Az MNB nemrég kiadott, 2022-es Fizetési Rendszer Jelentésében kirajzolódik, hogy jó úton haladunk a fizetési rendszer digitalizálása felé. A bankkártyás vásárlások értéke tavaly már meghaladta a készpénzfelvételek összértékét. A készpénzfelvételek száma évek óta stagnál (tavaly is csak 1 százalékkal emelkedett a 2021-es adatokhoz képest), miközben az elektronikus tranzakciók száma és értéke is évről évre nő – átlagosan 20 százalékos az éves bővülés.

Mérföldkőnek számít, hogy tavaly először az üzletekben az elektronikus fizetések összértéke meghaladta a készpénzes fizetésekét: a bolti eladások 51 százalékát elektronikusan (például bankkártyával) fizették ki a vevők. A lebonyolított tranzakciók száma alapján az elektronikus fizetések az összes ügylet 34 százalékát adták, ami arra utal, hogy a kisebb összegeknél inkább készpénzt, a nagyobbaknál lehetőség szerint valamilyen elektronikus fizetési módot választ a többség.

Jegybanki kísérletek a továbblépésre

Világszerte egyre több országban foglalkoznak a központi bankok által kibocsátott digitális jegybankpénz (CBDC – Central Bank Digital Currency) kérdésével. Összesen 130 országban már vizsgálják a CBDC bevezetését, ami a Föld országainak 98 százalékát teszi ki. Ezeknek az országoknak közel a fele a fejlesztés előrehaladott fázisában tart, beleértve valamennyi G20 országot Argentína kivételével.

Nigériában 2021-ben vezették be az e-Nairát, fogadtatása azonban – a kriptovaluták népszerűségének ellenére – jóval elmaradt a várakozásoktól: 2022-ben a népesség mindössze 0,5 százaléka használta a fizetőeszközt. A helyzet javítása érdekében Nigéria kormánya proaktív lépéseket tett, és napi 45 dollárban maximalizálta az ATM-ekből felvehető készpénz összegét.

Több helyen lépett tesztelési fázisba a CBDC bevezetése. Kínában például már 260 millió ember használja a digitális jüant (eCNY), amit több mint 200 módon lehet felhasználni, beleértve e-commerce üzleteket és fizikai boltokat. Érdekesség, hogy az ázsiai országban még az állami támogatások is érkezhetnek CBCD formájában.

Egy darabig még biztosan marad a készpénz

Ugyan a CBDC-k vizsgálata a legtöbb országban már napirenden van, bevezetésük még eltarthat egy darabig. A digitális euró a közeljövőben kerül tesztelési szakaszba, de a teljes körű bevezetést csak 2028-ra tervezik. Egy uniós tanulmány szerint egyelőre túl kockázatos lenne bevezetni a CBDC-t. Egy digitális euró bevezetése ugyanis versenyt jelentene a kereskedelmi bankoknak és más pénzintézeteknek, aminek a következményei a jelenlegi helyzetben nagyon súlyosak lehetnének.

Fontos továbbá kiemelni, hogy a CBDC bevezetése nem jelentené a készpénz végét, bár csökkentheti a készpénz használatának szükségességét. A készpénznek még mindig fontos szerepe van a társadalomban, különösen olyan csoportok körében, amelyek nem férnek hozzá digitális banki szolgáltatásokhoz.

Más országokban, ahol a készpénzhasználat még mindig elterjedt, valószínűleg a CBDC bevezetése ellenére is fennmaradna a készpénzhasználat, még akkor is, ha a CBDC-k népszerűvé válnának. A digitális fizetési rendszerek gyorsuló térnyerése ellenére sokan még mindig a készpénzt részesítik előnyben, mivel ez biztosítja a tranzakciók anonimitását és a függetlenséget a pénzügyi intézményrendszertől.

A készpénz teljes körű megszüntetése számos tényezőtől függ, beleértve a technológiai fejlődést, a társadalmi készpénzhasználati szokásokat, a jogszabályokat és a gazdasági körülményeket is. A digitális eszközökhöz való hozzáférés vagy az internetlefedettség alakulása, a biztonsági aggályok kezelése, mind-mind befolyásolhatnak egy ilyen döntést. Így a készpénz gazdaságunkból való teljes eltűnése még évtizedekig is eltarthat. (Forrás: Fintech.hu, MNB, Reuters, Intuit)

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.