Ez a fajta, csupán néhány cégre kiterjedő erőteljes növekedés általában egy bikapiac alkonyát jelzi, és korántsem biztos, hogy szilárd alapot nyújt egy jövőbeli ralihoz. Ezt a tendenciát vetíti előre az amerikai munkaerőpiac is, bár a főbb adatok alakulása továbbra is a robusztus erősödés látszatát keltik.

Szokatlan trendek

A munkaerőpiac idén az amerikai gazdaság legerősebb tartópillére: havonta átlagosan 314 ezer új munkahely jött létre, miközben minden más területen lassulás volt tapasztalható. Az elmúlt 14 hónapban a nem mezőgazdasági szektorokra vonatkozó minden munkahely-létesítési adat felülmúlta a várakozásokat. Ez több mint két évtizede a leghosszabb pozitív meglepetéssorozat. 

Az újonnan munkanélküli segélyért fordulók számának emelkedése azonban már a közelgő nehézségekre vonatkozó figyelmeztető jelként értelmezhető: a friss kérelmek négyhetes mozgóátlaga az előző negyedévben már emelkedett. Ennél is érdekesebb azonban az igénylők demográfiai összetételének változása: a középső és felső jövedelmi kategóriákba tartozók aránya nő, míg az alacsonyabb jövedelműeké csökken. 

Ez ugyanakkor azzal is együtt jár, hogy – mivel egyre több magas jövedelmű embernek kell szembenéznie a munkanélküliséggel – az év hátra lévő részében a vártnál meredekebb lehet a fogyasztás csökkenése.

Repedések a felszín alatt

A munkaerőpiaci adatok szélesebb körű áttekintése további instabilitást tár fel. A legfrissebb, májusi adatok az álláslehetőségek növekedését jelezték. Ezzel párhuzamosan viszont a „kilépési arány” – amely azt méri, hogy hány munkavállaló hagyja el önként a munkahelyét, jellemzően azért, hogy jobb lehetőségeket keressen – csökkent a járvány előtti csúcshoz képest. Mindez arra enged következtetni, hogy a munkaerőpiac normalizálódik túlfűtött állapotából.

A legutóbbi foglalkoztatási jelentésből ráadásul további figyelemre méltó tényezők is feltárhatók egy mélyebb vizsgálattal. Miközben a munkahelyek számának általános növekedése továbbra is erőteljes, a ledolgozott órák száma a 2021 eleji csúcs óta folyamatosan csökken. Ez a tendencia, amely gyakran a recesszió előjele, arra világít rá, hogy a vállalkozások munkaerőt halmoznak fel. A kereslet visszaesése ellenére megtartják tehát a munkavállalókat, valószínűleg a korábban tapasztalt felvételi nehézségek miatt. A vállalatok számára eleinte jobban megéri csökkenteni a meglévő munkaerő ledolgozott óráit, mint elküldeni őket. Először a túlórák számát redukálják minimális szintre, ezután a normál munkaidő visszavágásához kénytelenek nyúlni, csak idő kérdése azonban, hogy a profitnyomás költségcsökkentő intézkedéseket, köztük elbocsátásokat tegyen szükségessé.

A fintechcégek az első elbocsátók között

A fintechek, melyek nagymértékben függnek a külső finanszírozástól, jobban megérzik a magasabb kamatkörnyezet negatív hatásait, mint más iparágak. Így a jelenlegi gazdasági körülmények hatványozottan érintik ezt a szektort. Azt sem szabad elfelejteni, hogy számos fintechvállalatnak túlzottan ambiciózus toborzási tervei voltak a pandémia alatt. Még akkor is felvettek munkavállalókat, amikor nem volt égető szükség rájuk. Ennek eredményeképpen sok cég alkalmazotti létszáma néhány tucatról több százra nőtt. A mostani elbocsátási hullámban elsők között búcsúznak el munkavállalóiktól a költségek csökkentése érdekében.

Marad a magas dollárkamat

A munkaerőpiac erősödése egyelőre elfedi az általános foglalkoztatási és fogyasztási trendek gyengülését. Az általános adatok lassulás jeleit mutatják, de továbbra is túl magasak ahhoz, hogy az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) 2 százalékos inflációs célja megvalósulhasson. Különösen a jelenleg átlagosan 4 százalék fölötti bérnövekedés jelent komoly kihívást, amire nagy figyelmet fordít a Fed, hiszen ez volt az első olyan mutató, amely már 2021-ben figyelmeztető jeleket adott. Akkor nem reagáltak időben, most viszont elképzelhető, hogy árgus szemekkel figyelik ezt az indikátort.

Bár az infláció lassult, továbbra is kényelmetlenül magas. A munkaerőpiac befékezése (a bérnövekedés lassulása, ezáltal a fogyasztás csökkentése) időbe telik, a nap végén azonban döntő szerepe lesz ennek az infláció célszintre való visszaállításában. Van tehát előrelépés, de további erőfeszítésekre lesz szükség a probléma kezeléséhez. Mindez arra utal, hogy a részvénypiacok jövőbeli útja nem biztos, hogy olyan egyenletes lesz, mint ahogyan azt jelenleg a piaci szereplők valószínűsítik.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.