De kezdjük is az elején: mi az, hogy tokenizáció, és miért jó egyáltalán? A tokenizáció során különböző eszközöket – legyen szó akár fizikai, akár immateriális javakról – digitális érmékként (tokenenként) tudunk megjeleníteni a blokkláncon. Ez lehetővé teszi, hogy az adott eszközök eladhatók, megvásárolhatók és kereskedhetők legyenek. A tokenek úgy működnek, mint a tulajdonjogot igazoló digitális tanúsítványok, amelyek szinte bármilyen értéktárgyat képviselhetnek.

A token fogalmat a legtöbb ember gyakran a kriptovalutákkal hozza összefüggésbe, ennél sokkal többet jelent azonban. A tokenizálás során egy érzékeny adatot (például egy bankszámlaszámot) helyettesítenek egy nem érzékeny elemmel, a tokennel. A token egy véletlenszerű adatsor, amelynek nincs számottevő értéke vagy jelentése: egyedi azonosító, amely a biztonság kompromittálása nélkül őrzi meg az összes lényeges információt.

Olyan nagyvállalatok, mint a Boston Consulting Group, a BlackRock, a Deloitte, a BNY Mellon és az EY korábban már megvizsgálták az eszköztokenizáció nyújtotta lehetőségeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy a technológia a jövőben számos iparágat, köztük a globális értékpapír-kereskedelmet is fel fogja forgatni. Emellett a Microsoft és a Vanguard bejelentette, hogy élesben is elindítja az ipari eszközök és az értékpapírok tokenizálására irányuló projektjeit. Ezek alapján kijelenthető, hogy az eszköztokenizáció már most azok között a legnépszerűbb blokklánchasználati esetek között van, amelyek valós vállalati elfogadottságot értek el.

Milyen előnyökkel jár a tokenek használata?

A tokenizáció egyik legfőbb előnye, hogy a vállalatok könnyen értékesíthetik eszközeik – például ingatlanok vagy berendezések – részbeni tulajdonjogát, ami javíthatja a likviditást, és a tőkebevonás új formáját teremtheti meg. A tokenizáció révén az eszközökben résztulajdon vásárolható, amely így szélesebb befektetői kör számára válik elérhetővé. 

Egy kisvállalkozás tokenizálhat például egy épületet, és értékesítheti a tulajdon egy meghatározott részét képviselő tokeneket. Ezáltal szélesebb kört érhet el a cég, beleértve a kisbefektetőket is, akiknek az egész épületet talán nem állna módjukban megvásárolni.

Számos esetben hiányoznak a nagy értékű eszközök hozamára, a tulajdonosi és eladási előzményekre, valamint más kulcsfontosságú mutatókra vonatkozó megbízható és könnyen hozzáférhető adatok, pedig ezekre a felhasználóknak szükségük van ahhoz, hogy megalapozott döntéseket tudjanak hozni. Különösen nagy problémát jelent ez külföldi eszközök beszerzésekor vagy egyéb olyan esetben, amikor a vevő nem tudja személyesen megvizsgálni az adott eszközt a vásárlás előtt. A tokenizáció egyik legfontosabb előnye, hogy lehetővé teszi mindezen nyilvántartások nyomon követését és ellenőrzését, mivel a legtöbb blokklánchálózat alapvetően nyilvánosan működik.

A blokklánc-technológia lehetővé teszi a felek közötti közvetlen tranzakciók lebonyolítását is, amiből eredően feleslegessé válik a közvetítők, például bankok és tőzsdék igénybevétele, megtakarítva ezzel a közvetítői díjakat és egyéb költségeket. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy azok a vállalkozások, amelyek a tokenizáció mellett döntenek, gyakran vesznek igénybe külső tanácsadót a folyamat során, aminek van költsége, és amire érdemes figyelni.

Tokenizáció a kereskedelemben

A tokenizáció elősegíti a tranzakciók hatékonyabb, gyorsabb és biztonságosabb lebonyolítását, így a kereskedelemben is egyre fontosabb szerepet tölt be. A folyamatok tokenizációjával a termékek és szolgáltatások értékesítése során a különböző ügyletekhez kapcsolódó információkat digitális tokenekké alakítják, ami lehetővé teszi az adatok könnyű nyomon követését és kezelését. Ez a módszer csökkenti a hibák és a csalások kockázatát, mivel a tokenek segítségével a tranzakciók átláthatók és ellenőrizhetők, így biztosítva a felek közötti bizalmat. Ezen túlmenően a tokenizáció itt is lehetővé teszi a közvetítők szerepének minimalizálását, így csökkentve a tranzakciós díjakat és a folyamatokhoz szükséges időt. A tokenek egyszerű átruházhatósága és a blokklánc-technológia alkalmazása növeli a kereskedelmi tranzakciók hatékonyságát és rugalmasságát, megkönnyítve a globális kereskedelem folyamatát. 

A VisaNet 2022. decemberi és 2023. márciusi adatai szerint tavaly a Visa Token szolgáltatáson keresztül világszerte kibocsátott tokenek száma átlépte az 5,3 milliárdot, így 12 hónap alatt majdnem megduplázódott. Az online fizetéseknél a tokenek 3 százalékkal növelték a jóváhagyott tranzakciók arányát, és 30 százalékkal csökkentették a csalások mértékét 2023 első negyedévében. A témában Sármay Bencét, a Visa Magyarországért felelős vezetőjét is megkérdeztük: 

A tokenek az e-kereskedelem meg nem énekelt hősei, amelyek a kibocsátók, a vásárlók, a kereskedők és a fogyasztók számára egyaránt előnyösek. A tokenizációra, mint alapra, olyan megoldásokat építünk, amelyek képesek megváltoztatni a vásárlás és az értékesítés módját. A tokenek segítenek csökkenteni az online csalásokat, valamint gyorsabb és rugalmasabb fizetési módokat tesznek lehetővé, amit az online és az üzletekben vásárló Visa-kártyával rendelkezők nagyra értékelnek. A Visa-kártya-birtokosok számára a tokenek számos előnyt biztosíthatnak, ami megkönnyíti a mindennapjaikat. Például, ha egy tokent egyszer elmentettek egy streamingszolgáltatónál, és a kapcsolódó kártya lejár, a felhasználóknak nem kell új tokent hozzáadniuk a szolgáltatáshoz. Ez kényelmes a felhasználók számára, hiszen nem kell újra elvégezniük a kártyahozzáadás folyamatának lépéseit, hogy hozzáférjenek a szolgáltatáshoz.

Érdemes figyelni a kockázatokra is

Mint minden más technológiának, úgy a tokenizációnak is megvannak persze a maga kockázatai. Ezek egyike a szabályozási bizonytalanság, amely a technológia gyors fejlődéséből, valamint a különböző országok eltérő szabályozási megközelítéséből adódhat. Ez megnehezítheti a vállalkozások számára a megfelelő jogi keretek betartását és a szabályozási előírásoknak való megfelelést.

Jelentős kockázatot jelentenek a tokenizáció során a digitális eszközök kibocsátásával és kezelésével kapcsolatos technikai hibák vagy biztonsági rések is. A blokklánc-technológiával összefüggő támadások vagy a rendszer hibás működéséből eredő problémák komoly károkat okozhatnak az érintett feleknek. Emellett a tokenizált eszközök piaci likviditásának változása és az árfolyam-ingadozások is fontos kockázati tényezők, hiszen az eszközök értékének változása a befektetők számára veszteségeket okozhat.

A tokenizáció jövője

A tokenizáció jövője ígéretesnek tűnik, mivel a technológia folyamatosan fejlődik, és egyre szélesebb körben alkalmazzák különböző iparágakban. A pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve az ingatlanpiacig, a művészettől a kereskedelemig a tokenizáció számos területen lehetőséget teremt a hatékonyabb és átláthatóbb eszközgazdálkodásra. A közeljövőben további innovációk és a szabályozás finomodása is várhatóan hozzájárul majd a technológia elterjedéséhez és megbízhatóságának javulásához.

Emellett a tokenizáció és a blokklánc-technológia kombinációja olyan új üzleti modelleknek és partnerségeknek is megteremtheti az alapjait, amelyek elősegíthetik a globális gazdaság növekedését. A jövőben elképzelhető, hogy a tokenek egyszerűbb és szélesebb körű hozzáférést biztosítanak majd a befektetők számára, miközben a vállalkozások és az egyének számára is rugalmasabb finanszírozási és értékesítési lehetőségeket teremtenek. A tokenizáció általános elfogadása és alkalmazása révén a tranzakciók költségei és időigénye jelentősen csökken majd, ami még vonzóbbá teszi a technológiát.

A tokenizáció témakörét részletesen is körbejárjuk a Peak és a RowanHill Digital közös kiadványsorozata, a Sparks_EDU KKV legújabb részében, amely az alábbi linken érhető el.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.