A magánvállalatok részvényeit nem tudja megvásárolni akárki. Jellemzően magánszemélyek vagy vállalatok szűk körének tulajdonában állnak. Ilyen tulajdonosok lehetnek az alapítók, az alkalmazottak és a korai befektetők. Utóbbiaknak sokszor csak egy hosszú, körülményes folyamat után, potenciálisan jelentős összegekért adatik meg a részvényvásárlás – például egy magántőkeügyletnél.

Eközben a tőzsdén jegyzett vállalatok papírjait szinte bárki bármikor megveheti. A befektetők rengeteg információhoz férnek hozzá a cégek nyilvános jelentései alapján, piaci áron vásárolhatnak akár egy részvényt, de akár már egy részvény töredékét is, egyszerűbb továbbá számukra az adásvételi folyamat is. Az elmúlt években a pénzügyi technológia ezeket az előnyöket a magántőkepiacra is elvitte.

Párhuzamos valóság

A Forge, a SharesPost és az EquityZen csak néhány név a sok közül, amelyek hozzájárultak a magántársaságok üzletrészeivel való kereskedés fellendítéséhez. Még a nyilvános tőzsdéjéről ismert NASDAQ is üzemeltet olyan felületet, amelyen a magáncégek részesedéséhez férhetnek hozzá az érdeklődők.

Ezek a digitális platformok potenciális vásárlókkal kötik össze a magánvállalatok meglévő tulajdonosait – főleg a már említett alapítókat és korai befektetőket. Utóbbiaknak megadják a lehetőséget, hogy számukra vonzó vállalatokban szerezzenek részesedést, előbbieknek pedig a befektetésben lekötött vagyonuk pénzre váltását teszi lehetővé.

Ők olyan személyek és vállalatok, akik vagy kiterjedt befektetési tapasztalattal, vagy jelentős vagyonnal rendelkeznek. Az elvárásokra a magas kockázat miatt van szükség – egy privát cég befektetőjének megfelelő tudással kell rendelkeznie a felelős döntéshozatalhoz, vagy legalább elég pénzének kell lennie ahhoz, hogy egy csőd ne tegye tönkre.

Összességében számos, nyilvános tőzsdékre emlékeztető piactér is található, amelyek jogi megfelelést, fokozott likviditást és a részesedésekhez való könnyebb hozzáférést biztosítanak a magántőkepiacon is.

Paradicsom a türelmetleneknek

Joggal merül fel persze a kérdés, hogy miért nem várják meg a befektetők, amíg a tőzsdére lép egy cég. Könnyen meglehet például, hogy óriási potenciált látnak a vállalkozásban, és minél korábban be akarnak szállni. Számos vállalat késlelteti ugyanakkor a tőzsdei bevezetést a kedvezőtlen piaci környezet miatt, de vannak olyanok is, amelyek nem is rendelkeznek komoly ambíciókkal vagy kiforrott tervekkel ezen a téren.

A ChatGPT mögött álló OpenAI egy kiemelkedő példa erre. Egyértelműen az év legfelkapottabb technológiai megoldásáról és vállalatáról van szó, így nem meglepetés, hogy sokan érdeklődnek a részvényei iránt.

Az Elon Musk érdekeltségébe tartozó Neuralink és Starlink Internet részvényei is elérhetők ilyen felületeken. Előbbi agyba ültethető chipeket fejleszt, utóbbi pedig internetszolgáltató műholdprojekt.

Pénzügyi berkekben sokaknak ismerős lehet a Stripe neve. Egykor 95 milliárd dollárra értékelték a befektetők a fizetési szolgáltatót, márciusban azonban 50 milliárd dollárra zuhant az értéke – ami ugyanakkor még így is kiemelkedő összeg, főként a fintech szektor számára nehéz időkben.

A felsorolt vállalatokon kívül rengeteg egyéb magáncég részesedése is megvásárolható a minősített befektetők által: többek között az önvezetést kutató Waymo, a víz marketingjét új szintre emelő Liquid Death, valamint a népszerű A24 filmstúdió részvényei is.

A nagy részvénydilemma

Ha már felmerült a Stripe, érdemes kitérni egy idén történet esetre, amelyben óriási szerepet játszottak a magánvállalatok. A technológiai startupok körében bevett szokás, hogy részvényopciókat kínálnak bizonyos alkalmazottjaiknak.

Ez egy olyan juttatás, amely révén az alkalmazottak előre meghatározott áron vehetik meg munkáltatójának részvényeit. Jellemzően nagyon alacsony árról van szó, ami óriási profittal kecsegtet, ha gyorsan nő a cég. A tulajdonszerzési lehetőség azonban csak egy bizonyos időpontig érvényes.

A Stripe számos munkavállalója rendelkezett részvényopciókkal, ezek nagy részének idén járt volna le a határidő. Szemléltetésképp: volt, akinek több százezer vagy millió dollárt érő csomagja volt. A kapcsolódó adók miatt azonban nagyon drága lett volna csak úgy aktiválni az opciókat és megvenni a részvényeket. A vállalatnak vagy magántőke-befektetőt kellett volna találnia, vagy tőzsdére kellett volna vinnie a vállalkozást, hogy pénzhez segítse az alkalmazottakat.

Végül az előbbi mellett döntöttek, amelynek keretein belül 6,5 milliárd dollárt kaptak – igaz, az üzlet eredményeként közel felére csökkent a cégérték.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.