A bankok elsődleges feladata a hitelnyújtás, akár értékpapírok vásárlásával, akár hitelek folyósításával. A gazdaság éltető eleme a pénz, az, hogy rendelkezésre állnak a fejlesztésekre fordítható források. Ezért a banki hitelek szűkülése rendkívüli zavarokat okozhat – az elmúlt szűk másfél évtizedben ez ritka jelenségként volt csupán megfigyelhető mind az Egyesült Államokban, mind a világ más fejlett gazdaságaiban.

Meredeken csökken a hitelfolyósítás

A Silicon Valley Bank összeomlását követően azonban a hitelezés meredeken csökkent. A bankok a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben – amelyet inverz hozamgörbe és a növekvő recessziós nyomás jellemez - visszafogták hitelezési aktivitásukat. (Inverz hozamgörbéről akkor beszélünk, amikor a rövid távú hozamok meghaladják a hosszabb távra lekötött forrásoknál elérhető szinteket.)

Jól mutatja ezt a banki hitelezés alakulása, amely jelenleg az előző év utolsó negyedévi szintje alatt van, magyarán már második negyedéve zsugorodik, ami a bankrendszer nehéz időszakait jelzi általában.

A banki hitelállomány növekedési ütemének vizsgálata is szemléletesen mutatja a helyzetet: 2022 elején a teljes banki hitelállomány éves szinten még erőteljesen, 10 százalékkal bővült. A Federal Reserve kvantitatív szigorításának (azaz a korábban a gazdaságba pumpált pénz kivonásának) kezdete azonban a kamatemelésekkel párosulva 2 százalék körülire lassította a növekedés ütemét, amely a Silicon Valley Bank csődjét követően tovább csökkent.

Durván emelkedtek a forrásköltségek

Ebben az összefüggésben elengedhetetlenné válik a regionális bankválságot kiváltó alapprobléma vizsgálata. A közvetlen kiváltó ok a Federal Reserve kamatemelési ciklusának kezdete volt. Ezzel a kincstárjegyek hozama a korábbi egy százalék alatti szintről 3 majd 4, sőt 5 százalékra emelkedett. Ennek egyenes következménye volt, hogy az emberek elkezdték átutalni a pénzüket a kamatmentes megtakarítási vagy folyószámlákról a kincstárjegyekbe vagy pénzpiaci alapokba, hogy a magasabb kamatlábakból adódó hozamokból részesüljenek. Következésképpen a bankrendszerben csökkent a betétállomány.

Mivel a betétek elvándorlása folytatódott, a bankok kénytelenek voltak ezt az alacsony költségű finanszírozást a Federal Reserve-től felvett magasabb költségű hitelekkel ellensúlyozni, különösen a márciusi bankroham idején.

A bökkenőt az okozta, hogy míg a betétek csupán 1 százalékos vagy még annál is alacsonyabb költséget jelentenek a bankoknak, addig ezek a hitelek akár 5 százalékos költségekkel is járhatnak. Ezért a bankok azon kapták magukat, hogy a forrásköltségeik a többszörösére emelkedtek.

Elindult a lavina

A bankok erre válaszul elkezdték eszközállományuk csökkentését: az értékpapírokat, például az államkötvényeket és a jelzálogleveleket eladták, mielőtt visszafogták volna az új hitelek folyósítását. Szorult helyzetben a bankok mindig ehhez az eszközhöz nyúlnak először, ezek az értékpapírok ugyanis viszonylag likvidek (könnyen eladhatóak), és a hitelekhez képest a hozamuk is jóval alacsonyabb. 

A forgatókönyv szerint először a FED szigorítja a monetáris kondíciókat, majd a betétek elkezdenek csökkenni. Ezt követően a bankok eladják az értékpapírokat, és végül a hitelállomány kezd zsugorodni. A jelenlegi szcenárió a betétek és az értékpapírok csökkenését követően az aggregált banki hitelezés visszaesésének korai jeleit mutatja.

A fintechcégek nehéz időszakon mennek keresztül

2023 második negyedévében jelentősen csökkent a globális fintechfinanszírozás. A tavalyi év hasonló időszakához képest 60,8 százalékos visszaesést szenvedett el a szektor – derült ki az FT Partners által végzett kutatásból. Míg 2022-ben 26,8 milliárd dollárt jegyeztek fel, addig idén már csak 10,5 milliárd dollárt. Ez a visszaesés a legalacsonyabb szintet eredményezte 2020 második negyedéve, a globális világjárvány által érintett első teljes negyedév óta.

Figyelemre méltó, hogy a Stripe márciusi 6,5 milliárd dolláros tőkebevonási köre jelentős lendületet adott a fintechpiac általános számainak. Ez az egy finanszírozási esemény elég volt ahhoz az első negyedévben, hogy a fintechfinanszírozás az ukrajnai orosz invázió előtt tapasztalt szintre emelkedjen. A Stripe tőkeinjekciójának egyedi jellege és mérete azonban torzító hatású, hiszen enélkül már az első negyedévben is az átlagosnál alacsonyabbak voltak a számok. Az, hogy innen meddig tart visszatérniük a fintechvállalatoknak az elmúlt években élvezett finanszírozási lehetőségekhez, nagyban függ a bankok hitelezési hajlandóságától.

Szorult helyzetben a bankok

A bankok először az üzleti, kereskedelmi és ipari hitelekből vesznek vissza, ami az ilyen típusú hitelek növekedésének érezhető csökkenéséhez és az általános gazdasági tevékenységre gyakorolt potenciális visszafogó hatáshoz vezetett. Az ingatlanhitelek bővülése (amelyek különösen a kisebb bankok hitelezési portfóliójában szerepelnek nagyobb súllyal) a 2023 eleji 12 százalék feletti ütemről a márciusi krízis után 5 százalékra esett vissza.

Mivel a betétkiáramlás folytatódik, a bankoknak két választási lehetőségük maradt: vagy csökkentik az eszközöket, vagy magasabb költségű hitelfelvételt keresnek a mérleghiány betömésére. Bármelyik lehetőséget is választják, az megnövekedett tőkeáttételhez és potenciális jövedelmezőségi problémákhoz vezet, tekintve, hogy a bank számára a nyereségtermeléshez szükséges különbözet elhanyagolhatóvá válik, ha az alacsony költségű finanszírozást 5 százalék feletti hozamú forrással helyettesítik.

Ahogy a FED tovább emeli a kamatlábakat, vagy a jelenlegi magas szinten tartja azokat hosszabb ideig, a betétek tovább csökkennek, ami a bankokat eszközeik értékesítésére és a banki hitelek szűkítésére kényszeríti. A hitelportfólió elkerülhetetlenül zsugorodni fog, ami általában a recessziós időszakok korai szakaszában figyelhető meg. Ez a forgatókönyv egyre nagyobb kihívást jelent majd a bankok számára, hogy növeljék mérlegüket és új hiteleket nyújtsanak, ezáltal rendkívül megnehezítve a teljes gazdaság számára a visszaesés elkerülését.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.