A kriptovaluták rendkívül volatilisak… Vagy mégsem?

De kezdjük is az elején. Mik azok a stablecoinok, és miben különböznek a többi kriptovalutától? Mint ismert, a kriptodevizák árfolyama rendkívül ingadozó, egyáltalán nem ritka, hogy egy adott kripto jegyzése 5-10-20 százalékot (vagy még többet) változzon akár napon belül is. A stablecoinok ezt a problémát hivatottak kiküszöbölni azáltal, hogy az árfolyamukat stabilan tartják. 

A stablecoin voltaképp egy olyan kriptovaluta, amelynek értékét jellemzően valamilyen fiatpénzhez (központi bank által kibocsátott, fedezet nélküli fizetőeszközhöz, például a dollárhoz vagy az euróhoz) kötik, ezáltal árfolyama stabilabb, mint a fedezet nélküli kriptodevizáké. Nemcsak fiatpénzekhez lehet azonban kötni a stablecoinok értékét, hanem például nemesfémekhez, árucikkekhez vagy egyéb kriptovalutákhoz.

A legtöbb népszerű stablecoin azért tartja az árát, mert fedezetként fiatpénztartalékok és likvid pénzügyi eszközök, például kötvények vannak mögöttük. Ez azt jelenti, hogy a stablecoint kibocsátó szervezet garantálja például a stablecoin 1:1 arányú visszaváltását a mögöttes devizára. A stablecoinok leginkább a gyors és kényelmes átváltás miatt népszerűek. Ha például egy kereskedőnek bitcoin van a birtokában, és árfolyamesésre számít, akkor szinte azonnal átválthatja a bitcoinját egy stablecoinra, hogy megvédje a vagyonát az árfolyamcsökkenéstől.

Több mint százmilliárd dolláros piac

A stablecoinok piaci kapitalizációja március elején 137,51 milliárd dollár volt, ami a teljes kriptoszektor nagyjából 13 százaléka. A három fő stablecoinkibocsátó, a Tether (USDT), a Circle (USDC) és a Binance (BUSD) ebből 127 milliárd dollárt képviselt, együttes piaci részesedésük közel 90 százalék.

Az USDT piaci kapitalizációja jelenleg 67 milliárd dollár, ez az összeg azonban nincs teljes mértékben fedezve banki betétekkel. Azt gondolhatnánk, ha egy stablecoin dollárfedezettel működik, akkor minden egyes kibocsátott stablecoin mögött áll egy dollár a bankban. Ez  azonban nem így van, helyette a Tether a fiatpénz mellett olyan értékpapírokkal fedezi a vállalat által kibocsátott stablecoinokat, amelyek gyorsan készpénzre válthatók.

Ez mind szép és jó, ugyanakkor a Tethernek nincs auditált kimutatása ezekről a fedezetekről. Tovább árnyalja a képet, hogy elvileg a vállalat ezeket az eszközöket offshore bankokban tartja. Ezen okok miatt a múltban már többször is indítottak vizsgálatot a Tether ellen, és meg is büntették a céget, mivel nem volt elég transzparens, és nem tudta bizonyítani, hogy valóban léteznek a fedezetként szolgáló eszközök. 

Harc a második helyért

A második legnagyobb stablecoin, a Circle által kibocsátott USDC ezzel szemben azzal büszkélkedik, hogy 1:1 arányban minden stablecoinja mögött van hagyományos pénzfedezet. Az USDC ugyanakkor folyamatos harcban áll a legnagyobb kriptotőzsde, a Binance által kibocsátott BUSD stablecoinnal. A Binance eltökélt célja, hogy fellépjen a stablecoinok dobogójának második fokára, aminek érdekében szeptembertől tőzsdéjén már nem lehet kereskedni az USDC-vel. Az USDC Binance-ről való kivezetésének hírére a stablecoin kapitalizációja 6 százalékkal csökkent.

A legnagyobbakra is rájár a rúd mostanában

A Binance is többször bekerült ugyanakkor a hírekbe az utóbbi időben – nem éppen pozitív okok miatt. Az elmúlt egy hónapban a Binance stablecoinjának piaci kapitalizációja közel 50 százalékot zuhant (16 milliárd dollárról 8,41 milliárd dollárra), mivel egyre több befektető kezdte kivonni a pénzét a platformról. A BUSD értékének hirtelen esése a tőzsde hitelessége és megbízhatósága körüli növekvő aggodalmak eredménye volt.

A Paxos közleményben jelezte is, hogy február 21-től leállította az  BUSD kibocsátását, amelyet hagyományos pénzzel és amerikai kincstárjegyekkel fedeznek, de legalább 2024 februárjáig folytatják a tokenek visszaváltását. Ez eladási hullámhoz vezetett, a befektetők most már aggódnak a Binance-en lévő pénzeszközeik biztonsága miatt. A BUSD dollárfedezete ugyanakkor még érintetlen, és a felhasználók pénzeszközei viszonylagos biztonságban vannak.

Algoritmus mint fedezet?

Fontos megemlíteni azt is, hogy léteznek olyan stablecoinok, amelyek mögött nincs fedezet. Ezek az algoritmikus stablecoinok, amelyeknél az árfolyam stabilitását egy algoritmus biztosítja. Itt a forgalomban lévő kínálatot – és ennek következtében az árat – szabályozza az algoritmus, a hagyományos pénzügyieszköz-fedezet helyett. Ez a megoldás azonban sokkal kockázatosabb a fedezettel rendelkező stablecoinoknál alkalmazottnál.

Tavaly tavasszal például a Terra-ökoszisztéma végzetét saját algoritmikus stablecoinja, az UST okozta. A stablecoin működése mögött álló koncepció hibáit kihasználva a támadók sikeresen el tudták mozdítani az UST-t a stabilnak vélt 1 dolláros árfolyamról. Ez érthető módon pánikot keltett a befektetők körében, akik megpróbálták menteni vagyonukat, és rövid időn belül több milliárd dollár értékben vonták ki eszközeiket az ökoszisztémából. A Terra már nem tudta megakadályozni az összeomlást, ami nagyjából 60 milliárd dollár veszteséggel járt, és az egész kriptoszektort megrázta.

A Terra-ökoszisztéma összeomlása miatt kialakult piaci sokk hatására másfél hét alatt közel 10 milliárd dollárnyi vagyont vettek ki a dolláralapú Tetherből is. Az USDT ekkor minimálisan el is mozdult az 1 dolláros árfolyamról, végül azonban sikerült stabilizálni. 

A stablecoinok jövője

Az utóbbi egy év botrányai fényében nem meglepő, hogy az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) egyre mélyebben vizsgálja a kriptovaluták és stablecoinok piacát. A növekvő szabályozói nyomás arra utalhat, hogy idővel versenytársakat kapnak a fintechek és kriptocégek a stablecoinok piacán. Amint a megfelelő szabályozási háttér kialakul ugyanis  a hagyományos pénzintézeteknek jó esélyük lesz arra, hogy belépjenek a stablecointérbe.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.