtlen fordulatot hozott. 

Érdemes ugyanakkor azt is szem előtt tartani, hogy a korábban említett csaló vállalatok elhullásával megkezdődött a piac tisztulása, ami során csak a valós értéket kínáló cégek és stabil fundamentummal rendelkező projektek maradnak majd meg.

A fintech- és kriptoszektor tavalyi évét még részletesebben mutatja be a Fintech Sparks legújabb kiadványa, amely az esztendő fejleményeihez hűen a Félelem és reszketés a fintechszektorban címet kapta. Az alábbi linken megtalálható, ingyenesen letölthető kiadvány mindenki számára közérthetően tálalja az év legizgalmasabb fintechtrendjeit és történeteit.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.