Neobank, kihívó bank, digitális bank – rengeteg nevet kaptak már a bankszámlát és bankkártyát kínáló, mobilappon elérhető pénzügyi startupok. Népszerűségük évek óta világszerte nő. Emberek milliói használják alkalmazásaikat, és több hagyományos bank próbálja lekövetni a rájuk jellemző, fejlett digitális ügyfélélményt.

Sokáig minden adva volt az általános piaci optimizmushoz. Ennek azonban a fintech szektor megpróbáltatásokkal teli tavalyi éve vége vetett. Bár egyesek sikert sikerre halmoznak, mások küszködnek, és csődbe mennek. Kezd körvonalazódni, hogy a bankszektornak valójában alig néhány szereplőtől kell igazán tartania.

Mi is az a neobank?

Univerzális definíció hiányában a neobankokat csak felületesen tudjuk körülírni. Vannak közöttük teljes körű banki engedéllyel rendelkező piaci szereplők, de olyanok is, amelyek más bankokra támaszkodnak működésükkor. A legtöbben a már említett bankszámlák és bankkártyák köré építik szolgáltatásaikat. 

A palettákon széles skálán változik a klasszikus pénzügyi, valamint a bankoktól szokatlan termékek kínálata. A befektetésektől és a hitelektől az üzenetküldő ablakokig és a szállásfoglalásig számos érdekes megoldás felbukkan az alkalmazásokban.

A sokszínűség visszaköszön a neobankok ügyfélkörében is. Természetesen megtalálható a klasszikus lakossági, kis- és középvállalati, valamint nagyvállalati elválasztás. De számos startup a pénzügyi szektor számára extrémnek tűnő szegmentációval igyekszik valami igazán újat mutatni.

Mindenki megtalálja a számítását

Több országban megtalálják az igényeikre szabott pénzügyi megoldásokat a vállalkozók, a környezettudatos emberek, sőt akár a bevándorlók is. Egyes piacokon ugyanakkor már nem, kor, foglalkozás, bőrszín, vallás és szexuális orientáció alapján is lehet neobankot választani.

• A Fea Money és a Lili nőknek és családjuknak igyekszik személyre szabott lehetőségeket biztosítani a pénzügyek intézésére.
• A Copper, a GoHenry és a Greenlight a gyermekeket tanítja a felelősségteljes pénzkezelésre szülők által felügyelt zsebpénzkártyákkal.
• Az egészségügyi dolgozóknak ott a Cure, a sportolóknak az Athlete+, a tartalomgyártóknak pedig a Nerve.
• Az Egyesült Államokban a MoCaFi afro- és latin-amerikai származású ügyfeleket szolgál ki, a Cheese pedig ázsiai gyökerekkel rendelkező ügyfélbázist épít.
• Az iszlám hívei az Insha, Niya vagy Rizq segítségével még a pénzügyeikben is követhetik a vallási előírásokat.
• Az LMBTQ+-közösséget pedig a Daylight és a Pride Bank is tárt karokkal, valamint nemi identitásnak megfelelő megszólítással és speciális tanácsokkal várja.

A felsorolást látva nem csoda, hogy rengeteg neobank van a világon. Számuk több forrás szerint is közelíti már a háromszázat. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a közeljövőben ez változik majd.

Sokaknál nem jó az irány

A fókuszált neobankok megjelenése természetes piaci jelenség. A hagyományos bankok óriási piaci részesedéssel rendelkeznek, de náluk technológiai és üzleti okai is vannak a személyre szabott termékek és szolgáltatások hiányának. Ilyen méretek mellett nem feltétlenül lehet ezt megoldani, és nem is éri meg nekik a fejlesztés.

Az új piaci szereplők ezt próbálják kihasználni. Jól behatárolt, szűk kör igényeit akarják közel teljeskörűen kielégíteni, és ezáltal kialakítani, majd megszilárdítani a piaci helyzetüket. A tapasztalatok viszont azt mutatják, ha sikerül is regisztrálni egy új klienst, az jellemzően csak másodhegedűsként tekint a neobankra. Nem ez azonban a legnagyobb probléma.

Sokkal aggasztóbb, hogy a neobankoknál is tapasztalható a fintech szektor jelentős részére jellemző felelőtlen növekedési stratégia. Az elmúlt évek hype-ja miatt számos startup jutott könnyen pénzhez. A megszerzett tőkével pedig előbb a terjeszkedésre gondoltak, és csak utána a profitra. A pénzcsapok viszont tavaly elapadtak, így sokan hoppon maradtak.

Beindultak a piaci folyamatok

A piaci evolúció velejárója, hogy a leggyengébbek elhullanak. Az Egyesült Államokban egyelőre csak küszködnek a neobankok. Németországban már két startup, a Nuri és a Ruuky is csődöt mondott. Ausztráliában pedig lassan nem is beszélhetünk neobanki szektorról. Az országban régebben még négy nagy, független szereplő volt. Közülük csak egy maradt – egyet felvásároltak, kettő pedig becsődölt.

Az erősebb piaci szereplők kihasználják a versenytársaik kedvezőtlen helyzetét vagy negatív kilátásait.

• A kis- és középvállalkozásokra szakosodott neobankok körében a francia Qonto felvásárolja a német Pentát – így próbál feljutni az európai trónra.
• A dán Lunar Bank a norvég Instabankot akvirálja, és ezzel bebiztosítja vezető szerepét Skandináviában.
• A brit GoHenry már egy ideje külföldi terjeszkedést tervez, de végül a francia PixPay beolvasztásával lépett a külpiacra.

Halványodott, de még fényes a jövő

A neobanki szektor a rózsaszín köd eloszlásával is ígéretes fintechterület marad azonban. A rémtörténetek mellett sokan fennállásuk legjobb évét ünnepelték tavaly. Az Allica Bank, a ClearBank, az OakNorth, a Starling Bank és a Zopa is a nyereséges működés útjára lépett.

A Revolut új piacokat hódít meg, folyamatosan szállítja az új termékeket és szolgáltatásokat – a vezérigazgató megszólalásai alapján szilárd lábakon áll. Az N26 pedig a megpróbáltatásai ellenére is eltökélt abban, hogy a következő években tőzsdére lép.

A neobankok adottságai továbbra is nagyon jók – nem kell költséges bankfiókokat fenntartaniuk, színvonalas digitális szolgáltatásokat nyújtanak, könnyen fejlesztik kínálatukat, és még sorolhatnánk. Ha pedig valaha is sikerül érdemben beszállniuk a hitelezési piacra – főleg a jelzálog-hitelezők közé –, akkor már valódi kihívó bankok lesznek. Temetni semmiképp sem szabad tehát ezt a piacot, figyeljük inkább azt, mit hoz a jövő!

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.