A dollár felemelkedése

Az Egyesült Államok az első világháborút követően szinte egyik napról a másikra vált vezető pénzügyi hatalommá. Az ország csak 1917-ben lépett be a háborúba, és sokkal erősebben került ki belőle, mint európai társai. Ennek eredményeképpen a dollár kezdte kiszorítani a fontot mint nemzetközi elszámolási eszközt és tartalékvalutát. A dollár aztán 1944-ben még nagyobb szerephez jutott, amikor 44 ország aláírta a Bretton Woods-i megállapodást, amely egy amerikai dollárhoz kötött kollektív nemzetközi valutarendszert hozott létre, a dollár árfolyamát pedig az arany árához kötötte. 

A hetvenes években az Egyesült Államok megállapodott Szaúd-Arábiával, miszerint bizonyos biztonsági szolgáltatásokért cserébe a szaúdiak az olaj árát kizárólag amerikai dollárban jegyzik. Később a többi olajtermelő ország is elkötelezte magát a dollár mellett. Ennek eredményeként a petrodollárrendszer lett az olajkereskedelem alapja, amelynek lényege, hogy a világ országai dollárban fizetik az olajat, és az olajtermelő országok a dollárt használják, hogy egyéb árucikkeket és szolgáltatásokat vásároljanak a világban. A petrodollárrendszernek számos előnye van az Egyesült Államok számára, többek között növeli a dollár keresletét és stabilitását a világpiacon, valamint lehetővé teszi az amerikai kormány számára, hogy könnyen finanszírozza az államadósságot. 

Dollármentesítési törekvések

Habár a dollár továbbra is megmaradt nemzetközi tartalékvalutának, az évek során egyre inkább veszített jelentőségéből. Emellett számos ország aggódik az USA globális pénzügyi rendszer feletti dominanciája és a dollár „fegyverként” való felhasználásának képessége miatt, éppen ezért alternatívát keresnek a dollár hegemóniájának csökkentésére. Miközben az Egyesült Államok és más nyugati nemzetek gazdasági szankciókat vetettek ki Oroszországra, Moszkva és Peking megállapodást kötött, hogy csökkentsék a dollártól való függőségüket. Az orosz–ukrán háború kitörése óta a rubel–jüan-kereskedelem nyolcvanszorosára nőtt. Emellett a központi bankok (különösen az orosz és a kínai) 1967 óta a leggyorsabb ütemben vásároltak aranyat, és arra törekszenek, hogy minél jobban diverzifikálják tartalékaikat.

Februárban Irak bejelentette, hogy engedélyezi a Kínával folytatott kereskedelem jüanban történő lebonyolítását. Banglades központi bankja szeptemberben tett hasonló bejelentést. Ugyanebben a hónapban a Kína által dominált Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjai megállapodtak abban, hogy növelik a helyi valutában folytatott kereskedelmet. (Kínán kívül még Oroszország, India, Pakisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán alkotja a blokkot.) Oroszország eközben úgy döntött, hogy 2023-ban minden olaj- és gázipari többletbevételét jüanban tartja, mivel egyre inkább a kínai valuta felé fordul devizatartalékait illetően. Decemberben pedig Kína és Szaúd-Arábia lebonyolította első jüantranzakcióját.

Az elmúlt hónapokban a két legnagyobb dél-amerikai gazdaság – Brazília és Argentína – közös valuta létrehozásáról tárgyalt. Egy januári szingapúri konferencián több korábbi délkelet-ázsiai tisztviselő beszélt a folyamatban lévő dollármentesítési törekvésekről. A Reuters szerint az Egyesült Arab Emírségek és India tárgyalásokat folytat arról, hogy a dollártól való eltávolodás jegyében rúpiát használjanak a nem olajtermékek kereskedelmére. Szaúd-Arábia pedig 48 év óta először közölte, hogy nyitott a nem amerikai dollárban történő kereskedésre.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy mindezen események ellenére még mindig kevesen számítanak arra, hogy a dollár globális státusza egyhamar megszűnne. Jelenleg a központi bankok devizatartalékaik még mindig mintegy 60 százalékát dollárban tartják.

Új lehetőségek a fintecheknek

A dollármentesítés egyszerre jelenthet lehetőséget és kihívást a fintechek számára. Miközben az amerikai dollártól való függőség csökkenése előnyökkel járhat, az átmenet sok kihívást is magában rejt. E következmények megértése kulcsfontosságú a vállalkozások, a befektetők és a politikai döntéshozók számára ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a nemzetközi kereskedelem és pénzügyek változó természetéhez.

A nemzetközi befektetéseket azonban akadályozhatják a valutával kapcsolatos aggályok. A határokon átnyúló tranzakciók bonyolultabbá válhatnak, ami magasabb tranzakciós költségekhez és akár működési problémákhoz is vezethet. A piacok volatilitása növekedhet, ahogy alkalmazkodnak az új dinamikához, ez pedig a pénzügyi kockázatok hatékonyabb kezelését követeli meg az induló vállalkozásoktól.

A globális terjeszkedés nagyobb kihívást jelenthet az alternatív valuták korlátozott globális elfogadottsága miatt, ami hatással lehet a növekedésre is. A fokozott regionális együttműködés azonban elősegítheti az innovációt, lehetőséget kínálva a fintechek számára az új technológiák és üzleti modellek kidolgozására. 

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.